Nyitólap Blog Oldal 702

Hatósági áras tűzifa: vagy lesz a közeledben, vagy mehetsz érte kilométereket

Írta:
Hóvége
-
A leginkább rászoruló családok kaphatnak szociális tüzelőt

Egyre több, eddig finoman elhallgatott részlet derül ki a kormány tűzifaprogramjáról. Nemrég tudtuk meg a Hóvége egyik olvasójától, hogy az idén megrendelt fával csak jövő télen lehet majd fűteni, és akár 50 km-t is kell érte utazni. Kinek van erre pénze?

Az elszálló energia- és faanyagárak miatt indított tűzifaprogram iránt hatalmas az érdeklődés. Még úgy is, hogy az emberek tisztában vannak vele, heteket-hónapokat kell várni, mire megkapják a tűzifa-alapanyagot. (Merthogy a programban valójában csak feldolgozatlan farönköket adnak.) Persze ez is csak akkor derül ki, ha sikerül felvenni a kapcsolatot az illetékes erődgazdasággal, ami többnapi telefonálgatást és minimum kötélidegeket igényel. Egy olvasónk számolt be arról, hogy hogyan is zajlik az ügyintézés, és mire számíthatnak azok, akiket még csak most regisztrálnak. (A részleteket ebben a cikkünkben írtuk meg.)

Negyednapra megjött a válasz, de nem volt benne köszönet

A Hóvége olvasója egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településre próbált kitartóan fát intézni. A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (NEFAG) munkatársával telefonon egyeztetett szerdán, csütörtökön (09.29.) pedig megérkezett a válasz hétfőn elküldött e-mailjére. Ebben felhívják olvasónk figyelmét, hogy regisztrálni csak azután tudják, ha

  • elküldi válaszlevélben olvasható minőségű képként vagy szkennelt dokumentumként a lakcímkártyáját;
  • kitölti a mellékelt nyilatkozatot (ebben arról kell nyilatkozni, hogy vásárolt-e fát idén május 1-je után állami erődgazdaságtól, és ha igen mennyit, meg arról, most mennyit rendelne);
  • beírja a levélben található táblázatba az elérhetőségét, címét és azt, hogy milyen fafajból mennyit kér.

Ezek mindegyike szükséges, különben nincs regisztráció. Olvasónk úgy emlékszik, erről nem volt szó, amikor telefonon beszélt a nefagos munkatárssal: „Csak a nevemet kérték, hogy hová kérem a fát és hogy mennyit. Nem tudtam, hogy a lakcímkártyám is kell.” Ennél nagyobb meglepetést okozott neki egy másik információ:

„A program keretében vásárolt tűzifát a vásárlók kizárólag az erőgazdaság által meghatározott helyen vehetik át a faanyag kitermelésének helyén, az átvételi pontokon! Minden esetben törekszünk, hogy a kiszolgálás helye az Ön tartózkodási helyéhez lehető legközelebb legyen,

ennek ellenére ez szélsőséges esetben akár 50 km felett is lehet”

– áll a levélben. Azzal folytatják, hogy az átvételi helyet csak később tudják pontosítani, és kiemelik, a szállításról, a faanyag fel- és lerakodásáról a vevőnek kell gondoskodnia. Továbbá, a rendelt mennyiséget „egy ütemben kell elszállítani az átvételi helyekről”. A vásárló tehát vagy egyszerre rendeli meg a 10 erdei köbmétert, amihez mindenképpen teherautó szükséges, vagy részletekben, többször megfizetve a szállítás költségét.

Kinek van ez a program?

Jellemzően nem a tehetősebb, nagyobb jövedelemmel rendelkező családok fűtik az otthonukat fával. Az már eleve problémás, hogy az energiaár-armageddon kellős közepén a kormány nem szándékozik támogatásokkal, jelentősebb kedvezményekkel segíteni az istenadta népet. (Nem úgy, mint a „döglődő nyugaton”.) Érdemes belegondolni abba is, hogy a magát agyonünneplő állampárt olyan „mentőövet” dobott be, amivel leghamarabb csak jövőre tudnak mit kezdeni az igénybe vevők.

Természetesen el lehet tüzelni márciusban is a hatósági áras friss, rosszabb fűtőértékű fát (amit csillagászati összegért a vevő elszállíttatott, felpakolt-lepakolt-összehasogatott), növelve a légszennyezettséget, de álljunk meg egy pillanatra. Kinek futja zsebből a faanyagra, a százezrekbe kerülő fuvarozásra? Hát nem a kispénzű nagy magyar átlagnak.

Viszlát, és kösz a halakat!

Olvasónk a NEFAG levele után döntött úgy, hogy ez a tengernyi pluszköltség, utánajárás neki nem éri meg. Szerinte „ez a program is csak egy pótcselekvés”, amivel azt a látszatot próbálják keltik országunk vezetői, mintha törődnének az emberekkel. Ugyanolyan kamu, mint az ártopos élelmiszer: kevés a haszna, de legalább a piacot teljesen eltorzítja és tönkreteszi.

Csodaszép ingyenes dekor: közönséges bábakalács

Írta:
Péter Anna
-

Még a teljesen kopár télvégi táj is tartogat gyönyörű növényeket, amelyekkel fenntartható módon tudjuk dekorálni otthonkánkat. 

A napfényben különösen szépen játszó közönséges bábakalács nem védett, nem veszélyeztetett faj, ettől függetlenül természetvédelmi területen ebből is tilos hazavinni egy csokorral, így mielőtt bármit letéptek, tájékozódjatok a terület besorolásáról, és bizonyosodjatok meg biztosan a növény fajáról.

