Nyitólap Blog Oldal 381

Vadgázolás: Vigyázz! Többé nem jár kártérítés, ha vadat gázolsz

Írta:
Hóvége
-

Megváltoztak a vadgázolással kapcsolatos szabályok. Ezentúl szinte minden esetben az autóvezető lesz a felelős vadbaleset esetén, nem számíthat tehát kártérítésre. Mutatjuk a részéleteket:

Nem csak nyáron, egész évben oda kell figyelni, bármikor előfordulhat ugyanis, hogy egy vad kifut elénk az útra. Nagyon veszélyes lehet egy vadgázolás. Súlyos sérüléseket okozhat, életveszélyes helyzetet is eredményezhet. Ráadásul komoly anyagi károkat is okozhat. Az autókban keletkezett kárt pedig a legtöbb esetben a sofőröknek maguknak kell állni. Egy törvénymódosításnak köszönhetően pedig úgy néz ki, mostantól az őz árát is – írja a Turista Magazin.

Törvénymódosítás = még nagyobb kiadás

Július elsejétől érvénybe lépett a vadgazdálkodásról, valamit a vadászatról szóló törvény módosítása. Ennek van egy nagyon fontos pontja, ami sokunknak okozhat fejfájást, komoly kiadást. Innentől kezdve a sofőrnek kell majd bizonyítania, hogy a vadat azért gázolta el, mert azt éppen a vadászok űzték, hajtották, lőtték. Ha ezt nem tudja megtenni (márpedig nagy valószínűséggel nem fogja tudni ezt bizonyítani), akkor a vadásztársaság felelőssége nem fog fennállni.

Így a vadásztársaság nem lesz köteles megtéríteni az autóban szenvedett kár. Sőt, igénnyel léphetnek fel az elgázolt, tulajdonába tartozó vad megtérítésével kapcsolatban.

A jövőben tehát az eddigieknél is jobban oda kell figyelnünk, hogy megelőzzük a bajt!

A legtöbb magyar a legolcsóbb használtautót engedheti csak meg magának

Jövőre is drágulni fog az autópálya matrica – mutatjuk, mennyivel

Írta:
Hóvége
-

Mint annyi minden más, az autópálya-matrica díjak is jól megdrágultak 2023-ra. Csakhogy nem lélegezhetünk fel. Az infláció még mindig rekord magas. Emiatt pedig 2024-től még drágább lesz az autópálya használat. Mutatjuk, mekkora drágulásra számíthatunk.

Az idei augusztusi infláció mértékének megfelelően drágulhatnak jövőre a sztrádamatricák – ez derül ki az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszából, amit a Totalcarnak adott.

Ahogyan arra a portál rávilágít, a mostani kilátások szerint 15 százalék körül lehet az augusztusi infláció. Ennek megfelelően drágulhatnak tehát az autópálya-matrica díjak is jövőre.

56 ezer forint is lehet egy éves autópálya matrica!

Idén még kevésbé drágultak a matricadíjak. A legtöbb autóst érintő D1 kategóriára (motorokra és a maximum 3,5 tonnás, legfeljebb 7 személy szállítására alkalmas személygépkocsikra) érvényes éves országos és vármegyei matricák ára idén januártól 5-5 százalékkal 49 190 forintra, illetve 5720 forintra emelkedett, míg a 10 naposoké 44 százalékkal 5500 forintra, a havi bérleteké pedig 71 százalékkal 8900 forintra. Ez változhat most.

Azt még nem lehet pontosan tudni, mekkora lesz a hivatalos augusztusi infláció. A portfolio.hu becslése szerint 15 százalékos lehet. Ha tényleg 15 százalék lesz, akkor a Totalcar számításai szerint ilyen árakra számíthatunk jövőre:

DíjkategóriaHeti (10 napos)HaviÉves országosÉves vármegyei
D1M3 1605 12056 5706 580
D16 33010 24056 5706 580
D29 20014 49080 30013 170
B220 39028 920263 18026 320
U6 33010 24056 5706 580

Ez azt jelenti, hogy jövőre 100 milliárd forintos plusz bevételt szedhet be az állam a sztrádahasználatból.

