Kinek jár támogatás, segély? Ezen a fix összegen múlik a jogosultság
Létezik egy hivatalos szám, amit kiindulópontnak vesznek bizonyos segélyek, támogatások kiszámításakor: ez a szociális vetítési alap. Többek között ettől függ, hogy ki kaphat települési támogatást vagy közgyógyellátást, de számos más ellátás is kapcsolódik hozzá. A szociális vetítési alap összege 28.500 forint, ennek valahányszorosa a határ. Elmagyarázzuk, hogyan kell ezt érteni.
Rengeteg szociális, egészségügyi ellátási forma igénylése és folyósítása az öregségi nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap összegéhez kötött. Utóbbi fogalmát 2022-ben vezette be a kormány, hogy a szociális alapon járó támogatások jobban elkülönüljenek a nyugdíjrendszertől. Ettől függetlenül az összeget 2008 óta nem emelték: az alapérték jogszabályban rögzített, a számításoknál ezt kell alapul venni.
Hogyan befolyásolja a szociális vetítési alap összege a segélyeket, támogatásokat?
Pénzbeli ellátások, egészségügyi, természetbeni, gyermekvédelmi és önkormányzati támogatások is függenek a szociális vetítési alaptól. Ezek közül van, ahol a támogatási összeget az alap bizonyos százalékában határozzák meg, ilyen pl. az időskorúak járadéka. Más esetben jövedelmi határt jelöl ki: pl. Budapesten, a 13. kerületben rendkívüli települési támogatásra akkor lehet valaki jogosult, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át (57.000 forintot) és rendkívüli élethelyzetben van. (Önkormányzatonként változó, hány %-ot határoznak meg, a szabályozás nem egységes.)
A leggyakoribb támogatások:
- Szociális ellátások: Időskorúak járadéka, települési támogatások, közgyógyellátás és egészségügyi jogosultságok összege a nyugdíjminimumhoz/szociális vetítési alaphoz arányosan kerül megállapításra.
- Gyermekvédelem: Ingyenes gyermekétkeztetés és gyermekvédelmi támogatások is ettől függenek.
- A gyes, gyet, anyasági támogatás mértéke a szociális vetítési alap százalékában van meghatározva.
Nem minden tulajdon számít vagyonnak
Sokan azért nem mernek segítséget kérni, mert tartanak attól, hogy egy régi autó vagy egy örökölt, kisebb kert tulajdonosaként nem lehetnek jogosultak semmilyen segélyre, támogatásra. Egyrészt ez a jövedelem alapján dől el, másrészt a szabályok ennél megengedőbbek. A támogatások jelentős részénél tényleg megvizsgálják, van-e az igénylőnek valamilyen vagyona, de ezt a törvény pontosan rögzíti. Nem számít pl. vagyonnak az a lakás, amiben a kérelmező életvitelszerűen lakik, vagy az az autó, amivel egy mozgáskorlátozott személy közlekedik.
Mikor számít valami mégis vagyonnak? Ha valaki rendelkezik olyan plusz ingatlannal vagy járművel, amelynek az értéke külön-külön meghaladja a 855.000 forintot (a vetítési alap 30-szorosát), vagy ha az összes ilyen tulajdona együtt többet ér, mint 2.280.000 forint (a vetítési alap 80-szorosa). Aki a határ alatt van, az a törvény alapján vagyontalan – tehát támogatásra is jogosult lehet.
Támogatásokkal, segélyekkel kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Örök időkre 28.500 forint – miért nem emelik?
A nyugdíjminimum összege 2008 óta nem változott, értékét pedig 2023-ban törvénybe is foglalták. (A szociális vetítési alapéval együtt.) Miért nem nőtt? Az összeg 18 év alatt ténylegesen elértéktelenedett, de ha csak ezer forinttal is megemelnék, akkor minden egyes olyan támogatás és segély összegét is meg kellene, amely a szociális vetítési alaptól (vagy nyugdíjminimumtól) függ. Ez több milliárdos tétel lenne, amit a kormány évek óta képtelen kigazdálkodni – vagy legalábbis nem szociális célokra.