A védett, veszélyeztetett fajokról a természetvédelem.hu weboldalon tudtok naprakész információt szerezni.

Akár 35 ezer forinttal több lehetne a minimálbér egy javaslat szerint

Írta:
Hóvége
-

Az idei nettó minimálbér 35 400 forinttal lenne magasabb a mostaninál, ami egy 22%-os minimálbéremelésnek felelne meg – ezt javasolja az Árnyékkormány. De mit jelent ez pontosan, és hogyan lehetne kivitelezni? Utánanéztünk és elmagyarázzuk.

2022. január 1-től a kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 000 forint, a garantált bérminimum pedig 260 000 forint. A fenti összeget azok kapják, akik főállásban dolgoznak, napi nyolc órát, hivatalosan: heti 36 óránál többet – magyarázza a bank360.hu. Akárhogy is nézzük, ebből a pénzből nem lehet tisztességesen megélni, pláne ilyen elképesztő áremelkedések mellett. A plusz mindenkinek jól jönne – mielőtt azonban elmondjuk, mi a javaslat, tegyük tisztába a fogalmakat!

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?

A minimálbért minden munkavállalónak ki kell fizetni, aki főállású dolgozóként van bejelentve. Ennél kevesebbet tehát senki sem kereshet, függetlenül attól, hogy mi a munkaköre, milyen a végzettsége. Mint írtuk, ennek összege jelenleg bruttó 200 000 forint.

A garantált bérminimum összege magasabb, mint a minimálbéré, bruttó 260 000 forint havonta. Ezt azok kapják, akiknek a munkaköre legalább középfokú végzettséghez kötött.

De mennyi ez nettóban?

2022-ben a nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 133 000 forint. Ezt befolyásolják az adókedvezmények, tipikusan a családi adókedvezmény. A gyerekek után igénybe vett adó- és járulékkedvezmények után így néz ki a nettó bér 2022-ban: 1 gyerek után 143 001 forint, 2 után 173 000 forint, 3 után pedig 200 000 forint. (Részletek a bank360-on.)

A kormány igen büszke volt rá, hogy a bruttó minimálbér 2021-hez képest mintegy 20%-kal nőtt. Mielőtt hátast dobnánk, érdemes számításba venni, hogy mennyibe kerül manapság a lakhatás, az étel, mennyivel nőtt a rezsi – ez még egy egyedülálló felnőttnek is feladja a leckét, nemhogy egy többgyerekes családnak. Persze a szociálisan érzéketlen miniszterelnökünknek erre is van megoldása:

„Aki átlag fölött fogyaszt, csökkentse az energiafelhasználását, vagy keressen annyit, hogy ki tudja fizetni a számlákat” – tanácsolta nyáron Orbán Viktor a magyaroknak.

Az ilyen és ehhez hasonló okoskodásnál sokkal nagyobb segítséget jelentene, ha magasabb lenne a minimálbér. Oké, de hogyan? Mindjárt rátérünk.

Átlagkereset és mediánbér – miért nem mindegy?

Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 507 500 forint volt a KSH szerint. Ez a kedvezmények figyelembevételével számolva nettó 349 700 forintot, kedvezmények nélkül pedig 337 500 forint jelent – írja korábbi cikkében a Telex. Nagyon szépen hangzik, csakhogy ez köszönőviszonyban sincs a valósággal.

Ha olyan adatot szeretnénk látni, ami jobban tükrözi, hogy mennyit keres egy átlagember ma Magyarországon, akkor a mediánbért kell nézni: áprilisban a bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, ami nettó 252 ezer forint körül lehet. Ennek már lényegesen több köze van az igazsághoz.

Plusz 35 ezer, maradhat?

Legyen a magyar minimálbér a mindenkori mediánbér 60%-a – azt javasolja az Árnyékkormány, amit a Demokratikus Koalíció alapított Dobrev Klára vezetésével.

Ha így számolnánk, akkor az idei nettó minimálbér 35 400 forinttal lenne magasabb a mostaninál, ami egy 22%-os minimálbéremelésnek felelne meg.

Mint ismert, az Európai Parlament elfogadta a közös minimálbér-szabályozást, amit az Orbán-kormánynak is kötelessége lesz bevezetni. A szabályozás célja, hogy javítsa az Európai Unióban élő összes munkavállaló életszínvonalát és munkakörülményeit, és hozzájáruljon a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. Az Árnyékormány vállalta, hogy kidolgozza az európai minimálbér hazai bevezetésének módját. Szakértőkkel egyeztetve jutottak arra, hogy a mediánbértől tegyék függővé a minimálbért, de a végösszeget a társadalmi partnerekkel, kutatóintézetekkel egyeztetve, közösen fogják meghatározni.

Úgy tűnik, van élet a kormányzópárton kívül. A munkavállalók egészen biztosan jobban járnának.

Ezért drága a szaporítótól vett kutya

Írta:
Hóvége
-
kisállat, kutya

Lehet, hogy a tiéd gyönyörű, boldog, makkegészséges, de mit tudsz a tesójáról, anyjáról, apjáról? Ugyanolyon szerencsések, mint az a kölyök, akit már családtagként szeretsz, vagy egy koszos ólban falják a moslékot, legyek között? Merthogy ilyen is van. Szaporítótól kutyát venni drága és nemcsak anyagi értelemben. Elmondjuk, miért.

