Ezekre mind jogosult az anya a gyermek születése után: nem mindegyik jár automatikusan, van, amit kérni kell
Magyarországon 24 hét, azaz 168 nap a szülési szabadság időtartama, amelynek egy részét már a szülés várható időpontja előtt is ki lehet venni. Az apák számára külön apasági szabadság jár, a család pedig többféle pénzbeli támogatást is igényelhet a gyermek érkezése után. Ezeknek azonban eltérőek a jogosultsági feltételei, az összegei és az igénylési határidői. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szülési szabadságról, az apasági szabadságról, a CSED-ről, a GYED-ről, a GYES-ről és az egyszeri anyasági támogatásról.
A szülési szabadság időtartama 2026-ban
A Munka Törvénykönyve alapján az anyát 24 hét, vagyis 168 nap egybefüggő szülési szabadság illeti meg. Ebből legalább két hetet kötelező igénybe venni. A szülési szabadságot főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét essen a szülés várható időpontja elé. Ez azt jelenti, hogy az anya akár már a szülés előtti 28. napon megkezdheti a szabadságot. A szabály az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermek esetében is alkalmazható. A szülési szabadság nem azonos a fizetés nélküli szabadsággal. A szülési szabadság idejére az arra jogosult anya csecsemőgondozási díjat, vagyis CSED-et kaphat. A 24 hét letelte után a gyermek gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság is igényelhető a gyermek hároméves koráig. A szülési szabadságot főszabály szerint egybefüggően kell igénybe venni, nem lehet tetszőleges részletekre bontani. Külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha a koraszülött gyermeket erre fenntartott intézményben gondozzák: ilyenkor a fel nem használt szabadság egy része a gyermek intézményből való elbocsátása után is igénybe vehető.
Az igénylés menete lépésről lépésre
A szülési szabadságot a munkáltatónál kell jelezni. Érdemes ezt előre, írásban megtenni, és egyeztetni a kezdőnapról, különösen akkor, ha az anya már a szülés várható időpontja előtt szeretné abbahagyni a munkát. A szabadság mellett járó CSED-et külön kell igényelni. A kérelmet a munkáltatónál kell benyújtani, ha pedig a munkahely társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, az intézi az elbírálást. A CSED és a később induló GYED akár egy közös nyomtatványon is kérhető.
Az apáknak is jár szabadság
Az apát a gyermek születése után 10 munkanap apasági szabadság illeti meg. Örökbefogadás esetén is jár, és a szabadság a gyermek halva születése vagy halála esetén is megilleti az apát a törvényben meghatározott feltételek szerint. Az apasági szabadságot a gyermek születését követő negyedik hónap végéig lehet igénybe venni, legfeljebb két részletben. Örökbefogadásnál a határidőt az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától kell számítani.
A díjazás nem minden napra azonos: az első öt munkanapra a távolléti díj 100 százaléka jár. Ikergyermekek születése esetén is az első öt munkanapra jár a teljes távolléti díj. A fennmaradó napokra a távolléti díj 40 százaléka jár. Az apasági szabadságot a munkáltatónál kell kérni. Ez nem azonos az anya szülési szabadságával, és nem is annak a megosztását jelenti: a két szülő a saját jogán veheti igénybe a neki járó távollétet.
Családtámogatások a szülés után
A szülés után többféle támogatás is szóba jöhet, amelyeket a legtöbb esetben az anya igényelhet. Ezek közül a CSED és a GYED biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, az anyasági támogatás egyszeri összeg, a GYES pedig meghatározott feltételekkel igénybe vehető, fix összegű ellátás.
Csecsemőgondozási díj, vagyis CSED
A CSED alapvetően annak az anyának jár, aki a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosított volt, és a gyermek a biztosítás fennállása alatt, illetve a jogszabályban meghatározott egyes esetekben a biztosítás megszűnését követően születik. A szükséges 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, főszabály szerint legfeljebb 168 napig jár. Összege általában a megállapított naptári napi alap vagy jövedelem 100 százaléka. Ha a jogosult a gyermek születését követő 90 nap elteltével keresőtevékenységet folytat, a CSED összege a munkavégzés idejére a naptári napi alap 70 százalékára csökken. A gyermek születését követő első 90 napban főszabály szerint nem lehet keresőtevékenységet folytatni a CSED mellett.
A CSED nem kizárólag az édesanyának járhat: egyes különleges esetekben, például az anya halála vagy meghatározott egészségi, illetve gyermekvédelmi körülmények esetén más személy is jogosultságot szerezhet. Ezeket az eseteket külön szabályok rendezik.
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás egyszeri pénzbeli juttatás, amelynek összege 2026-ban gyermekenként 64 125 forint, ikergyermekek esetén pedig gyermekenként 85 500 forint. A támogatás igénylésének egyik fontos feltétele, hogy az anya a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen várandós gondozáson. Koraszülött gyermek esetén legalább egy alkalom szükséges.
A kérelmet a gyermek születésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani. Az igénylés a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelynél intézhető. A nyomtatvány és a részletes tájékoztató a Magyar Államkincstár honlapján található.
Szülési támogatás az önkormányzattól
Az anyasági támogatást nem szabad összekeverni az önkormányzatok által nyújtható születési vagy szülési támogatással. Utóbbi nem országosan egységes ellátás, ezért nem minden településen jár. Az összeg, a jogosultság feltételei és az igénylési határidő önkormányzatonként eltérhet. Előfordulhat például, hogy meghatározott ideje fennálló helyi lakóhelyet vagy jövedelmi feltételeket írnak elő. A részletekről a lakóhely szerinti önkormányzatnál érdemes érdeklődni.
Milyen támogatások járnak a szülési szabadság után?
A CSED lejárta után a család általában GYED-et igényelhet, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek. A GYED mellett már lehet dolgozni, és nem feltétlenül az anyának kell igénybe vennie: a jogosultsági feltételeknek megfelelő apa is kérheti.
Gyermekgondozási díj, azaz GYED
A GYED-re való jogosultság egyik fő feltétele, hogy a szülő a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezzen. Az ellátás főszabály szerint a gyermek kétéves koráig jár, ikergyermekek esetén pedig a gyermekek hároméves koráig. A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem alapján számított naptári napi alap 70 százaléka, de van felső határa. 2026-ban a minimálbér havi összege 322 800 forint, ezért a GYED legmagasabb havi bruttó összege 451 920 forint.
A tényleges összeg az igénylő jövedelmétől és a jogosultsági szabályoktól függ. A GYED-et a munkáltatónál lehet igényelni, a szükséges nyomtatványok és tájékoztatók a Magyar Államkincstár oldalán érhetők el.
Gyermekgondozást segítő ellátás, azaz GYES
A GYES főszabály szerint a gyermek hároméves koráig járhat, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig tízéves korig. Az ellátás összege nem függ a korábbi keresettől. A GYES havi összege 2026-ban 28 500 forint gyermekenként. Az ugyanazon várandósságból született ikergyermekek esetében az összeg az ikrek számával szorzódik. Az ellátásból nyugdíjjárulékot vonnak le.
Kérdésed lenne a szülés után járó támogatásokkal kapcsolatban? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat, két munkanapon belül válaszolunk!
Ha a szülő a GYED-et a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén hároméves koráig kapta, a GYES megállapítása bizonyos esetekben hivatalból történik. Ha a GYES-t másik szülő szeretné igénybe venni, kérelmet kell benyújtani. A részletes feltételek a Magyar Államkincstár GYES-tájékoztatójában olvashatók.
