Túlóra számítás 2026-ban: ez a pótlék jogosan jár a dolgozóknak, sokan nem tudnak róla
A túlóra számítás 2026-ban továbbra is egyértelmű keretek között működik: a rendkívüli munkaidőért minden esetben jár ellentételezés, akár pénzben, akár szabadidőben. Ezekkel a szabályokkal tisztában kell lenni, hogy elkerülhessük, hogy a ledolgozott óráink ellenérték nélkül maradjanak.
Ez most több volt, mint ami beleférne? Még egy e-mail, még egy feladat, még egy óra. A legtöbben ilyenkor nem számolnak, pedig kellene. A túlmunka ugyanis nem szívesség, hanem olyan munkavégzés, amelynek pontosan meghatározott ellenértéke van.
A jogszabály rendkívüli munkaidőként határozza meg azt az időt, amely eltér a munkaidő-beosztástól, vagy meghaladja a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végén a megengedett mértéket. Ez azt jelenti, hogy nem csak az számít, ha egy adott napon tovább maradsz. Munkaidőkeret esetén előfordulhat, hogy a többletmunka csak később, az időszak végén válik egyértelművé.
A lényeg tehát az, hogy a beosztott munkaidőhöz képest történik-e többletmunka.
Mennyi túlmunka rendelhető el?
A törvény egyértelmű határokat szab. Egy munkavállaló számára évente legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez kollektív szerződés esetén 300 órára emelhető. Ezen felül külön, írásbeli megállapodással további legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunka is lehetséges évente.
Fontos, hogy ez valóban önkéntes. Írásos megállapodás nélkül nem tekinthető jogszerűnek.
Milyen pótlék jár a túlóráért?
A rendkívüli munkaidőt minden esetben kompenzálni kell, de ennek módját a jogszabály és a felek közötti megállapodás határozza meg.
Alapesetben 50 százalékos bérpótlék jár. Ha a munkavégzés heti pihenőnapra vagy heti pihenőidőre esik, a pótlék főszabályként 100 százalék. Amennyiben a munkáltató cserébe másik pihenőnapot vagy pihenőidőt biztosít, ez az arány visszaeshet 50 százalékra. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy az ellentételezés ne pénzben történjen: ilyenkor a munkavállalót legalább a ledolgozott rendkívüli munkaidővel azonos mértékű szabadidő illeti meg, amelyre az alapbér arányos része jár.
Az elszámolás módját nem lehet tetszőlegesen meghatározni: azt a munkaviszonyra vonatkozó szabályok vagy a felek közötti megállapodás rögzíti szintúgy.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
A túlóra számítás alapja az alapbér órára vetített része. Ehhez adódik hozzá a bérpótlék, ha a kompenzáció pénzben történik. Egy egyszerű helyzetben, amikor valaki egy munkanapon két órával többet dolgozik, a két óra alapbére mellett annak 50 százaléka is jár pótlékként. Pihenőnap esetén ez a mérték a feltételektől függően változik, ahogy fentebb tárgyaltuk. A jól működő túlóra számítás feltétele minden esetben a pontos munkaidő-nyilvántartás, enélkül ugyanis az elszámolás könnyen hibássá válik.
Miért csúszik el mégis sokszor?
A problémák többsége nem a szabályokból fakad, hanem abból, hogy azokat nem alkalmazzák pontosan. Gyakori, hogy a munkaidő-nyilvántartás hiányos. Ha nincs pontos adat, később nehéz bizonyítani, mennyi rendkívüli munka történt. Előfordul az is, hogy a túlmunka „beleolvad” a fizetésünkbe. Ez csak szigorú feltételek mellett jogszerű, és nem jelentheti azt, hogy a többletmunkát ne kelljen külön kezelni. Az is sokszor gond, hogy nincs egyértelműen rögzítve, milyen formában történik az ellentételezés.
További kérdésed maradt? Fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül díjmentesen válaszolunk.
A legfontosabb a tudatosság. Érdemes figyelni a munkaidő-nyilvántartást, mert ez az alapja minden elszámolásnak. A bérjegyzék alapján ellenőrizhető, hogy a kifizetés hogyan történt, és hogy a különböző jogcímek (például alapbér és pótlékok) megfelelően megjelennek-e. Ha rendszeresen többet dolgozol a beosztásodnál, érdemes rákérdezni arra, hogyan történik az elszámolás.