Véletlenül felhajtottál az autópályára? Így úszhatod meg a magas bírságot

Ingyenes lehet a jogosítványszerzés a középiskolásoknak

Írta:
Hóvége
-

Akár még ingyenes is lehet a jogosítványszerzés. Legalábbis a középiskolásoknak és a szakképzésben tanulóknak. Ez egy kormányzati törvényjavaslatból derült ki.

Gyakorlatilag teljesen ingyenessé tennék a jogosítványszerzést a középiskolásoknak és a szakképzésben tanulóknak. A kormány honlapjára felkerült, társadalmi vitára bocsátott salátatörvény-javaslat szerint – írja a hvg.hu.

A kormányzat a szakképzési és a köznevelési törvényt egészítené ki egy ponttal. Ez a pont az állami szakképző intézményekben tanulókra és a középiskolákban tanulókra egyaránt vonatkozik és úgy szól, hogy

„az állam ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását”.

Ez alapján arra következtethetünk, hogy támogatnák a KRESZ-vizsgáig vezető elméleti oktatást („a közlekedési alapismeretek” elsajátítását) és „a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek” megszerzését is. Tehát a pár ezer forintos vizsgadíjakat leszámítva a teljes képzés költségét az állam fizetné. De figyelni kell arra, hogy, ha vizsga előtt még plusz órákat vennénk, azt már nem támogatná az állam.

Nagy változás ez a jogosítványszerzésben

Nagy változás lenne ennek a törvénymódosításnak a bevezetése. Eddig ugyanis a 20 év alattiak „B” kategóriás jogosítványszerzéséhez csak minimális összeggel járult hozzá az állam. A bemutatott számlák alapján csak a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díjára lehetett legfeljebb 25 ezer forintot visszaigényelni. Ez nem nagy segítség. A gyakorlati órák sokkal-sokkal többe kerülnek.

Arra a 444 világít rá, hogy, ha a hvg.hu értelmezése helyes, akkor a 2023-as költségvetésben a KRESZ-támogatásra elkülönített egymilliárd forint mintegy 10-12-szeresét kellene biztosítani e célra, nem is számolva a jelentős többlettámogatás hírére jelentkező fokozott igényekkel.

Motorkerékpárokat is lehet vezetni B kategóriás jogsival

Mikor jön a nyugdíj? Augusztusban korábban!

Írta:
Hóvége
-
nyugdíj megtakarítás

Amennyiben a nyugdíjat utalással kértük, a nyugellátás összegének jóváírása egy napot vesz igénybe. Ha postai úton kapjuk a kifizetését, akkor sem tart sokkal tovább. Augusztusban már 11-én pénteken várható az utalás.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátásokat havonta, a tárgyhónapra utalja a Magyar Államkincstár – írja a Portfolio. Amennyiben azt 2023-ban utalással kéri az érintett, akkor az ellátás összegének jóváírása egy napot vesz igénybe. Viszont szerencsére a postai kifizetés sem tart sokkal tovább.

Az ellátás postai úton történő kifizetése esetén annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

Ahogyan azt már megszokhattuk, a juttatás utalása általánosságban mindig az adott hónap 12. napjára (ha az munkanap), vagy az azt megelőző utolsó munkanapra esik. A legtöbb hónapban 12-én utalják a bankszámlákra. Van ugyanakkor néhány kivétel. Ilyen az augusztus is.

Mivel ebben a hónapban 12-e szombati napra esik, ezért egy nappal korábban, már 11-én utalják.

A következő ilyen kivételes hónap a november lesz. Akkor 10-én várhatjuk az utalást.

