A falu szíve volt, 70 év után végleg bezárt a kocsma – Egy egész világ tűnik el vele
A falusi kocsma sosem csak az ivásról szólt, ez volt a közösség szíve, a hírek forrása, a találkozások színtere. Reggel a kávé és a friss pletyka, délután a munka utáni sör és a meccsnézés, este a baráti beszélgetések helye. Ez a világ azonban vészesen gyorsan tűnik el. De miért zár be ennyi kocsma, és van-e még remény a megmentésükre?
A becsvölgyei Fészek söröző 70 év után, a Covid alatt zárt be végleg. A tulajdonos, Pajs János nosztalgiával emlékszik a régi időkre, amikor a kocsma még a falu irodája és közösségi tere volt. „Nem is a kocsmába járás volt a lényeg, hogy itt aztán iszogassanak, vagy sok alkoholt fogyasszanak, hanem hogy találkozzanak. Megbeszélték a dolgokat reggel egy-két kávé mellett, és ment mindenki dolgozni” – meséli a riportban.
Ez a kép sokaknak ismerős lehet. Ahogy egy hozzászóló írta a videó alatt: „A kocsma a falu információs központja volt. Ott tudtad meg, kinél van eladó krumpli, kinek kell segítség a tetőfedéshez, vagy éppen azt, hogy ki halt meg. Ezt a Facebook sosem fogja pótolni.” Mégis sokan inkább otthon tévéznek.
Miért húzzák le a rolót sorra?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is lesújtó képet festenek. 2023 végén 12 552 vendéglátóhely működött Magyarországon, ami közel 1200-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A falusi kocsmák különösen nagy veszélyben vannak. De mi vezetett ide? A szakértők és a pult túlsó oldalán állók szerint több ok is van egyszerre:
A dohányzás beltéri tiltásával kezdődött, majd a nyerőgépek kiszorítása is sok vendéget elvett.
De nem segített a helyzeten az internet sem. „Mikor az információs forradalom elindult, nem volt szükség a fiataloknak már arra, hogy egymással megosszák a problémáikat, hanem inkább az interneten tájékozódnak” – mondja Srágli János, a kustánszegi Hohó büfé üzemeltetője. A fiatalabbak már máshol és máshogyan szocializálódnak. Ehhez jött még a Covid-járvány. A lezárások alatt az emberek megszokták, hogy otthon, garázsokban, pincékben iszogatnak, és utána már nehéz volt őket visszacsábítani.
Egyértelmű, hogy a magas rezsi, az emelkedő árak és az ehhez képest nem emelkedő fizetések és nyugdíjak összege miatt is sokan inkább a boltból veszik meg a sört, és otthon isszák meg, teljesen érthető módon, noha nyilván jobban esne közösen egy fröccs a nap végén.
Másik érdekes tényező a dohányboltok megjelenése. Ezek a boltok elszívják a forgalmat, hiszen a cigaretta mellett olcsóbban tudnak alkoholt is árulni.
Mit mond erről Csanádi Tibor „Ulu”, aki kocsmaturistaként több ezer helyet járt be? Szerinte sok régi kocsma egyszerűen megrekedt a múltban a kannás borok és a kommersz röviditalok világában, ami ma már nem vonzó.
Egy másik kommentelő a helyzet árnyoldalára is rávilágított: „Ne szépítsük, sok helyen a kocsma a megkeseredett emberek és az alkoholisták gyűjtőhelye volt. Annak nem kár, ha ezek bezárnak. De egy józan, kulturált közösségi térre minden falunak szüksége lenne.”
Támogatás van, de mire elég?
A kormány a Magyar Falu Program keretében igyekezett segíteni. 2023-ban az 1000 fő alatti települések kocsmái 3 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak, amit rezsire, bérre vagy eszközbeszerzésre fordíthattak. Közel 400 kocsma kapott is ilyen segítséget. A pályázat már lezárult, egyelőre nem érhető el újabb támogatási program.