Eldöntötted, kutyát szeretnél. Utánanéztél a vállalás anyagi oldalának, osztottál-szoroztál, és igen, belefér a költségvetésbe. Feltesszük, állatszerető ember vagy, a környezetedben van vagy volt egy-két/több jófej eb, így már arról is van elképzelésed, milyen számodra az ideális kedvenc. Ez már félsiker.

Kutyát, de honnan?

Ha tudod, hogy fajtatiszta kutyát szeretnél, két lehetőséged van: felveszed a kapcsolatot az illetékes fajtamentéssel (agár, dalmata, labrador, retriever, tacskó, vizsla – a listát szerencsére és sajnos még lehetne folytatni), vagy egy megbízható tenyésztővel. Tény, kicsi a valószínűsége, hogy azonnal lesz kutyád, cserébe viszont olyan helyről hozhatod el, ahol ismerik az egészségügyi állapotát, a viselkedését, egyéb nyűgjét-baját. Egyszóval, hozzáértőktől, akik azért dolgoznak, hogy a leendő kutyád és te jól járjatok egymással. Ennek persze ára van.

Nem számít a pedigré? Szuper, fogadj örökbe keverék kutyát! Fontos a szimpátia, de mielőtt rápörögnél egyetlen, csak képen látott négylábúra, kérdezz utána az egyesültnél, passzoltok-e egymáshoz, van-e gazdijelöltje, speciális igénye (első kutyásként szorongó, félelemi agressziós állattal kezdeni nem szerencsés). Találkozzatok többször, és csak utána köteleződj el.

Ingyenkutya – na, olyan nincs.

A menhelyek, szervezeteknek nem kevés energiát (értsd, időt és pénzt) áldoznak védenceikre. Ha örökbe fogadsz, akkor többségünknél egy jelképes összeg fejében (10-30 ezer forint) hozhatod el a leendő családtagot (akár fajtatiszta, akár keverék kutyusról van szó). Tenyésztőknél már nem olyan jelképes összeg: a minőségi táplálék, az egészségügyi vizsgálatok, oltások, féreghajtás, megfelelő szocializáció, törzskönyv stb. bizony súlyos összegekbe fáj. Vegyük hozzá azt is, hogy a tenyésztő nem kiszórni akarja a kölyköt, hanem jó helyre adni, ahol mindent megkap ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, boldog nagykutya legyen. Valakinek a társa hosszú-hosszú évekre – ezért bizony megéri kinyitni a pénztárcát.

„De az enyémnek semmi baja” – ezt gyorsan felejtsük el

Pár évvel ezelőtt a netes piacterek tele voltak szemetelve tündi-bündi kutyulis hirdetésekkel. Ezek feladói pár tízezer forintokért árulták az állítólag fajtatiszta kölyköket, csak úgy, minden nélkül (oltás, féregtelenítés, törzskönyv, chip stb.). Nem egynél csak valamilyen random kép látszott, az igazi, eladásra szánt kutyát akkor lehetett megnézni, amikor már kvázi megvolt a biznisz. Mert

ez biznisz, élőlények lelketlen adok-veszekje, ahol nem számít, hány állat hullik el, mert hát ugye van még belőle bőven, azokkal is lehet tovább gyártatni a kutyikákat – ez a szaporítás.

Állatvédők keserves munkájának hála sikerült a hirdetéseket eltüntetni (sajnos nem mindenhonnan), és ugyan szigorítottak az állatvédelmi törvényeken, még mindig rengetegen űzik az ipart.

És persze vásárolnak tőlük, sokszor gyanútlanul. Meg lehet figyelni, bármilyen állatvédő szervezet, szakértő, civil vagy celeb posztol a témáról, előbb-utóbb megjönnek a „de a szomszédom is úgy vette, és semmi baja a kölyöknek” meg a „mi is úgy választottuk ki a csomagtartóból 10 közül, mindegyik nagyon cuki volt” típusú kommentárok.

Kutyát szeretnél vagy rulettezni?

Kitudja, lehet, hogy valakinek sikerül belenyúlni a tutiba, és tényleg nem lesz beteges a szaporítótól vett kutyusa. Megéri a kockázatot? Mi lesz, ha két hónap múlva kiderül, hogy mégsem olyan egészséges, járhattok a dokihoz rendszeresen – viszed majd? Lesznek rá százezreid? Belefér, hogy trénert/szakembert fogadj mellé, ha a beltenyésztés miatt nagyobb korában labilis vagy agresszív lesz?  „Jobbik” eset, ha csak átvernek: számtalan ember szembesült már vele utólag, hogy az 50-60 ezer forintért megvásárolt fajtatisztának látszó és eladott kölyök valójában csak fajtajellegű.

Törzskönyves, fajtatiszta kutyát nem veszel 150 ezer forint alatt – és ez csak a belépő szint.

Nincs semmi baj a keverékkel, az aljas ügyeskedéssel és a kizsákmányolással viszont annál több – amit akaratlanul is támogatnak azok, akik így vesznek állatot. A szaporítót meg a kiskutyaüzelmeket pénzelik.

Az anyagiakon kívül ott van a morális felelősség. Tele vannak a menhelyek

  • egészségügyileg, idegileg tönkrement kutyákkal, akiket a szaporítók azért passzolnak le, mert velük már nem lehet több kicsit gyártatni;
  • olyan fiatal, szocializálatlan, esetenként agresszív kutyákkal, akik véletlen megmaradtak, de eladhatatlanok;
  • kölykökkel, mert jön a következő alom, annak kell a hely.

