Pénzromlás: a 2008-as válság óta nem aggódtak ennyire a magyarok, mint most

Hiába az árstop, a kevés segítséggel kecsegtető kormányzati intézkedések, a magyarok egyre borúlátóbbak az inflációt illetően. Legutóbb a 2008-as gazdasági világválság alatt éreztük ennyire kilátástalannak helyzetünket – derül ki a GKI friss felméréséből.

Húsba vágó a drágulás, már lassan a Holdról is látszik: az infláció leginkább az élelmiszerárakat érinti, nemigen van olyan magyar, aki ezt ne látná. Mindenkinek fáj, de a legnehezebben a rászoruló, kispénzű családok és a nyugdíjasok jönnek ki.

„Már nem bírunk úgy bevásárolni. Csak ami éppen szükséges: egy kis felvágott, vagy vaj, ami nagyon fontos”

– mondta egy nyugdíjas asszony az RTL-nek. Azonban nemcsak az élelmiszerek ára ment fel durván, hanem minden másé is. Egy szintén nyugdíjas férfi szerint így lehetetlen félretenni: „Nagyon megemelkedtek az árak. Az olcsóbb árukat vesszük, de nem tudunk annyit venni, még az olcsóbból sem, mert félre kell tenni a rezsire” – panaszolta a csatornának.

A 2008-as gazdasági világválság óta nem voltak annyira borúlátóak az emberek az inflációt illetően, mint most

– derül ki a GKI gazdaságkutató elemzéséből. Nem véletlen, hogy egyre pesszimistább az ország, hiszen a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint év végén még ennél is rosszabb lesz a helyzet. „Rövidtávon a hazai infláció emelkedni fog, tehát az idei év hátralévő részében továbbra is emelkedő fogyasztói árindexszel számolunk” – mondta az MNB igazgatója, Balatoni András.

És hogy mennyire? Az MNB korábbi közlése alapján

az év utolsó hónapjaiban az infláció eléri, de az sem kizárt, hogy meghaladja a 20%-ot.

(Összehasonlításképpen, augusztusban a KSH 15,6%-ra mérte az inflációt, de mint tudjuk, egyes termékek ennél jóval nagyobb mértékben drágultak.) Ezen a kormányzati „csodafegyver”, a hatósági árstop aligha segít: több cikkünkben is írtunk róla, hogy az olcsósított termékek hiánycikknek számítanak, ráadásul a mesterségesen, „felülről belenyúlva” alakított árak még a piacot is torzítják.

Orbán Viktor miniszterelnök nem a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja a magas élelmiszerárakért, hanem a háború miatti uniós szankciókat és az aszályt. Azt, hogy 2022 első felében,

a választás előtt mintegy 2000 milliárd forint értékben áramlott ki pénz

– például az szja-visszatérítés, és a 13. havi nyugdíj miatt is – már nem emelte ki Orbán. A Momentum szerint az ágazati különadók, amelyeket szinte kivétel nélkül áthárítanak a fogyasztókra a cégek, szintén okai az áremelkedéseknek. Erre jön még rá a kormány választási alamizsnálkodása, az aszály, és igen, a háborús szankciók.

Durva, hazugsággal felérő csúsztatás viszont azt állítani, hogy ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne. Orbán Viktor pusztán azt akarja eltagadni, hogy a magyarok ismét olyan kilátástalanságba süllyednek, mint 14 éve – az ő teljhatalmú kormányzása alatt!