A szándék jó volt, de a megvalósítás nem lett tökéletes. A pénzt csak meglévő kocsmák kaphatták, újak indítására nem lehetett fordítani. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran épp egy új szemléletű, kívülről érkező vállalkozó tud életképes, modern közösségi teret létrehozni. Ráadásul sokan, akik nem tisztán kocsmaként, hanem például büféként vagy kisbolttal egybeépítve működtek, ki is maradtak a lehetőségből.
Ötlete lenne vagy szeretne többet tudni a témáról? Írjon Ügyfélszolgálatunknak!
Ez lehet a túlélés kulcsa: az újragondolt falusi „kocsma”
A túlélés kulcsa a megújulás és a több lábon állás lehet. Simonné Kati csonkahegyháti Hársfa büféje például 32 éve sikeresen működik. Mi a titkuk?
A Hársfa büfé például főútvonal mellett helyezkedik el, így nagy az átmenő forgalom. Bővítettek is a régi kínálaton: fagyi, sütemény, melegszendvics és pizza is kapható. Plusz megpályázták és elnyerték a dohánybolt-koncessziót is.
Ebből látható, hogy az úgynevezett hibrid modell lehet a jövő, azaz olyan helyek, amelyek egyszerre boltok, kávézók, fagyizók és kocsmák is egyben, helyi termékeket is kínálva. Ezek a helyek már nem a régi, füstös krimók hangulatát idézik, hanem valódi közösségi pontként működnek, ahová bárki szívesen betér. Jó példa erre a kisgörbői Vadlány Delikát vagy az őriszentpéteri Őrség Szíve Vegyesbolt, amelyek egyszerre minőségi kisboltok és hangulatos találkozóhelyek.
A régi értelemben vett falusi kocsma talán már menthetetlen. De az igény egy olyan helyre, ahol az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek és a közösség tagjának érezhetik magukat, erősebb, mint valaha. Ha nem is újabb kocsmák nyitása a megoldás, de azt nem szabadna elengedni, hogy legyen egy hely, ahol az emberek együtt lehetnek.
A falusi kocsmák megmentéséhez a hagyományos működést fenntartható modellekre kell cserélni, ami elsősorban hibrid működést jelent. Például a kocsma kisbolttal, postával vagy helyi termelői pulttal egyesül, megosztva a fenntartási költségeket.
Nyugat-Európában működik a közösségi tulajdonlás vagy az önkormányzati segítség. Ausztriában és az Egyesült Királyságban például megszokott, hogy az utolsó ivó bezárása ellen az egész falu összefog. Ilyenkor a nyereséget nem egy külső vállalkozó viszi el, hanem a helyi játszótér, a nyugdíjasklub vagy a focicsapat támogatására fordítják. A lakosok összeadják a szükséges összeget (részvényt vásárolnak), és közösen megveszik vagy kibérelik az ingatlant, a felújítást és a karbantartást pedig a helyiek végzik társadalmi munkában.
A kocsma nem kell, hogy csak sörözőt jelentsen: családbarát programokkal, közös meccsnézéssel, kártyaklubokkal és ingyenes wifivel valódi közösségi térré formálódhat.
Mit mondanak a helyiek?
Ha valóban szeretnénk átérezni, hogy mit jelent ez a mindennapokban, akkor nézzük meg a DW Magyar „Eltűnő kiskocsmák” című műsorát. Három zalai falu – Kustánszeg, Csonkahegyhát és Becsvölgye – lakói mondják el hogyan tünedeznek el nyomtalanul a helyi kiskocsmák. A helybeliek úgy látják, a bezárásokban a digitalizáció térnyerése és a nemzeti dohányboltok elterjedése is komoly szerepet játszott. A kialakult helyzetet az Európa több mint 5000 vendéglátóhelyét megjárt Kocsmaturista sem hagyta szó nélkül, aki próbálva menteni a menthetőt gyakorlati ötleteket is megoszt az alábbi videóban.