Ez csak a jéghegy csúcsa. Miért támogatnánk a pénzünkkel egy olyan ipart, ami az élőlények sorozatgyártásán, eldobhatóságán alapul? Ne vásárolj szaporítótól, mert nem csak te fizetsz rá!

Olvasónk hatósági áras tűzifával fűtött volna a télen, nem semmi, ami kiderült

Írta:
Hóvége
-

Kitartóan próbálkoztunk, végül a 4. napon sikerült elérnünk a helyileg illetékes erdőgazdaságot – számol be a Hóvége egyik olvasója. Kiderült, aminek ki kellett: az árstopos fával idén még biztosan nem fognak fűteni.

Az energia és a tűzifa drágulása miatt szeptember közepén indította el a kormány a tűzifaprogramot: háztartásonként 10 erdei köbméter tűzifát biztosítanak azoknak a családoknak, amelyek igényt tartanak erre. A programban keretében vásárolt fát a vevők kizárólag az állami erőgazdaságok által meghatározott helyen és módon vehetik át. Olvasónktól megtudtuk, mi ennek a menete, és mennyi utánajárással jár. Készüljön, aki fát akar, nem lesz egyszerű!

Ársapkás fa a Nagykunságban

Olvasónk kérésére nem közöljük, pontosan melyik településről van szó. Beszámolója szerint egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisebb városba szeretett volna fát venni, ami a hivatalos lista szerint a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-hez tartozik (NEFAG). A városhoz a szolnoki erdészet van a legközelebb, őket, illetve a NEFAG központi számát hívták péntek (09.23.) óta, mindkettő folyamatosan foglaltat jelzett. Kérdéseiket hétfőn reggel (09.25.) e-mailben is elküldték a szolnok@nefag.hu-ra, mert abban bíztak, talán hamarabb választ kapnak.

Az olvasó az erdészet egy korábbi bejegyzésére is felhívta a figyelmünket: a szeptember 21-i posztban az áll, hogy „a bejövő hívásokat képtelenség egyidejűleg kezelni”, ezért kérték, a vevők próbálkozzanak tovább türelemmel. Ajánlották a személyes érdeklődést a szolnoki erdészetnél (Kaán Károly utca 71.), és jelezték, hogy a Besenyszögi úti telephelyük csak előre egyeztetett időpontokban van nyitva (vagyis senki se menjen oda kérdezni).

A 4. napon végre sikerült a NEFAG munkatársával telefon beszélnie. Az ügyintéző néhány dolgot már elöljáróban közölt, pl.:

a szállításban ők nem tudnak segíteni, nekünk kell megoldani, és úgy számoljunk, a fát erdős területen lehet átvenni, ennek megfelelően intézzük a fuvart. Továbbá, a felpakolás-lepakolás is a mi dolgunk

-írja levelében. Kérdésükre a munkatárs azt is elmondta, hogy nem feltétlenül kell Szolnokig menni a fáért, lehetséges, van közelebbi telephely, de erről csak később kapnak értesítést.

Nem tűzifa, hanem tűzifa-alapanyag

Olvasónk természetesen arra is kíváncsi volt, hogy mikor számíthatnak leghamarabb a fára. Kiderült, nem heteket, inkább hónapokat kell várni – átvételkor tehát már bőven benne leszünk a fűtési szezonban.(A kormány azt ígérte, hogy már annak kezdetén megkapják a családok.) Az olvasó jobb ötlet híján úgy döntött, regisztráltatja magát, megadta a nevét és az elérhetőséget. Azt írja, várja a fejleményeket, legfeljebb lemondja, ha sikerül máshonnan tűzifát szereznie.

Vegyük figyelembe, hogy bár tűzifaprogramot emlegetnek, valójában egyáltalán nem tűzifát kapunk, hanem feldolgozatlan farönköket. Ezeket fel kell darabolni és kiszárítani. Olvasónknak azt mondta a nefagos kolléga, frissen vágott, nedves fát fognak kapni, amivel idén fűteni nem, legfeljebb kormolni lehet.

Itt érdemes megállni és számolni.

Megéri-e az a 10 erdei köbméter olcsósított, nyers fa az időt, energiát, pénzt, vagy jobban járunk, ha a kereskedőnél vesszük meg a feldolgozott, valódi tűzifát?

Kocsival és mezei utánfutóval erdei terepen nem lehet boldogulni, dde teherautó kell. Mivel a felpakolás is a vevőn áll, vagy embert, vagy olyan járművet kell szerezni, amivel ez megoldható – ez alsó hangon 100 ezer forint. Erre jön még rá a fa ára és az összes többi feldolgozással járó költség.

A piac is döglődik?

Tavalyhoz képest mintegy 30%-kal emelkedett a tűzifa ára, de nem ez az egyetlen baj. Olvasónk úgy tudja, a Szolnok megyei város közelében egyetlen hely van, ahonnan még lehet tűzifát rendelni, de ott se ígérnek semmit biztosra. Az eset nem egyedi, általában is hiány van. A kereskedőknek is rendesen alávert a kormányzati „tűzifaprogram”, többségük ugyanis az erdészetektől szerezte be a fát. Azoktól az erdészetektől, amelyek most épp a lakosság igényeivel vannak elfoglalva.

