Hagyományosan mindenszentek napján, azaz november 1-jén látogatunk ki a temetőkbe, hogy elhunyt szeretteink sírját rendbe tegyük. Kevesen tudják, de ez a jeles nap eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Hogy az ünnepi szokások mikor alakultak ki, nem tudni, mindenesetre a sírok megtisztítása, virággal díszítése éppúgy általánosan elterjedt szokás, mint a halottak lelki üdvéért szóló gyertyagyújtás. Mindezek mellett más szokások, tiltások is létrejöttek, amelyeket figyelmen kívül hagyni nem volt ajánlatos. Melyek ezek? Mindenszentek babonái, hagyományai, avagy ezt ne csináld ma (és holnap), ha jót akarsz magadnak.
Mindenszentek és a halottak napja vidéken és a nagyvárosokban egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szokás, amit mindenki ismer és követ. Bizonyos hagyományok az idő múlásával feledésbe merültek – ezeket igyekszünk feleleveníteni.
Mindenszentek babonái, hagyományai
E napon tisztítjuk meg, díszítjük fel az elhunytak sírjait. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé volt szokás, hogy számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Máshol sütöttek, főztek, az elkészült ételt pedig kivitték a temetőbe. Ahol szokásban volt a halott etetése, ott – a család lakomázása, mulatozása után – éjszakára a család halottainak is terítettek, mert a hiedelem szerint ezen az éjszakán az elhunytak kikelnek sírjukból.
Szokás volt mindenszentek kalácsát is sütni, amit aztán a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Megint máshol azért osztották szét a kalácsot a temetőnél imádkozó nincstelenek között, nehogy az elhunytak hazalátogassanak.
Tilalmak november 1-jén: ezt ne csináld, ha jót akarsz magadnak és az elhunytnak
Ma már őrök vigyázzák a sírcsokrokat és a mécseseket a temetőkben, de még így is előfordul, hogy el-el tünedezik egy-két dolog. Annak idején ez nem volt jellemző. A régiek jól tudták, hogy a virággal vagy a mécsessel együtt a halott bűneit is „ellopják”, a bűnök pedig arra a halottra szállnak, akinek a sírjára az elcsent tárgyak kerülnek.
A munkát általában tiltották nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. A halottak napjának hetét halottak hetének is nevezik, ilyenkor végig mosási tilalom volt. Attól tartottak, hogy a hazajáró halott vízben állna és megsárgulna a ruha.
Szokások és tiltások halottak napján
A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban. Úgy hitték, amikor megkondul a harang, akkor indulnak el hozzátartozóik házába.
Aki nem tudott a temetőbe menni, az otthon gyújtott gyertyát november első és második napján. Ilyenkor szokás volt figyelni, hogy kinek ég le előbb a gyertyája. A hiedelem szerint akié hamarabb elalszik, az hal meg előbb a családban.
A mosás mellett a meszelés is tiltott volt, nehogy a férgek ellepjék a házat. Sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát. Úgy tartották, aki ezt a tilalmat megszegi, nemcsak a halottakat bolygatja meg, hanem magára is betegséget hoz. Különösen nagy tiltás vonatkozott a varrásra, mert minden öltés egy szúrás jelentett a szeretett halottnak. Nem volt szabad továbbá káposztát eltenni, mert megromlik, illetve aprófát vágni, mert a végtagok megbénulnak.
