Kizárt a házadból a volt párod? Jogos önhatalom: amikor a birtokvédelem azonnal jár
Sokan gondolják, hogy birtokvitában csak a hivatalos út járható. Ez nem minden helyzetre igaz: ha valaki kizár minket a lakásunkból, akadályozza a bejutást vagy eltorlaszolja az utunkat, akkor megvan a lehetőségünk, hogy ez ellen fellépjünk. Jogászunk, Dr. Kajó Cecília segít tisztán látni: mi a jogos önhatalom és mi köze a birtokvédelemhez? Érthetően, példákkal.
Bizonyos esetekbe nincs idő jegyzőre vagy bíróságra. Ez az a pillanat, amikor saját kezünkbe vehetjük az irányítást: ezt hívják jogos önhatalomnak, vagyis amikor magunk védjük meg a birtokunkat.
A birtokvédelem három fő formája:
- gyors, önálló fellépés (jogos önhatalom),
- jegyzői eljárás,
- bírósági per.
A jogos önhatalom lényege, hogy ha azonnali beavatkozás nélkül súlyos vagy helyrehozhatatlan kár érne minket, akkor intézkedhetünk. Fontos azonban, hogy a fellépés ne legyen aránytalan.
Ahogy Dr. Kajó Cecília fogalmaz:
„A jogos önhatalom alapvető feltétele, hogy a hivatalos eljárási út olyan időveszteséget eredményezne, mely gyakorlatilag azonnali beavatkozást igényel a sérelmet szenvedett féltől.”
Mikor lehet szükség azonnali cselekvésre? A jogos önhatalom gyakorlásáról
Válófélben lévő, még egy ingatlanon élő, de már egymással nagyon rossz viszonyban lévő
házastársak tipikus „társasjátéka” a zár lecserélése vagy nemes egyszerűséggel a másik fél kizárása. Itt abban az esetben kerülhet sor a jogos önhatalomra, ha a kizárt félnek
nincs hova mennie. Mi számít arányos fellépésnek? Hívhatunk lakatost vagy kicserélhetjük saját magunk a zárat — persze csak akkor, ha a zárat cserélő fél sem zárja ki bosszúból a másik felet. (Tehát kulcsot vagy belépési kódot ad neki.)
Másik példa, megtörtént eset: egy állatvédő szervezet menhelye egy tanyán helyezkedik el, ahová földút vezet. Az utat sitthalommal torlaszolta el valamelyik „jó képességű” ember, így az állatvédők nem tudtak bejutni. Ilyenkor nem várhatnak napokig, az állatok etetését és ellátását azonnal meg kell oldani. Jogos volt az önhatalom: nem vártak a jegyzőre, hiszen a hivatalos eljárás a leggyorsabb esetben is kb. 15 nap, a sittet maguk hordták el, hogy bejussanak védenceikhez. Szintén az állatvédőkkel történt, hogy az egyik ellenlábas szomszéduk vaskapuval zárta le a közös használatú szolgalmi utat, majd előbb a kocsibejárót, aztán a személybejárót torlaszolta el. Nem tehettek mást, a kapuról— jogosan — levágták a láncot, a zárat kinyitották.
„A jogos önhatalom tehát alapvetően a folyamatban lévő birtokháborítás közepén a sértett fél saját maga által megvalósított aktív birtokvédelem, hatósági-bírósági segítség nem szükséges hozzá” — mondja Cecília.
Sokan ilyenkor magánbiztonsági céget hívnak segítségül, például ha egy étterem vagy hotel bérlője nem fizet, de nem hajlandó kiköltözni. A cég ilyenkor segít kiüríteni az ingatlant, leltározni, sőt, eladhatják az ingóságokat is, hogy fedezzék a tartozást. Előfordulhat, hogy örökösödési vita során az egyik testvér bent marad a házban, a többiek pedig nem jutnak be. A jegyző ilyenkor csak azt védi, aki birtokban volt, így a többi örökösnek marad a per vagy a magáncég segítsége — utóbbi leginkább személyvédelemre szolgál.
Hasonló helyzetben vagy? Tedd fel kérdésedet jogászunknak az Ügyfélszolgálaton keresztül és díjmentesen segítünk!
Ha nem sürget az idő, és fontos a hivatalos dokumentáció, akkor azonban érdemes jegyzőhöz vagy bírósághoz fordulni. Dr. Kajó Cecília szerint:
„A jegyzői birtokvédelmi eljárás és a birtokper feladata alapvetően az lehet, hogy a már megtörtént birtokháborítás kapcsán az eredeti állapot helyreállítására kötelezik a birtokháborító felet, vagy pedig eltiltják a jövőre nézve hasonló jogsértés megvalósításától.”
