Egy ország, két világ: egyre durvábban mélyül a vagyoni egyenlőtlenség
Magyarországon csak egy szűk réteg gazdagodott igazán az elmúlt években, miközben a vagyoni egyenlőtlenség olyan mértékben nőtt, hogy lassan két külön világról beszélhetünk. Míg a leggazdagabb tized a megtakarítások közel 70%-át birtokolja, addig az alsó ötven százalék részesedése alig 7,3%. Tíz év alatt sem javult a helyzet – sőt, romlott. Bár országosan a nettó pénzügyi vagyon a GDP 90,4%-áról 116%-ra emelkedett 2014 és 2024 között, ebből a növekedésből a háztartások alsó fele semmit sem érzett.
Spórolási tippek, ügyes-bajos helyzetek, fontos kedvezmények. Ezeket gyűjtjük, hogy könnyebb legyen a hónap vége.
A gondolat, hogy „mindenki jobb helyzetbe került”, puszta illúzió. A valóság az, hogy a pénzügyi eszközök állománya minden korábbinál nagyobb arányban csapódott le a leggazdagabbaknál. Az európai uniós összevetésben az uniós átlagot ugyan megközelítettük, ám e felzárkózás nagy részét valójában ez a szűk réteg húzta be.
A számok mögött a hétköznapi tapasztalat
Ha vidéken dolgozol fizikai munkát, s nincsenek tartalékaid, ezt az országos statisztikát nem a saját zsebedben érzékeled. A vagyoni egyenlőtlenség nem csupán elmélet: a piacról leszakadó bérek, a magas rezsiköltség, a dráguló alapélelmiszerek mind azt mutatják, hogy nincs igazi esély a felzárkózásra. Az alsó ötven százalék nettó vagyona – amely átlagosan a magyar háztartások felét jelenti – a megtakarítások mindössze 7,3%-át birtokolja. Ez a viszonylag kis részesedés 2014 és 2024 között tovább apadt.
Ezzel szemben a vagyonkoncentráció mértéke kiugró. A legfelső tized 2014-ben még a megtakarítások 65%-át birtokolta, tíz év alatt azonban ez az arány megközelítette a 70%-ot. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi megtakarítások növekményének 72%-a került ebbe a kis, jellemzően fővárosi, üzleti körökben mozgó csoportba.
Miért nem érzi a többség a gazdasági növekedést?
A Portfolio elemzése rámutat, hogy bár a magyar háztartások bruttó pénzügyi eszközei (bankbetétek, kötvények, részvények) a GDP-arányos adósságokkal párhuzamosan nőttek, a kibővült pénzügyi vagyon csak a felső köreket gazdagította. A középréteg és az alsóbb rétegek alacsony vagyoni bázisról indulva képtelenek lépést tartani a tőkealapú növekedéssel. Amikor a befektetési és megtakarítási lehetőségek egyre komplexebbek, ők sokszor nem rendelkeznek sem a tudással, sem a szabad tőkével ahhoz, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel.
Ráadásul az infláció megtépázza apró félretett megtakarításaikat, miközben a rezsi és az alapvető élelmiszerek áremelkedése tovább súlyosbítja a mindennapi küzdelmeket. Így a vagyon gyarapodása pusztán számokban mutat jól. A vidéki kereset azonban stagnál, s a realitásban a napi túlélésre koncentrál.
Segítségre van szükséged, kérdésed van? Segítünk! Keresd bizalommal Ügyfélszolgálatunkat.
Merre tovább?
Nincs könnyű recept a vagyoni egyenlőtlenség mérséklésére, azonban néhány lépés elkerülhetetlen: az oktatás és pénzügyi tudatosság bővítése, a kisvállalkozások támogatása a vidéki régiókban, az adórendszer igazságosabb szerkezete, valamint a lakhatási költségek féken tartása. Ezek nélkül a „két világ” fogalma nem puszta kifejezés marad: a gazdasági növekedés sója ismét csak néhánynak jut.
Ha ma valaki azt mondja, „Magyarország gyarapodik”, kérdezzük meg: kik gazdagodnak vele? Mert a valós kérdés az, hogy tényleg mindenkié-e a közös torta, vagy a legnagyobb szelet mindig ugyanazoké marad.
