Munkaidőn kívüli elérhetőség: fel kell-e vennem a telefont, ha a főnök hív?

Felpattanjunk-e az éjszaka közepén, ha megcsörren a céges telefon? Jár-e a munkavállalónak „büntetés”, ha a munkaidőn túl nem áll rendelkezésére a munkaadójának? Röviden és érthetően a munkaidőn kívüli elérhetőség témájáról.

Ma már gyakorlatilag bárki, bármikor, bárhonnan elérhető. Otthonról hozzáférünk a céges e-mailekhez, dokumentumokhoz, adatbázisokhoz, megtarthatjuk online a megbeszéléseket. Mindez a nap bármely szakában lehetséges, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk alkalmazottként munkaidőn kívül is készenlétben kell állnunk – különösen, ha ezért nem jár semmi, csak úgy elvárják. Ilyen ugyanis nincs.

Fel kell-e vennem a telefont, ha a főnök hív?

Még hogy a TikTok semmire se jó! Dr. Kószás Attila Gábor ügyvéd az egyik ügyfele példáján keresztül magyarázta el, hogy miért nem várható el a munkavállalótól, hogy az folyamatosan elérhető legyen. A következő történt: az egyik munkáltató elbocsátotta az eladói munkakörben dolgozó alkalmazottját arra hivatkozva, hogy a munkavállaló nem állt rendelkezésre. Nem egy-egy alkalomról volt szó, a dolgozót rendszeresen hívták munkaidőn kívül, hogy a segítségét kérjék (mert pl. nem találtak valamit a munkahelyen). A munkavállaló válaszolt a hívásokra, azonban egy idő után megelégelte a dolgot, és ezért végül kirúgták. Lehet-e ilyet?

„A munkavállaló azért követett el jogellenes felmondást ebben az esetben, mert a törvény világosan megmondja, hogy munkaidőn kívül mikor kell a munkavállalónak a telefonját figyelnie. Ezt a jogintézményt készenlétnek hívják. A készenlétet legkorábban a rendelkezésre állási időt megelőző egy héttel korábban el kell rendelni”

– magyarázza az ügyvéd. Ez azt jelenti, hogy előre jelezni kell, hogy pl. másfél hét múlva kedden és csütörtökön este 6 és 8 között az alkalmazottnak telefon elérhetőnek kell lennie, mert lehet, hogy fontos hívást kap a munkahelyétől.

Hol hibázott itt a munkáltató?

1. Nem rendeltet el készenlétet.
2. Főszabályként legfeljebb 4 órát lehet elrendelni egy napon belül. Azaz, a munkavállaló semmiféle kötelezettségszegést nem követ el, ha a szabadidejében nem a mobilját figyeli árgus szemmel, mert hátha érkezik egy hívása a munkaadótól.
3. A készenlétekre 20%-os bérpótlékot kell fizetni. Tehát ha az alkalmazott otthon várja a hívást, akkor a készenlét idejére az időarányos alapbérének 20%-át meg kell kapni.

A fentebbi esetben ez sem történt meg soha, viszont a munkavállaló feljegyezte, hogy mikor kapott hívásokat és ezek mennyi ideig tartottak.

„Ha a készenlét alatt munkavégzés történik – ugye, ha felveszem a telefont, akkor nyilván munkavégzés történik, hiszen a munkáltató érdekében állok rendelkezésre –, akkor rögtön átváltunk rendkívüli munkaidőbe, és pótlékot kell fizetni”

– mondja Dr. Kószás Attila Gábor. A pótlék attól is függ, hogy mikor keresik az alkalmazottat. Ha a hívást pl. a pihenőnapján kapja a dolgozó, akkor dupla bért kell fizetni. Ezek szintén elmaradtak a fentebbi esetnél. A munkáltató tulajdonképpen azt hitte, hogy az eladó munkaidőn túl, csak úgy „jófejségből” felveszi a telefont.

Munkaidőn kívüli elérhetőség: hogyan járhat el a munkáltató helyesen?

Ha azt szeretné, hogy az alkalmazott a munkaidőn kívül is rendelkezésére álljon, akkor ezt legalább egy héttel előre jeleznie kell. A rendelkezésre állás legfeljebb 4 óra lehet egy nap, és természetesen nincs ingyen: 20%-os bérpótlékot kell fizetni. Ha a készenlét ideje alatt munkavégzés történik, úgy rendkívüli bérpótlék is jár.

És ha céges telefonon keresnek?

Munkaidőn kívüli rendelkezésre állási kötelezettség nincs, ezért a munkavállalót semmilyen szankció nem érheti, ha munkaidőn kívül nem érhető el. Akkor sem, ha a munkáltató által biztosított telefonon keresik.

Ez alól legfeljebb rendkívüli esetekben, a munkavállaló általános együttműködési kötelezettségére, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvére tekintettel lehet kivétel – írja az ado.hu. Például, a munkáltató kifejezetten jelzi a munkavállaló felé, hogy kivételesen, egy rendkívül fontos feladat miatt előfordulhat, hogy munkaidőn kívül is keresni fogják telefonon és rövid ideig feltartanák.

Mit tehetek, ha rendszeresen munkaidőn kívül hív a főnök?

Az egyik, hogy dokumentáljuk a hívásokat, illetve azt, hogy mikor és mennyi időt töltöttünk „segítségnyújtással”. (Jól fog jön egy esetleges munkaügyi perben.) Azért az időzőjel, mert ha a munkahelyünk folyamatosan munkaidőn kívül talál meg olyan feladatokkal, amit azonnal el kell végeznünk, az munkának számít – ennek pedig meg kell jelennie a fizetésünkben is.

Természetesen mondhatunk nemet is. Ha kirúgással fenyegetnek, akkor mutassuk meg ezt a videót.