Jobb ma egy veréb…

Érdemes felidézni, hogyan tapsikolt saját magának a kormányzat, amikor bejelentették a napelemes pályázat második ütemét. Tették ezt úgy, hogy még azoknak se lesz biztosan napelem a házukon idén, akik év elején (!) pályáztak. Hogyan fogják így csökkenteni a rezsijüket azok, akik még most fognak jelentkezni? Nyilván sehogy, pedig hát ez volt a (névleges) cél.

Hasonló a helyzet a hatósági áras „tűzifával”. Milyen segítség az, amit idénre találtak ki, de majd csak jövőre ér valamit? Segítség ez, vagy csak egy látszatintézkedés, amit olyanok eszeltek ki, akik csak képről láttak kályhát, kéményt, tüzelőt?

Te is e 3 dolog alapján ítéled meg a szomszédot?

Írta:
Hóvége
-

Amerikában 50 államra kiterjedő kutatást végeztek arról, hogy milyen szempontok alapján ítéled meg a szomszédaidat. Nem okoz nagy meglepetést az eredmény.

A kutatás szerint a 3 fő szempont, ami alapján a szomszédot megítélik:

  1. Rendezett-e az udvar?
  2. Sok-e a kacat?
  3. Terjeng-e bűz?

Magyarországon sem nagyon lepődünk meg ezen, ki ne emlékezne a „tiszta udvar, rendes ház” feliratú táblákra? Ez ugye gyakorlatilag az 1-2. amerikai szempont keverékét jelenti. A bűz már egy érdekesebb kategória, de valószínűleg abból fakad, hogy az amerikai vidéken sok helyen a szemétszállítás és a csatornázás sincs jól megoldva.

A Hóvégénél mi is úgy tartjuk, hogy a kevesebb több. Összegyűjtöttünk korábban 100 dolgot, amire nincs szükséged, ha lakásban élsz. Kerestünk 100 dolgot, amire nincs szükséged az életben. Listába szedtünk 100 olyan dolgot is, amire nincs szükséged a háztartásban.

Kösse fel a gatyáját, aki hatósági áras tűzifát akar

Írta:
Hóvége
-

Noha a kormány szerint minden rendben, az agrárminiszter mégis türelemre intette a népet az árstopos tűzifával kapcsolatban. De mégis meddig?

Meddig várjanak az emberek, a következő fűtési szezonig?

Nincs elég, és nem is kapnak időben hatósági áras tűzifát több helyen – állítja az RTL Híradó. A stáb Monoron forgatott, ahol a kormányzati ígéret ellenére csak személyesen lehet fát rendelni, telefonon és e-mailben nem. Hétfőn reggel 7-kor az erdészet irodája előtt kb. 30 ember állt sorba: volt, aki hajnal 4-re ment, mert előzőleg zárásig nem kapott fát, de akadt olyan is, akinek a felesége utólag vitt pogácsát. „Nem tudni, hogy mikor jutok majd haza, hogy legyen mit ennem” – mondta a férfi.

Lesz-e fa a fűtési szezon kezdetéig? Ne fogadjunk rá.

A tűzifaprogram bejelentése után várható volt, hogy rengetegen érdeklődnek majd az erdészeteknél. Arra viszont senki sem számított, hogy élelemmel felszerelkezve, kígyózó sorokban kell várni, akár többször is. Az RTL-nek sikerült elérni telefonon a monori erdészet egyik munkatársát, aki megerősítette:

„Rendelni nem lehet. Mindenki személyesen jön be ide hozzánk. Nekünk, akik felvesszük a tizenötezredik telefont, minekünk főnökeink azt mondták, hogy személyesen kell bejönni regisztrálni.”

Háztartásonként 10 erdei köbméter fát lehet igényelni. A hatósági ár keménylombos fánál 30 ezer, lágylombosnál 19 ezer forint, fenyőnél szintén. Az árak viszonylag kedvezőek, de a Monori Erdészetnél (ahová 32 település tartozik) egyelőre egyikből sem tudnak egyszerre 10 köbmétert vásárolni. Hasonló tapasztalatokról számolt be a baranyai Drávaszerdahely polgármestere, Alpár György: úgy tudja, óriási a várólista és szerinte nem valószínű, hogy azok, akik most igényelték a fát, még az idén megkapják.

Türelem fát terem?

A kormányzati álláspont szerint persze minden flottul megy. Ennek ellenére Nagy István agrárminiszter egy videót posztolt közösségi oldalára, amelyben az emberek türelmét kéri. A videó szerint átcsoportosításokra van szükség ahhoz, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni „minél előbb és minél zökkenőmentesebben”. Nagy azt ígéri: „a társaságok minden megkeresést fel fognak dolgozni, és a lehetőségekhez képest mielőbb válaszolni fognak az érdeklődésre”. Hozzátette, Budapest környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Ezt mi is tapasztaltuk. A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. négy nap után sikerült elérnünk. Következő, pénteken megjelenő cikkünkben leírjuk, mire számíthatnak azok, aki hatósági áras fát szeretnének venni.

Meddig várjanak az emberek, a következő fűtési szezonig?

Láttál-e már árstopos tejet? – olvasóink is hiába keresik

Írta:
Hóvége
-

Úgy tűnik, manapság nagyobb esélyünk van a fehér hollóra. Hiánycikk lett a hatósági áras tej, és hacsak nem állunk az ajtóban boltnyitáskor, az árstop kivezetéséig már nem is fogunk belőle egy darabot se látni. Kivételek persze mindig vannak. Mit mondanak az olvasók?

