Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíjba 2026: így kérje a megállapítást
A nyugdíjkorhatár betöltésekor a rokkantsági ellátás nem alakul át automatikusan nyugdíjjá: a hivatalos eljárás csak akkor indulhat el, ha az ellátásban részesülő ezt kérelmezi. Hogy melyikkel jár jobban, az az egyéni életpályától függ, de összességében jobban megéri a nyugdíjazás folyamatát elindítani, mint egyáltalán nem lépni. Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíjba 2026-ban – mutatjuk, mikor érdemes kifejezetten kérni a nyugdíjat és milyen esetben lehet előnyösebb a rokkantsági ellátás folyósítása.
2011-ben jelentős átalakítás kezdődött a nyugdíjrendszerben, ennek következményeként több korábbi ellátás megszűnt, illetve újak léptek a helyükbe. Az egyik a „rokkantnyugdíj” volt, amit bár még ma is sokan használnak a hétköznapokban, hivatalosan nem létezik. 2012-től már nem állapítható meg rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátás, innentől a megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülhetnek.
Nyugdíj-e a rokkantsági ellátás? Nyugdíjas-e az ellátásban részesülő?
A rokkantsági ellátás nem nyugdíj, de az összege minden évben a nyugellátásokkal azonos módon nő (ez a szokásos év eleji emelést és az esetleges novemberi korrekciót jelenti) és a jogosultak februárban ugyanúgy megkapják a 13., illetve 14. havi ellátásukat, mint a nyugdíjasok. Ennek ellenére a rokkantsági ellátásban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak.
A rokkantsági ellátás mellett korlátozás nélkül lehet dolgozni. Ezzel az ellátásban részesülők nemcsak a szolgálati időt szerezhetnek, hanem olyan keresetet is, ami a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető. Vagyis aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik, az később magasabb összegű nyugdíjra lehet jogosult. (Önmagában a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama nem jelent szolgálati időt.)
Mikor állapítható meg nyugdíj?
Főszabály szerint nyugdíjat az igényelhet, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt (65 év jelenleg) és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel. Ha valaki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de legalább 15 évet vagy ennél többet képes felmutatni, az résznyugdíjra lehet jogosult. A feltételek teljesülése esetén lehet kérni a nyugdíj megállapítását a szükséges nyomtatványok beadásával (a folyamatról részletesen itt írtunk).
Mivel a rokkantsági ellátás nem minősül nyugdíjnak, az ellátásban részesülő 65. életéve betöltésekor nem válik hirtelen nyugdíjassá és az ellátása sem lesz automatikusan nyugdíj. A nyugellátás megállapítása kizárólag kérelemre indul, a folyamatot az érintettnek vagy a képviselőjének kell kezdeményeznie.
Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíjba 2026-ban
Az öregségi nyugdíj megállapítását a rokkantsági ellátásban részesülők is kérhetik a nyugdíjkorhatárt betöltése után. Ez akkor lehetséges, ha az igénylő legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Mivel a rokkantsági ellátások rendszerint elég alacsony mértékű ellátások, a nyugdíjkorhatár betöltésekor érdemes kérelmeznie az öregségi nyugdíj megállapítását – tanácsolja Winkler Róbert nyugdíjszakértő. Az igénybejelentés során célszerű megjelölni, hogy az illető a nyugdíj megállapítását kizárólag abban az esetben kéri, amennyiben annak összege magasabb lesz, mint a folyósított rokkantsági ellátása összege.
A nyugdíjigénylés beadása után a nyugdíjbiztosítási szervek kiszámítják az öregségi nyugdíj várható összegét, de a nyugdíjat csak abban esetben állapítják meg, ha annak összege magasabb a rokkantsági ellátás összegénél. Ellenkező esetben az érintett személynek lehetősége nyílik az igény visszavonására, így élete végéig rokkantsági ellátásban részesül. Ezzel elkerülhető, hogy az igénylő számára alacsonyabb összegű ellátás kerüljön öregségi nyugdíjként megállapításra és továbbfolyósításra.
A nyugdíjigénylésnél arra kell figyelni, hogy a rokkantsági ellátás és az öregségi nyugdíj egyszerre nem folyósítható. Ez a korlátozás azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíjkérelem beadása előtt le kellene mondani az ellátásról, sőt ha mellette dolgozik is az illető, akkor a munkaviszonyt sem kell megszüntetnie.