Mutatjuk, az elkövetkező hónapokban mikor várhatjuk a nyugdíjat:

  • Augusztusban: 2023. augusztus 11. (péntek)
  • Szeptemberben: 2023. szeptember 12. (kedd)
  • Októberben: 2023. október 12. (csütörtök)
  • Novemberben: 2023. november 10. (péntek)
  • Decemberben: 2023. december 04. (hétfő)
Nyugdíj szolgálati idő lekérdezése ügyfélkapun keresztül: lépésről lépésre mutatjuk

Szeptemberben előbb érkeznek a családtámogatások – mutatjuk, mikor

Írta:
Hóvége
-

Korábban érkeznek a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátások. Ennek oka, hogy a gyermekes családoknak fel kell készülniük az iskolakezdésre.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy immár hagyomány, hogy tanévkezdés előtt a családok, augusztus végén kapják meg a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátásokat.

A Magyar Posta augusztus 24-étől kézbesíti a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást (gyest) és a gyermeknevelési támogatást (gyetet). A Magyar Államkincstár pedig augusztus 25-ére utalja a bankszámlákra a családi támogatást.

Mennyi a családi pótlék összege?

Az ellátás összege függ a gyermekek számától, és hogy családban vagy egyedülállóként nevelik-e a gyermeket. Emelt családi pótlékot kap az, aki fogyatékos gyermeket nevel.

A családi pótlék havi összege

  • egy gyermekes család esetén 12.200 Ft
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
  • két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
  • három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft
  • tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 Ft
  • gyermekotthonban, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 14.800 Ft.
Mutatjuk: így kell igényelni a családi pótlékot

Kisokos segíti a felnőtt szakképzést, a szakmaválasztást

Írta:
Hóvége
-

A budapesti kamara kisokossal segíti a felnőtt szakképzést. Szeptemberig lehet jelentkezni a felnőtteknek szóló szakmai képzésekre, az érdeklődő 25 év felettiek mintegy 180 szakma közül válogathatnak, a kamara kisokos összeállítással segíti a szakmaválasztást.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara erről szóló közleményében kiemelte, a Szakképzés Információs Rendszere (SZIR) adatai szerint 2023 első félévében a felnőtt szakképzésben mintegy 20 ezer fő vett részt Budapesten. 40 százalékuk úgynevezett felnőttképzési jogviszonyban, a szakképző iskolai vagy technikumi képzésben tanult.

Hangsúlyozták, Magyarországon az állam mindenki számára ingyenesen biztosítja két szakma és egy szakképesítés megszerzését. Az első szakma esetében a szakmai bizonyítvány megszerzéséig. A második szakma esetében három tanéven keresztül, illetve szakképesítés esetében az első képesítő vizsga befejezéséig.

A BKIK tapasztalatai szerint népszerű a szakképzési rendszernek az a speciális szegmense is. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a képzésben résztvevők szakképzési szerződéses jogviszonyt létesítsenek akár saját munkahelyükkel munkaviszonyukkal párhuzamosan, akár egy másik vállalkozással.

A duális képzésben résztvevő tanulók a munkaviszonyuk megtartása mellet sajátíthatnak el olyan hiányszakmákat, amellyel aztán egy pályamódosítást végrehajtva akár azonnal el is tudnak helyezkedni. A BKIK mintegy 800 vállalkozással áll kapcsolatban, amelyek összesen 1159 képzőhelyet működtetnek Budapesten – olvasható a közleményben.

A BKIK által összeállított felnőttképzéssel kapcsolatos kisokos a weboldalukon érhető el.

(MTI)

Ingyenes vagy államilag támogatott képzések 2023-ban: ha nem töltötted be a 25. éved és van érettségid

Ahol sok gyermek születik, kisebb az esély az állami támogatásokra

Írta:
Hóvége
-

2024-től jelentősen szűkülnek a gyermekvállalást ösztönző támogatások, ami a 30-40 év közötti városi középosztály számára lesz a legfájdalmasabb.

Az állami családtámogatási rendszerbe idáig úgy öntötte a pénzt a kormány, hogy az sem számított, ha az eredmények nem mindig úgy jöttek, ahogyan azt elképzelték – írja a Bank360. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy 2024-től jelentősen szűkülnek a gyermekvállalást ösztönző támogatások. Ez pedig a 30-40 év közötti városi középosztály számára lesz a legfájdalmasabb.