Habár kötelező az üzleteknek tartani, inkább találkozunk a hiányával, mint magával a termékkel. Pedig olcsóbb lenne, és ilyen árak mellett minden forint számít – minek van az árstop, ha nem lehet kapni? Vagy csak mi megyünk rosszkor? Mindig? A jó és egyben a rossz hír, hogy ezeket a kérdéseket sokan felteszik országszerte: mindegy, hogy főváros, megyeszékhely vagy falu, a hatósági áras 2,8%-os tartós tej rengeteg helyen hiánycikk. Mi pedig vehetjük a drágát – tettük hozzá korábbi cikkünkben. Ezt erősítették meg olvasóink is.

„Nyitásra megyek a boltba és nyílegyenesen a polchoz megyek”

 – írja egyikük a Hóvége közösségi oldalán kommentben. Hozzátette, ő is csak így jut hozzá a hatósági áras tejhez, amit egyébként 5 perc alatt elkapkodnak. Nem csoda, hiszen úgy látta, hogy mindössze 3-4 karton van kirakva reggel, „azzal kész”. Egy másik olvasónk azt írja:

„Nem véletlen ez sem… én már rég nem keresem amúgy sem. 3 gyerek mellett az a 2-3 doboz tej, amit egyszerre meg lehet venni, semeddig nem elég…”

És tényleg. Nem biztos, hogy mindenkinek belefér az idejébe a reggeli bevásárlás, vagy az, hogy több üzletet is felkeressen. „Már egy hónapja nem kaptam sehol árstoppos tejet.Természtesen azokban az üzletekbe ahová egyébként is járok. Nem járom végig az összes üzletet” – áll egy újabb hozzászólásban. Összességében elmondható, olvasóink keresik a terméket, de többnyire csalódottan távoznak. Volt, aki ennek a csalódottságnak adott hangot: „azt hitték a magyarok hogy a viktor amit bejelentett az őröké tart hát nem itt az eredménye hogy mindenkit át b*sztak” – hát ugye, ez is sokunk fejében megfordult.

„Mégis mit vártunk?”

Ezt már másik cikkünk (trükköznek az árstoppal a falvakban?) alatt kérdezi egy másik hozzászóló. „Meg lehet érteni a kereskedőt is. Én sem akarnék olyan terméket forgalmazni, aminek eladása eleve veszteség” – teszi hozzá. Valóban, a kereskedőknek nem igazán éri meg tartani, hiszen a hatósági ár miatti veszteségüket senki nem téríti meg. Csakhogy kötelező. Egyik kommentelőnk úgy gondolja, ugyanez a kategória a sertéscomb, a cukor, és az étolaj is. „Mindig azt mondják, hogy most fogyott el, van aki be veszi ezt a baromságot de én nem!!!” – írja.

Több olvasónk szerint sem kizárt, hogy az üzletek esetleg – függetlenül attól, hogy nagyváros vagy kistelepülés – trükköznek az árstopos termékekkel. Egyikük a kristálycukrot hozta példának: „Egy coopba pl a cukorral teszik ezt. Már kb 2 hónapja nem pakolnak ki cukrot. Azt mondta az eladó nő, hogy van raktáron nem is kevés de addig nem pakolják ki még tart az árstop. Majd ha feloldják akkor lesz kipakolva a polcokra 900 ft/kg áron.” Ez mondjuk elég extrém.

„Mindenből a legolcsóbb hiányzik”

– írja egy újabb olvasónk. Szerinte nem feltétlenül a boltok trükköznek, csak az embereknek nincs pénzük. „A legolcsóbb papír zsebkendőből, szappanból, kenyérből nincs még a nagyobb boltokban sem, nyitás utána max 1 óra és mindet elviszik…” – teszi hozzá. Figyelembe véve, hogy csak az élelmiszerek mennyit drágultak, ebben is sok igazság van. Többen azt nehezményezték, hogy a nagyobb üzletláncoknál is lefosztva találják a polcokat, nemcsak az árstopos termékekét, hanem az úgymond saját márkás, olcsóbb áruknál. Volt, aki az eladók segítségét kérte:

„(…) az olcsóbb áruk polcai sorra üresek. Nem volt az olcsó lactózmentes tejből, csak a majdnem 2x annyiba kerülőből. Ugyan ez vonatkozott a dobizos, csészés margarinra, ahol a 309 ft-os helye üres volt. Kérdezem a feltöltős dolgozót, hogy az nincs. Udvariasan mondta, mindjárt megnézi, de ha ott nincs, biztos nincs. Megnézte, csodák csodája volt a raktárban. Ha nem kérdezek rá, vagy nem ilyena hölgy, vehetjük a drágábbat”

– írja. Szerinte majd minden szépen előkerül, ha már nem lesz ártsop.  „Szomorú tény!” – teszi hozzá. Egy másik olvasónknak sikerült meghekkelnie a rendszert, ő házhoz kérte: „A tegnapi napon nagyjából 2 hónap kihagyás után újra megpróbálkoztam a házhozszállítással. A rendelt termékek többsége akciós volt, melyek 70%-os teljesítéssel érkeztek meg. Csodák csodájára, árstoppos tej és liszt az érkezett”.

Az árstoppal kapcsolatos tapasztalatok nagyon egyféle mutatnak: bár keressük, mivel nem találjuk, igazából nem sok hasznunk van belőle. Mint ismert, a kormány nemrégiben úgy döntött, a hatósági árak az év végéig maradnak. Két választásunk van: vagy időt és energiát nem kímélve vadásszuk az olcsósított árut, vagy megvesszük azt, ami van – amíg futja a pénzünkből.

