Kinek jár rokkantsági járadék? Szolgálati idő nélkül is kérhető, ezek a feltételek
A rokkantsági járadék egy olyan szociális ellátás, amelyet a fiatal korban súlyos egészségkárosodást szenvedett személyek igényelhetnek. Miben tér el a rokkantsági ellátás és a járadék? Cikkünkben tisztázzuk a különbséget és bemutatjuk, milyen feltételekkel és hogyan igényelhető.
Rokkantsági ellátás, rokkantnyugdíj vagy rokkantsági járadék? Ügyfélszolgálatunktól rendszeresen kérdezik, hogy megváltozott munkaképesség esetén milyen ellátások, támogatások jöhetnek szóba, illetve ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Elsőként a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos tévhiteket érdemes eloszlatni: ez már régóta nincs és újonnan senkinek nem állapítják meg. Helyette igényelhető a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, ha a kérelmező egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű (tehát megváltozott munkaképességű személynek minősül). Hogy kinek melyiket ítélik meg, azt a hatóság minősítése dönti el, a két ellátás nem folyósítható együtt.
A legfőbb különbség a rokkantsági ellátás és a rokkantsági járadék között, hogy a rokkantsági ellátás megállapításához előzetes biztosítási időre van szükség. Ezzel szemben a rokkantsági járadék célja éppen azoknak a támogatása, akiknél az egészségkárosodás olyan fiatal korban következett be, hogy nem tudtak munkát vállalni, így társadalombiztosítási időt sem szerezhettek.
Kinek járhat rokkantsági járadék?
Azok a 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok kérhetik, akiknek az egészségkárosodása a 25. életévük betöltése előtt keletkezett. További feltétel, hogy ez az állapot folyamatosan fennálljon, és a károsodás mértéke elérje a legalább 70 százalékot. Az orvosszakértői szerv dönthet úgy, hogy személyes vizsgálatra rendeli be a kérelmezőt, ha a dokumentumok, igazolások alapján az állapot nem ítélhető meg egyértelműen. Fontos tudni, hogy ilyen esetben a megjelenés kötelező; ha az igénylő önhibájából nem megy el a vizsgálatra, az a kérelem visszavonásának minősül.
Bizonyos esetekben a folyósítás nem lehetséges: nem jár a támogatás annak, aki saját jogán már nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek valamilyen ellátásában (például rokkantsági ellátásban) részesül.
A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet munkát vállalni. Szintén nem jelent akadályt, ha a kérelmező fogyatékossági támogatást kap, vagy ha a saját jogán családi pótlékot folyósítanak a számára.
Mekkora a havi összeg 2026-ban és hogyan igényelhető?
Ez egy fix összegű juttatás, ami minden évben a januári nyugdíjemelés mértékével nő. A folyósított összeg 2026. január 1-jétől havi 63.915 forint. Ha az egészségkárosodás véglegesnek tekinthető, a támogatás élethosszig megilletheti a jogosultat, hacsak nem állapítanak meg számára később öregségi vagy özvegyi nyugdíjat. Ha az állapot nem végleges, a határozatban megadott időpontban orvosi felülvizsgálatra van szükség, és ha a károsodás 70 százalék alá csökken, a jogosultság megszűnik.
Az igénylést a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál lehet elindítani, a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével (Rokkantsági járadék iránti igény a dokumentum neve, innen tölthető le). A nyomtatvány beadható személyesen a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain, de postai úton is feladható az 1916 Budapest egységes címre. Azok, akik rendelkeznek elektronikus azonosítással (Ügyfélkapu+ vagy DÁP), a magyarorszag.hu oldalon online is elintézhetik a folyamatot.
Maradt még kérdése a rokkantsági járadékról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A kérelemhez csatolni kell az orvosszakértői határozatot, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a munkaképesség-változás véleményezésére kiállított háziorvosi beutalót. Más orvosi papírokat csak akkor kell külön beküldeni, ha azok nem találhatók meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerében. Az ügyintézési határidő 60 nap, a jogosultságot pedig legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjáig lehet visszamenőleg megállapítani.
Ha a hivatali döntéssel az igénylő nem ért egyet, jogorvoslatra kizárólag jogszabálysértés esetén van mód, amit a határozat közlését követő 30 napon belül, közigazgatási per formájában lehet kérelmezni.