A szegényebb településeken élők hiába vállalnának több gyermeket, nagy részük nem tud hozzájutni a családtámogatáshoz, sem 2024 előtt, sem pedig utána. 

2024. januártól a hagyományos, időközben városi csoknak is nevezett támogatás közel egy évtized után véget ér. Jövőre már csak a kistelepülésen élők tudják majd igénybe venni ezt a támogatási formát. A jogosultak köre ezzel a településszám szűkítése miatt a töredékére csökken. De nem a CSOK az egyetlen, amit sokkal kevesebben vehetnek majd igénybe. A babaváró hitelt is csökkentik. Ezt jövőre 30-40 év között már csak a várandósság igazolásával lehet igénybe venni, 2025-től pedig már úgy sem. Babaváró onnantól csak annak jár majd, aki 30 éves kora előtt férjhez megy és a gyermekvállalást is vállalja – írtja a portál.

Nem lett több a gyerek, hiába az állami támogatás.

A családtámogatások egyik célja a gyermekvállalás ösztönzése volt. Azonban a CSOK és a babaváró sem növelte jelentősebb mértékben a gyermekvállalási kedvet.

Csak jobb anyagi lehetőségűeknek járnak támogatások

A kormány családtámogatási rendszere a jobb jövedelmi helyzetben lévőket részesíti előnyben. A feltételeknek ugyanis csak folytonos munkaviszonnyal és stabil jövedelemmel lehet megfelelni. Közmunkásként, álláskeresőként például lehetetlen beadni az igénylést. 

Csakhogy a Bank360 által is ismertetett adatok alapján a magasabb jövedelem nem húzza magával a gyermekvállalást, sőt éppen ellenkezőleg. A legmagasabb termékenységi rátát felmutató megyék a jövedelmet, foglalkoztatást és munkanélküliséget tekintve is az ország utolsó harmadába tartoznak.

Bár a babaváró támogatás szigorítása éppen az életkorra vonatkozik, és azt üzeni, hogy az első gyermeket még az anya 30 évének betöltése előtt, mielőbb vállalják be a párok, a túl fiatalon történő gyermekvállalás nem előnyös az állami támogatások szempontjából. Az alsó korhatár a rendelet szerint 18 év, a babaváró hitelnél ráadásul legalább három éves folytonos társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolni, amelybe a középiskolai tanulmányok nem számítanak bele, csak a felsőoktatásban eltöltött évek. Ugyanez igaz a falusi csok jelenlegi feltételeire is, igaz ott egy vagy két év tb-jogviszony is elegendő az igényléshez – írja a portál.

Vagyis a túl fiatalon, megfelelő végzettség vagy munkaviszony hiányában gyermeket vállaló fiatal párok legalább akkora hátrányban vannak a támogatások felvételénél, mint amekkorába kerülnek a 30 év felettiek, csak másképpen.

Családi házra vissza nem térítendő támogatás 2023: mit fordíthatunk vásárlásra, mit felújításra?

A városi lakosság csökkenése miatt egyre több az életvitelszerűen nem lakott ingatlan

Írta:
Hóvége
-
ingatlanárak

Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt. Az Otthon Centrum (OC) összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.

Az Otthon Centrum az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adatát. Ez szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált – írják.

Fogyatkozó népesség = kevesebb lakott lakás

Az OC rámutat: a fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg  599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott – utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.

Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője kifejtette: a főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.

Ismertetése szerint Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.

A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan – összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.

(MTI)

Kiadó lakásod van? Ezekre figyelj!

Kiadó lakásod van? Ezekre figyelj!

Írta:
Hóvége
-

Az ingatlankiadás adózási szabályaira hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mivel a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik.

Az MTI-nek küldött közleményben kiemelik: érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig javasolt dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.