Kiemelt képünket Szilvia nevű olvasónktól kaptuk, köszönjük!

Szörnyű drágulás: 10 milliókkal több hitelt kell felvenni, ha lakást vásárolnánk

Írta:
Hóvége
-
woman put coins to stack of coins and red house blackground

Mostmár 20 helyett, minimum 30 millió forintos képzeletbeli határral érdemes számolnia annak, aki ingatlanvásárláson gondolkodik a közeljövőben. A legtöbb megyeszékhelyen és a fővárosi kerületekben is iszonyatosan megdrágultak az ingatlanok.

 „2022-re az áremelkedés és a szegmenst érintő hatások miatt egyértelmű, hogy az idei évben kénytelen 30 millióra emelni az ingatlanvásárlásra szánt minimumot, akár házat, akár lakást keres a vásárló.” – közölte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az is kiderült, hogy Békéscsabán vásárolható a legnagyobb alapterületű (94 m2) használt lakás 30 millió forintból. Békés megye székhelye és a korábbi csúcstartó, Miskolc között csekély, mindössze 2 m2 a különbség a keretösszegből elérhető ingatlanméret tekintetében. A fővárossal összehasonlítva azonban jelentősebb a szakadék, itt kerülettől függően harmadakkora otthonra futja a büdzséből. Széles palettán mozog a kínálat, a XII. kerületi 27 négyzetméteres lakástól, a hasonló méretű belvárosi, V. kerületi garzonon át, egészen a külsőbb kerületekben található, élhetőbb méretű, 52 négyzetméteres ingatlanokig terjed a 30 milliós választék.

A vidéki nagyvárosok közül a debreceni lakásvásárlók kaphatják a legkisebb méretű ingatlant a pénzükért, nekik be kell érniük egy 41 négyzetméteres használt lakással, ha mindössze 30 millió forintot fordíthatnak otthonteremtésre. 2020-ban 10 millióval kevesebből, 20 millióból még 3 négyzetméterrel nagyobbat 44 négyzetmétert lehetett vásárolni.

„Az ország keleti felén kedvezőbb kilátásokkal számolhatnak a vásárlók, hiszen átlagosan ezeken a területeken akár 70 négyzetméteres lakást is kifoghatnak, míg a nyugati kínálatot mustrálóknak be kell érniük 10 négyzetméterrel szerényebb alapterületű lakásokkal ugyanazért az összegért.” – tette hozzá a szakértő. 

Kaposváron és Békéscsabán közel azonos méretű, 125-127 négyzetméteres családiház kapható az átlagos négyzetméterárak alapján a 30 millió forintos keretösszegből, míg a korábbi évek 20 milliós körképeinek csúcstartója, Miskolc, már csak a harmadik helyen szerepel a sorban. Itt 2020-ban 10 millióval kevesebbért 113 négyzetméter került a vásárlók birtokába, míg a 2022-es adatok alapján 30 millió forintból mindössze egy 105 négyzetméteres ház kapható. A vidéki megyeszékhelyek közül a családiházak tekintetében a Napfény városa számít a legdrágábbnak, Szegeden 30 millió forint mindössze egy 45 négyzetméter nagyságú házra elegendő, míg 2020-ban 20 millió forintért, 80 négyzetmétert lehetetett kapni.

A számok világában a fővárosban sem elképzelhetetlen házat vásárolni ezért az összegért, bár tény, hogy a gyakorlatban kiváló időzítés és nagy szerencse kell hozzá.

A kerületek között találunk olyat, ahol egy egyszobás, 34 négyzetméter körüli alapterületű házra is futja az átlagos négyzetméterárak alapján, a külsőbb kerületekben, például a X. kerületben, azonban élhetőbb méretű, akár 80 négyzetméteres ház is vásárolható. 

Mi az a 13. havi nyugdíj? És a 14. mi?

Írta:
Hóvége
-

Egyhavi plusz nyugdíj, amit a terv szerint szétdarabolva, részletekben fizettek volna ki. Jött a választás, a kormány pedig úgy döntött, inkább az egészet egyben fizeti ki. Így kaptak az idősek sok-sok év után plusz egyhavi nyugdíjat, a 13.-at. A 14. havi majd csak ezután jön – de mire lesz elég?

Nehezen állja meg az ember fia, hogy ne idézzen politikust, amikor a nyugdíjakról van szó. Álljon itt most az, mit ígért az ország miniszterelnöke az időseknek, egy kifejezetten nekik készített propagandakiadványban. Azt mondja Orbán Viktor 2021 őszén: „A baloldali kormányzás cserben hagyta az időseket. Mind emlékszünk rá, hogy éppen azokat fosztották meg a 13. havi nyugdíjtól, akik munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből. Mi megvédjük a rezsicsökkentést, megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, biztosítjuk az inflációkövető nyugdíjemelést, és a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is visszaadjuk.” De hogy is volt pontosan ez az elvétel? És a visszaadás?

A 13. havi nyugdíj rövid története

A 13. havi nyugdíjat 2002-ben Medgyessy-kormány (MSZP) vezette be, amit Orbán Viktor (Fidesz) nem támogatott. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer forintot 2009 márciusában még folyósították, de az ősszel már nem. Egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat, egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot – emlékezetet a Népszava korábbi cikkében.

