Hová lettek a szegények? Tényleg ferdít a KSH?
Az elmúlt évtizedben mintha jelentősen javult volna a szegények helyzete Magyarországon – legalábbis a statisztikák szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2015 és 2021 között látványosan csökkent a szegénységi küszöb alatt élők aránya, 2021-et követően pedig újra emelkedésnek indult. Ugyanakkor néhány kutató szerint az adatokban olyan rendellenességek jelentek meg, amelyek új kérdéseket vetnek fel: tényleg jobban élnek az emberek, vagy csak a számok változtak meg szakmai hibák vagy szándékos manipuláció eredményeképp? Cikkünkben mutatjuk, hogy hogyan lehetséges a szegénységi mutatók alábecslése, és milyen utak vezethetnek el odáig.
Valóban egyre javulnak a szegénységi mutatók?
A Válasz Online-on megjelent tanulmány Tátrai Annamária és Gábos András kutató tollából hívta fel a figyelmet olyan statisztikai, módszertani rendellenességekre, amelyek jelentősen befolyásolhatják a hazai szegénységkutatást. Utóbbiból kifolyólag pedig a szegénység kezelésére irányuló szakpolitikákat is. Az EU tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait a KSH szolgáltatja. A KSH-n kívül átfogó, reprezentatív adatgyűjtést jelenleg semmilyen más szervezet nem végez Magyarországon. A kutatás keretein belül a szegénység mérésére használt, nemzetközileg elfogadott módszertan szerint azt nézik, hogy hányan élnek a medián jövedelem 60%-a alatt – ez a „relatív szegénység” fogalma. A magyar adatok szerint ez az arány folyamatosan csökkent 2015-től kezdve, 2021-re 14,5%-ról 12,1%-ra. Eddig akár örülhetnénk is, hogy javul a helyzet.
Csakhogy a kutatók szerint valami nem stimmel. A jövedelmi eloszlásban megmagyarázhatatlan torzulások jelentek meg. Például 2017-től hirtelen megnőtt azoknak a száma, akiknek jövedelme épp csak meghaladta a szegénységi küszöböt, míg azoké, akik épp alatta voltak, csökkent. Olyan, mintha a lakosság egy része „átcsúszott” volna egyik kategóriából a másikba – de nem feltétlenül a valós jövedelmek alapján.
Hogyan lehetséges a szegénységi mutatók alábecslése?
Normális esetben a jövedelmek eloszlása egy harang alakú görbére emlékeztet: kevesen keresnek nagyon keveset vagy nagyon sokat, a többség középen helyezkedik el. A kutatók azonban azt látták, hogy ez a görbe a korábbi évekhez képest torzult. Különösen szembeötlő, hogy például 2020-ban pontosan 322 egyfős háztartásnak volt fillérre megegyező jövedelme, ami statisztikailag rendkívül valószínűtlen.
Ilyen jelek utalhatnak adatfeldolgozási problémákra is – például ha sok hiányzó értéket pótolnak (imputálás), mert például a megkérdezettek nem válaszolnak a jövedelmi adatokra a kérdőívekben és a NAV-tól kikért dokumentumok alapján sem tudják pótolni azt, vagy ha torz mintavétel történik. De az is lehet, bár a valós adatokat alapul véve eléggé valószínűtlen, hogy a statisztikai módszertan változásai okozták a furcsaságokat, ezeket viszont nem kommunikáltak a nyilvánosság felé a KSH munkatársai.
Szakmai hiba vagy adatmanipuláció?
A részletesen taglalt problémák már nemcsak szakmai kérdéseket vetnek fel, hanem a szándékosság gyanúját is. A szakértők óvatosan fogalmaznak, de többük is szükségesnek tartaná, hogy független szakmai vizsgálat tisztázza a kérdéseket. A KSH természetesen már közleményben is hangsúlyozza: minden adat a nemzetközileg elfogadott módszertan alapján készül, és az európai statisztikai rendszer részeként rendszeres ellenőrzés alatt állnak. A hivatal szerint a változások természetesek, és tükrözik a társadalmi folyamatokat.
Ha maradt még kérdése a a szegénységi adatokat illetően, akkor bátran keresse kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
A bizalom megrengése komoly problémákat eredményezhet
A legnagyobb veszély nem is az, hogy hibás adatok kerülnek ki, hanem az, hogy ezek miatt elveszhet a KSH-ba vetett bizalom, itthon és külföldön is. Magyarország ellen még eljárás is indulhat az Európai Bizottságban, hiszen az adatmanipuláció EU-s rendeleteket sért. Márpedig a statisztikai hivatal adataira épül szinte minden: költségvetés, támogatáspolitika, EU-s jelentések, kutatások. Ha ezek az adatok nem megbízhatóak, akkor az egész rendszer alapja inog meg. Ráadásul a nemzetközi példák is intőek. Görögország éveken át hamisított adatokat, hogy bevezethesse az eurót, majd mikor kiderült az igazság, összeomlott a gazdaság. Argentínában a kormány szó szerint átvette az irányítást a statisztikai hivatal felett, az inflációt „lepapírozták”, hogy jobban nézzen ki.
A KSH körüli vita jelenleg két lehetséges forgatókönyv körül forog. Az egyik szerint egyszerűen súlyos szakmai hibák történtek – ami még így is nagy baj, hiszen évekig senki nem vette észre, hogy gond van. A másik, sötétebb verzió szerint viszont a hivatal szándékosan torzította az adatokat, hogy a szegénység kisebbnek tűnjön, mint amilyen valójában.
