Súlyos bűncselekményt követ el, aki így trükközik az önkiszolgáló kasszánál – ezt mondja a jog
Sokan azt hiszik, hogy ha a drágább terméket olcsóbbként blokkolják, az csupán ártatlan tréfa, esetleg egy kisértékű bolti lopás, aminek nem lehet komoly következménye. Ez azonban nagy tévedés. A jog szerint az önkiszolgáló kassza csalás valójában információs rendszer felhasználásával elkövetett bűncselekmény, amiért börtön járhat.
Az a vásárló tehát, aki megteszi, többéves szabadságvesztést kockáztat, pedig lehet, hogy csak brahiból csinálta, netát néhány száz forintot akart megspórolni hóvégén a hagymának mért avokádóval.
Miért nem egyszerű bolti lopás a trükközés?
Általános pszichológiai tapasztalatok szerint az ember könnyebben lazul el, ha nincs közvetlen emberi kontroll. Egyesek fejében ilyenkor megjelenik egyfajta hamis önigazolás a művelet közben is. Ám a jogszabályok egyáltalán nem elnézőek az ilyesmivel szemben. Sőt. Ha valaki a boltban egyszerűen zsebre tesz egy csokoládét, és fizetés nélkül kisétál, azzal bolti lopásnak minősülő cselekményt követ el. Ebben az esetben létezik egy sokak által ismert 50 ezer forintos szabálysértési értékhatár. Ha a kár (a csoki ára) ez alatt marad, az elkövető 6500 és 400 ezer forint közötti pénzbírságra számíthat. Ennyivel meg is úszta.
Teljesen más azonban az önkiszolgáló kassza csalás megítélése – vagyis ha a vásárló a gépnél trükközik, és mondjuk a drága avokádót vagy banánt olcsó hagymaként méri le. Bár az illető ilyenkor nem lop – fizet valamennyit a termékért – ez jogilag mégis súlyosabb megítélés alá esik. Mivel a vásárló szándékosan valótlan adatot visz be az informatikai rendszerbe, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapján információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást valósít meg.
Eltűnik az 50 ezer forintos értékhatár
A legfontosabb különbség, hogy a számítógépes rendszerek átverésénél nem védi a vásárlót az 50 ezer forintos szabálysértési határ. Dr. Frech Dániel ügyvéd egy a témával foglalkozó videójában arra figyelmeztetett, hogy a legcsekélyebb összegű kár esetén is egy akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményről beszélünk. És bár sokan hajlandóak lennének a lebukás pillanatában azonnal megtéríteni a párszáz forintos különbséget, ez nem mentesít a felelősségre vonás alól. Egy ismert korábbi esetben például az elkövetők a helyszínen kifizették a különbözetet, az üzlet mégis feljelentést tett, és mivel egyikük visszaesőnek számított, letöltendő börtönbüntetést kapott.
A kasszák és a vásárlás kapcsán a Hóvége ügyfélszolgálata ingyenesen válaszol a feltett kérdésekre.
Az ügyvéd által idézett bűnügyi statisztikák szerint 2020 és 2024 között közel ötszörösére nőtt az ilyen jellegű regisztrált esetek száma. Hiába tűnik ártatlan spórolásnak az önkiszolgáló kassza csalás, a törvény a technológia szándékos megtévesztését szigorúan bünteti.
Tévedés esetén is bűncselekmény?
Sokan teszik fel a kérdést: mi történik, ha valaki pusztán figyelmetlenségből üt félre egy vonalkódot? A bíróság és a hatóság elhatárolja a véletlen tévesztést a jogtalan haszonszerzés céljából elkövetett informatikai bűncselekménytől. Egyszerűbben mondva, ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, ha a hiba nem szándékos, akkor nem bűncselekmény. Azonban az áruházak mindent megtesznek, hogy a bizonyítás egyszerűbb legyen, és folyamatosan fejlesztik a védelmi vonalaikat.
A modern kasszákat már kifinomult súlyérzékelőkkel és intelligens kamerákkal is felszerelik, amelyek azonnal jelzik a rendszernek, ha a mérlegre helyezett áru formája, súlya vagy mozgása nem egyezik a blokkolt tétellel. A véletlen hiba tehát a helyszínen korrigálható, ha a vevő jelzi az eladónak a tévedést. Aki viszont egyértelmű szándékossággal hajt végre egy önkiszolgáló kassza csalást, az a legkisebb tétel manipulálásával is komoly büntetőeljárást vonhat magára.