2010-ben Orbán Viktor vette át a hatalmat. Kereken 10 évig sehol sem volt szó a 13. havi nyugdíjról, csupán 2020 nyarán dobták be, hogy majd lesz. Lesz, de hogyan? 2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től teljes havi ellátást fizetnek. 2021 februárjában ki is fizették a havi nyugdíj egynegyedét, aztán ősszel jött a bejelentés: 2022-ben – hogy, hogy nem, pont a választás évében – az idősek megkapják a teljes 13. havi összeget. Ez meg is történt, azonban a rezsiemelés és infláció olyan súlyosan érinti az nyugdíjasokat, hogy indokolttá vált egy „14. havi” is. Itt tartunk most.

Számokban kifejezve a törődés

Lássuk, mennyire becsüli az állam azokat, akik „munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből”: a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. Jelenleg 300 ezer olyan nyugdíjas van az országban, akiket tényleg az éhezés fenyeget. Ők a nyugdíjas társadalom legszegényebbjei, akik félő, hogy sem a rezsiemelés utáni számlákat, sem az egyre drágább élelmiszerárakat nem tudják kigazdálkodni.

A kormány, a miniszterelnök ígérete ellenére, a rezsicsökkentést nem őrizte meg. Ráadásul rekorddrágulást szabadult az országra, még bőven az orosz-ukrán háború előtt. Azóta a helyzet csak drámaibb lett, nem véletlenül vette fel nemrégiben a Nyugdíjas Parlament elnöke, hogy az infláció miatt 8–9, esetleg 10%-os nyugdíjemelést kellene adnia a kormánynak. Idén eddig 8,9%-os volt a kétlépcsős nyugdíjemelés, 5, illetve 3,9%. Valójában ez a 10% is karcsú, hiszen ennél jóval nagyobb mértékben drágultak csak az élelmiszerek.

Még a 14. havi nyugdíj is kevés

A vártnál magasabb GDP-adat tükrében nyugdíjprémiumra, a száguldó infláció miatt pedig pótlólagos nyugdíjemelési korrekcióra is számíthatnak a nyugdíjasok 2022. novemberében – írja Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője a Portfolio.hu-n. Farkas szerint a kettős juttatás következtében a nyugdíjasok lényegében nem 13., hanem 14. havi nyugdíjat kaphatnak idén, de az elszabadult infláció miatt egy újabb rendkívüli korrekcióra is szükség lenne decemberben.

Az év végi, rendkívüli nyugdíjemelési korrekció beiktatására nemcsak azért van szükség, mert a mindennapokban érzékelt áremelkedés az általánosnál magasabb. Azért is, mert a novemberi emelési korrekció az év első nyolc hónapjának inflációs adatára épül, amiben nem jelenik meg pl. a reszsinövelés hatása. Ez ugyanis, akárcsak az ársapkás üzemanyagokra vonatkozó szabályok átalakítása, tovább növeli az inflációt.

Vészhelyzet

Az MNB szerint nem kizárt, hogy a pénzromlás mértéke eléri a 20%-ot az őszi hónapokban, ami még nehezebb helyzetbe hozza a nyugdíjasokat: a szeptember-december közötti vágtázó inflációt semmilyen emelés nem egyensúlyozza, leghamarabb januárban. A gond az, hogy a kormány mindössze 5,2%-os inflációval számolt jövőre, emiatt a nyugdíjemelés mértéke is éppen ennyi. Ilyen körülmények között a nyugdíjasoknak 4 havi pénzromlást kellene lenyelniük. Farkas András éppen ezért javasolja, hogy havi, de legalább negyedéves nyugdíjemelésre van szükség a vészhelyzet fennállása alatt.

Határon innen és túl

Míg nálunk csak lényegében kapnak 14. havi nyugdíjat az idősek, van, ahol ténylegesen, 14. kifizetésként jár. Sokat irigyelt szomszédunktól, Ausztriától volna mit tanulnia a magyar államnak: a nyugdíjszámítás módja teljesen átlátható (szemben a hazaival), és legfontosabb alapelvük az, hogy a nyugdíjból lehessen tisztességesen megélni. Ahogy a béreket, úgy a nyugdíjat is 14 alkalommal fizetik (az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán).

Lengyelországban 2019-ben vezették be a 13. havi nyugdíjat, amelynek összege a minimálnyugdíjjal egyenlő. Ez minden nyugdíjasnak teljes összegben jár, függetlenül attól, milyen magas a havi járandósága. Más a helyzet a 14. havival: a minimálnyugdíjjal egyenlő, vagyis 115 300 forintnak megfelelő összeget (1338 zloty) azok kaphatják meg, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 250 ezer forintnál).

Szlovákiában is korábban kapcsoltak, mint nálunk: decemberre tervezték a 13. nyugdíj kifizetését, azonban az rendkívüli áremelkedések miatt már júliusban folyósították. A nyugdíj nagyságától függően 300 és 50 euró közötti összegeket lehetett kapni (a maximum 300 euró azoknak járt, akiknek a nyugdíja 234,42 euró vagy kevesebb.

Tény, hogy a magyar nyugdíjasok már februárban megkapták az áhított 13. havit, de azt már rég felzabálta az infláció. Az is tény, hogy nálunk nem differenciált összeget utalnak, mindenki annyit kap, amennyi a havi nyugdíja. Ezzel pedig pont a legszorulóbbakon segítenek a legkevesebbet – pedig ugye ők is kivették a részüket az országépítésből.

1...701702703...748702. oldal a 748-ból