Attól, hogy nem vett el, még járhat neked asszonytartás: ebben az esetben az exnek muszáj fizetnie
Nem csak a házasság számít. Bár a köznyelv gyakran asszonytartásként emlegetjük az ilyen helyzeteket, a jog valójában nem a házasság tényét, hanem az élethelyzetet vizsgálja. Ezért létezik az élettársi tartás intézménye is. Nem minden szakítás után jár, s nem automatikus pénzügyi juttatásról van szó. Ugyanakkor ha az együttélés legalább egy évig tartott, közös gyermek született, az egyik fél pedig önhibáján kívül nem képes eltartani magát, a bíróság megállapíthatja a tartási kötelezettséget. Az élettársi tartás éppen azt a célt szolgálja, hogy a kapcsolat megszűnése után se maradjon teljesen segítség nélkül az, aki bizonyíthatóan rászorul a támogatásra.
Önmagában a hosszú együttélés nem elegendő, ahogy az sem, hogy a szakítás után az egyik fél nehezebb anyagi helyzetbe kerül. A törvény mindhárom fentebb említett feltétele együttes fennállását megköveteli. Éppen ezért az ilyen ügyekben mindig az adott élethelyzetet vizsgálják: a kérdés sosem az, ki szakított kivel, hanem az, hogy valóban fennállnak-e ezek a feltételek.
Mit jelent az, hogy valaki önhibáján kívül rászorul?
A rászorultság nem azt jelenti, hogy valaki kevesebbet keres a volt partnerénél. A bíróság azt nézi, képes-e saját erőből fedezni a szükséges megélhetési költségeit. Előfordulhat, hogy valakinek egyáltalán nincs jövedelme, de az is, hogy rendelkezik bevétellel vagy vagyonnal, csak az nem elegendő a megélhetéshez. Ilyenkor a bíróság figyelembe veszi az érintett egészségi állapotát, munkaképességét, jövedelmi és vagyoni helyzetét is.
Azt is vizsgálják, hogy a tartást kérő fél megtett-e mindent annak érdekében, hogy saját magát el tudja tartani. Az élettársi tartás ugyanis nem helyettesíti az egyéni felelősséget, hanem egy rendkívüli élethelyzetre adhat megoldást.
Nem mindegy, mikor válik valaki rászorulttá
Kevesen tudják, hogy a törvény időbeli korlátot is tartalmaz. Ha a volt élettárs csak az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, már csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. Magyarán minél több idő telik el a szakítás után, annál nehezebb lehet a jogosultságot bizonyítani.
További kérdésed maradt a témával kapcsolatban? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két napon belül ingyen válaszolnak.
Vannak esetek, amikor nem jár a tartás
A törvény azokat is védi, akiktől a tartást követelik. A volt élettárs például nem köteles támogatni korábbi partnerét, ha ezzel a saját szükséges tartását vagy gyermeke eltartását veszélyeztetné. A gyermek tartása minden esetben elsőbbséget élvez. Ugyancsak kizárhatja a jogosultságot az úgynevezett érdemtelenség. Nem jogosult tartásra az, akinek súlyosan kifogásolható életvitele vagy magatartása alapvetően hozzájárult a kapcsolat felbomlásához. Ugyanez igaz arra is, aki a szakítás után volt élettársa vagy annak hozzátartozója ellen durván sértő magatartást tanúsított. Fontos ugyanakkor, hogy a bíróság ilyenkor nem csak az egyik fél viselkedését vizsgálja, hanem a teljes kapcsolat körülményeit értékeli.
Nem feltétlenül havi utalásról van szó
Sokan a tartás hallatán automatikusan havi pénzösszegre gondolnak, pedig a felek más megoldásban is megállapodhatnak. Lehetőség van arra, hogy a kötelezett egy meghatározott pénzösszeg vagy vagyontárgy egyszeri átadásával teljesítse a kötelezettségét. Erről közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban állapodhatnak meg.
Ha nincs megegyezés, a bíróság határozza meg a tartás módját, mértékét és időtartamát. A tartás lehet határozott időre szóló, határozatlan idejű, de akár egy előre meghatározott feltétel bekövetkeztéig is tarthat.
Meddig járhat az élettársi tartás?
A jogosultság nem feltétlenül tart egy életen át. Ha a tartásra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt, a tartáshoz való joga megszűnik. A szabály mögött az a logika áll, hogy az új életközösség létrejöttével már nem a korábbi partner támogatása indokolt.
