Kapható-e kártérítés iskolai baleset után? Miért felelős az intézmény?

Rekordösszegű, 265 millió forintos kártérítést ítélt meg az év elején annak a gyereknek a bíróság, aki még 2013-ban, hároméves korában félrenyelt egy répadarabot az óvodában, amelynek következményeképp végtagjai lebénultak és értelmileg is sérült. Mint az esetből is látszik, a gyerekeket könnyen érheti baleset a köznevelési intézmények falain belül, és ők is okozhatnak károkat. Górcső alá vesszük, hogy baj esetén kit terhel a felelősség, és hogy az iskolai baleset után kártérítés.

Milyen felelősség terheli a köznevelési intézményeket?

Ezen intézmények felelőssége nagyon szigorú, hiszen a szülőknek nem igazán van ráhatásuk arra, hogy gyerekeik milyen magatartást tanúsítanak az iskolák falai között. Ezekben az esetekben az oktatókra és pedagógusokra hárul a védelmező és nevelő szerep is. Nekik van ráhatásuk ugyanis, hogy mi történik az ott töltött idő alatt a gyerekekkel. Így az általuk elszenvedett károkkal kapcsolatban is felelősség terheli őket.

Az intézményeket objektív felelősség terheli, ami azt jelenti, hogy nem számít a felelősség megítélésében, hogy a kár bekövetkeztéhez gondatlan vagy szándékos magatartás vezetett-e az intézmények részéről. A Polgári Törvénykönyv határozza meg a kártérítés részletszabályait. Az oktatási intézmények a felelősség alól csak akkor mentesülnek, ha a kárt az intézmény működési körén kívül álló elháríthatatlan esemény idézte elő (pl. természeti csapás).

Milyen kártérítési kötelezettségi formák léteznek az intézmények részéről?

Az iskola tehát teljes mértékben felel a falai között felmerülő kárért a gyerekkel kapcsolatosan, és kártérítésre kötelezhető. Így ha gyerekünk elcsúszik a menzán és összetöri a szemüvegét vagy a telefonját, akkor jó eséllyel kártérítésre vagyunk jogosultak. A szabályok ugyanis a gyerek által elszenvedett vagyoni, összegszerűen megszabható károkra vonatkoznak.

Ha a gyerek személyiségi jogai sérülnek, akkor felmerülhet a sérelemdíj iránti igény. Így pl. ha a gyerek kizuhan az iskola első emeletéről, akkor igényt tarthatunk vagyoni jellegű kártérítésre (gyógyszerek és gyógykezelés költsége). Továbbá sérelemdíjra a gyerek testi épségének megsértése miatt.

De mi a helyzet akkor, ha az iskola falain kívül történik a baleset?

Az iskolai kirándulásokkal kapcsolatosan – legyenek azok belföldön vagy külföldön – enyhébb felelősség terheli az intézményeket. Ilyenkor a gyerekeket ért káresetek alkalmával vizsgálandó a vétkesség fennállása gyerekek esetében. Valamint az intézmények akkor is mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy sem a szándékosság, sem a gondatlanság nem jellemezte a magatartásukat. Ez azért van így, mert a jog szerint az iskolaépületen kívüli kirándulás esetén az iskolának sokkal kisebb a ráhatása az események befolyásolására.

Mit jelent ilyen esetekben a vétkesség fogalma?

A jog szerint a belátási képesség a vétőképesség alapja. A vétőképesség azt jelenti, hogy a gyerek képes-e felfogni és előre látni, hogy a cselekedeteinek milyen káros következményei lehetnek. Ezt a képességet természetesen befolyásolja az életkor és a szellemi állapot, de minden esetben külön kell megvizsgálni, hogy az adott gyerek vétőképes vagy vétőképtelen volt-e. Ha a vizsgálat arra jut, hogy vétőképes volt, akkor felelős lehet az általa okozott kárért. Azonban érdemes tudni, hogy a kárt akkor is meg kell téríteni a károsultnak, ha a gyerek vétőképtelen volt. Ilyenkor a gyerek gondozója felel a kártérítésért. Gondozó nem csak a nevelő (szülő) lehet, hanem az is, aki a baleset bekövetkeztekor épp a gyerekkel volt. Így a felelősség több részre szakadhat, és a feleknek kell eldönteni a kártérítés szétosztásának arányát.

Mi történik akkor, ha a gyerek okoz kárt az iskolának?

Abban az esetben, ha a gyerek a kárt gondatlanul okozta (tehát nem szánt szándékkal), akkor a gondozó által viselt kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér 50%-át. Ilyen eset lehet pl. ha focizás alkalmával véletlenül rongálódik valami.

Cselekvőképtelen károkozó és szándékos károkozás esetén az okozott kár egészét meg kell téríteni, ez azonban nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét. Szándékos károkozás esetén nincs felső határa a kártérítésnek, ha a tanuló cselekvőképes és nagykorú.