Vásárlók Könyve: szabályok és visszásságok az egykori panaszkönyvnél – Érdemes-e beírni egyáltalán?
Vásárlók Könyve szabályok és visszásságok: Régen panaszkönyvnek hívták, ma ez a Vásárlók Könyve. De mire jó, pontosabban van-e értelme beleírni?
A vásárlók könyve egy olyan hivatalos dokumentum, de nevezhetjük panaszfüzetnek is, amelybe a fogyasztók bejegyezhetik akár az üzlet működésével, a kiszolgálással esetleg a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos észrevételeiket és panaszaikat. A valóságban azonban, aki nem tudja pontosan, hogy néz ki, az nem is tudhatja, hogy mit keressen.
Sokak fejébe összekeveredik a vásárlók könyve és a jegyzőkönyv. Abban egyformák csupán, hogy mind a kettő megléte kötelező az üzletekben. De míg a jegyzőkönyv egyedi konkrét reklamációról kötelezően a bolt által kitöltött – hivatalos nevén minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyv – tehát egy hivatalos irat, amiben ahogy a neve is mutatja, minőségi kifogásokat, vagyis a panaszokat kötelező az üzletnek rögzíteni, addig a vásárlók könyve egy olyan füzet, ahova észrevételeinket, a bolttal, vagy például a kiszolgálással kapcsolatos panaszainkat, esetleges javaslatainkat írhatjuk be. Az A/4-es méretű, nyomtatott füzetet könnyű felismerni, mert a fedőlapjára nagy betűkkel van rányomtatva elnevezése, illetve a vonatkozó törvény néhány passzusa. Jól látható és elérhető helyre kell kifüggeszteni, sőt még tollat is kötelező biztosítani. Onnan lehet felismerni, hogy hivatalos és nem csak kamuból kibiggyesztett cucc – amibe, ha beírunk, pont semmi következménye nem lesz, sőt le is tagadhatják – hogy húsz, sorszámozott, többpéldányos oldalból kell állnia.
Sajnos többször előfordult már, hogy amikor valaki kérte a vásárlók könyvét, a bolt lazán letagadta, hogy az náluk nem kötelező! Ennek ne dőljön be senki, mert a szabályok szerint, a vásárlók könyvét minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló vállalkozásnak kötelező tartani. Tehát nem csak boltoknak, hanem a vendéglátóknak is, tehát az éttermeknek, sőt még a legkisebb büféknek is. S bár sokan nem gondolnák, a piacokon is ki kell helyezni és könnyen hozzáférhetővé tenni a vásárlók könyvét. S ezzel még nincs vége: Kötelező kellék a javító szolgáltatást végző valamennyi helyen és a kölcsönzőknél, de még benzinkutakon is. A hatóság egyébként azt is gyakran vizsgálja, hogy jól látható helyen van-e. Mert az is tipikus, hogy ugyan van a boltnak, de valahol egy fiókba elrejtve.
Amennyiben a vásárlónak bármilyen panasza van, azt beírhatja a vásárlók könyvébe, és ezzel az érintett kereskedőnek, szolgáltatónak kötelezően foglalkozni kell. Akkor lehet érvényes a beírásunk (akkor kell foglalkozni vele), ha szerepel rajta a bolt pecsétje, a bejelentő neve és a címe és a bejelentés pontos időpontja. De azt is fontos tudni, hogy a második példány a beíróé lesz: ki kell tépni és eltenni, mert ha nem tesszük, egy esetleges későbbi vita lehetőségét bukhatjuk. Kötelező kivizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni. Az a cég, aki a vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli, azt pénzbírsággal is súlyhatja a hatóság.
A cikk szerzője Törtei-Takács Kriszta, a Facsipesz című fogyasztóvédelmi rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője.