A tájékoztató szerint a lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, amely írásban rögzíti a bevételt.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék – közölték.

Az ingatlankiadás adózásáról bővebb információ olvasható a 10. számú Információs füzetben.

Ennyibe kerülnek most az albérletek az egyetemvárosokban:

Korábban indult albérlet piac

Korábban írtunk már róla, hogy az idén korábban indult az albérletpiac. Az albérletpiac élénkülése idén a korábbi éveknél hamarabb, még az egyetemi ponthatárok július végi kihirdetése előtt beindult. Legalábbis egy elemzés szerint.

Éves összevetésben júniusban 5, júliusban 7 százalékkal nőtt a kínálat. A kereslet április óta Budapesten több mint 7 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Az albérletpiac keresleti-kínálati oldalának tavaszi élénkülése mögött a fokozatos drágulás áll. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a lakbérek országosan 15 százalékkal lettek magasabbak tavalyhoz képest – idézte a közlemény Balogh Lászlót. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: tulajdonosok az országos és budapesti átlagos lakbérek növekedése miatt emelést terveznek és ezért sok bérlő kereshet olcsóbb megoldást, miután a következő hetekben, hónapokban lejár a bérleti szerződésük.

Kiderült, hány évesen költöznek el szüleiktől a magyar fiatalok

Írta:
Hóvége
-

Amilyen mértékben drágulnak az albérlet- és az ingatlanárak nem csoda, a fiatalok egyre később engedhetik csak meg maguknak az önálló életet. Rengetegen idősebb korukra sem lesznek képesek annyi pénzt spórolni, hogy saját ingatlant vegyenek, ezért kénytelenek a jövőjüket is albérletben tervezni.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a fiatalok átlagosan 26,4 éves korukban költöznek el a szüleiktől – írja a Noizz.

Magyarországon a fiatalok átlag 27,1 éves korukban költöznek el a szüleiktől.

Ezzel nem nálunk a legmagasabb az átlag az EU-ban. Körülbelül a középmezőnyben vagyunk.

A listát a finnek vezetik. Náluk 21,3 éves korukban már kirepülnek a gyerekek. A sereghajtó pedig Horvátország, ahol 33,4 évesen költöznek csak ki a fiatalok. De nemcsak a horvátok, a statisztika szerint az olaszok, görögök és spanyolok is jellemzően 30 éves koruk után hagyják el a szülői fészket.

Az Eurostat eredményei emellett arra is rámutatnak, hogy Európa-szerte a nők jellemzően előbb vágnak bele az önálló életbe, mint a férfiak. Ez számokban azt jelenti, hogy

a nők átlagosan 25,4, a férfiak 27,3 évesen költöznek el otthonról. 

Idén sokkal kevesebbet tudnak félretenni a fiatalok, mint egy éve

Mindez nem csoda annak fényében, hogy csak az önerőre 10 évig spórolnia egy fiatalnak. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, iszonyatosan elszálltak a lakásárak. Egy fiatalnak már tíz évig kell spórolnia csak ahhoz, hogy összerakja a lakáshitelhez szükséges önerőt. Fiatalok tömegének álom csak az, hogy valaha saját lakása legyen.

Az ingatlanok ára az Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt években. A 2015-ös ár 256 százalékára emelkedett egy átlagos ingatlan ára. A legtöbb nyugat-európai országban a 2015-ös árnak csak a 100-150 százalékán forognak a lakóingatlanok. 

Ez a drágulás egy átlag magyar embernek kigazdálkodhatatlan, a keresetek nem követik le ezt. Magyarországon annak, aki az első lakását akarja megvásárolni, háromszor akkora önerőt kell most letennie az asztalra egy lakáshitelnél, mint 2014-ben. 

1...380381382...501381. oldal a 501-ból
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat
Mivel kapcsolatban szeretnéd a tanácsunkat kérni?
Nyugdíj Munkaügyek Támogatás Család Lakhatás Egészségügy Szociális segítségnyújtás Tájékoztatás Jogi tanácsadás Egyéb