Ezek a leszázalékolás pontos feltételei 2026-ban: az egészségi állapot önmagában nem elég
Sokan még ma is leszázalékolásként vagy rokkantsági nyugdíjként hivatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, pedig ezeket a kifejezéseket a jogszabályok már régen kivezették. Mutatjuk, hogy a háziorvosi vizsgálattól a komplex minősítésig hogyan működik a folyamat 2026-ban, melyek a leszázalékolás feltételei, és miért nem elég önmagában a megromlott egészségi állapot ahhoz, hogy valaki rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapjon.
A helyes megnevezés tehát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, amelynek két fő típusa van: a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás. Bár a köznyelvben még használatosak a korábbi megnevezések, az ügyintézés során kizárólag a hivatalos fogalmakkal fogunk találkozni. Egy másik, gyakran a rokkantsági ellátás megfelelőjeként használt juttatás a rokkantsági járadék. Bár a neve hasonló, eltérő szabályok és feltételek vonatkoznak rá. A legfontosabb különbség, hogy a járadék esetében nem feltétel, hogy az igénylő rendelkezzen biztosítotti idővel.
Melyek a leszázalékolás feltételei? Nem csak az orvosi papír számít
Az alapfeltétel valóban az orvosi értékelésen nyugszik: a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az igénylő egészségi állapotának 60 százalékosnak vagy annál kisebb mértékűnek kell lennie. Nincs egy konkrét „betegséglista”: az ellátás nem kötődik konkrét betegségcsoportokhoz, az egészségkárosodás mértéke a döntő.
Automatikusan senkinek sem állapítják meg egyik ellátást sem, kérelmezni kell.
A szabályok szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át
biztosított volt és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Kivételt a biztosítási idő alól főként az jelent, ha valaki 35 éves kora előtt vált megváltozott munkaképességűvé, és a tanulmányai alatt vagy azokat követően 180 napon belül munkába állt, illetve aki 2011 végén már részesült a korábbi rendszer szerinti ellátások valamelyikében.
Háziorvostól a minősítésig
A „leszázalékolás” folyamata az egészségügyi alapellátásban kezdődik. A háziorvost vagy a kezelőorvost kell felkeresni, akinek a feladata kiállítani egy erre a célra szolgáló hivatalos orvosi beutalót. Ezután a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál (rehabilitációs hatóságnál) kell benyújtani. Szükség lesz a hivatalos „Kérelem-adatlap megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt” formanyomtatványra (a kormányhivataloknál elérhető, van kitöltési útmutató is). Ehhez több iratot is csatolni kell: a biztosítási idők igazolására szolgáló pótlapot, valamint a szakértői minősítéshez szükséges nyilatkozatot is ki kell tölteni. (Online is beadható a magyarorszag.hu-n, ügyfélkapu+ vagy DÁP-os regisztráció kell hozzá.)
A papírok beküldése után következik a komplex minősítés. Itt a hatóság szakértői értékelik az orvosi dokumentációt, megvizsgálják az egészségi állapot százalékos mértékét, és döntenek a rehabilitálhatóságról. Ha az ellátás összegét a benyújtástól számított 50 napon belül nem tudják meghatározni, de a feltételek fennállnak, a hatóság előleget állapíthat meg az igénylőnek. Ha a kötelező biztosítási napok hiányoznak, érdemes megnézni, hogy a kivételes rokkantsági ellátás feltételei teljesülnek-e.
A vizsgálat végén az érintett vagy rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátást kap. A rehabilitációs ellátás annak jár, aki rehabilitálható, tehát a foglalkoztathatósága helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Ők pénzbeli ellátást, munkaközvetítést és különböző szolgáltatásokat kapnak. Az ellátás legfeljebb 36 hónapig folyósítható, cserébe az igénylőnek együtt kell működnie a hatósággal.
A rokkantsági ellátás azoknak a személyeknek jár, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. Itt több alkategóriát határoztak meg. Létezik olyan eset, amikor valaki egészségügyileg rehabilitálható lenne, de egyéb körülmények miatt ez mégsem javasolt. A súlyosabb minősítési kategóriákba azok kerülnek, akik kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatók, míg a legnehezebb helyzetben lévők egészségkárosodása annyira jelentős, hogy önellátásra egyáltalán nem, vagy csak segítséggel képesek. Ezek az osztályzások határozzák meg végül a havi ellátás összegét is.
2026-ban az ellátások számításának alapja 147 175 Ft. Ez az összeg évről évre követi a nyugdíjemelés mértékét.
Kérdése van az ellátások folyósításáról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak!
Rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem 35-45%-a között mozoghat, minimum 44.155 forint, maximum 73.590 forint lehet havonta.
| Új igénylők rehabilitációs ellátásának mértéke, minimum és maximum összege | |||
| | Az ellátás mértéke | Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó) | Az ellátás maximumösszege (Ft/fő/hó) |
| 51-60 % közötti egészségi állapot. (B1 kategória) Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható | Havi átlagjövedelem 35%-a | 44.155 Ft (az alapösszeg 30%-a) | 58.870 Ft (az alapösszeg 40%-a) |
| 31-50 % közötti egészségi állapot. (C1 kategória) Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel | Havi átlagjövedelem 45%-a | 58.870 Ft (az alapösszeg 40%-a) | 73.590 Ft (az alapösszeg 50%- a) |
Rokkantsági ellátás: Ez azoknak jár, akiknél a munkába való visszatérés már nem lehetséges.
| Új igénylők rokkantsági ellátásának mértéke, minimum és maximum összege | |||
| | Az ellátás mértéke | Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó) | Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó) |
| 51-60 % közötti egészségi állapot. (B2 kategória) Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt | Havi átlagjövedelem 40%-a | 44.155 Ft (az alapösszeg 30%-a) | 66.230 Ft (az alapösszeg 45%- a) |
| 31-50 % közötti egészségi állapot. (C2 kategória) Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt | Havi átlagjövedelem 60%-a | 66.230 Ft (az alapösszeg 45%-a) | 220.765 Ft (az alapösszeg 150%-a) |
| 1-30 % közötti egészségi állapot. (D kategória) Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható | Havi átlagjövedelem 65%-a | 73.590 Ft (az alapösszeg 50%-a) | 220.765 Ft (az alapösszeg 150%-a) |
| 1-30 % közötti egészségi állapot. (E kategória) Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén | Havi átlagjövedelem 70%-a | 80.950 Ft (az alapösszeg 55%-a) | 220.765 Ft (az alapösszeg 150%-a) |
Az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha az érintett időközben más rendszeres pénzellátást kap. A csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj kivételnek számít, ezek folyósítása miatt nem veszik el a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást.
