Ezt mind megteheted, ha rád néz a szomszéd ablaka: eltakarhatod a kilátást is, mutatjuk, mit szabad
Bármennyire bosszantó, mikor állandóan szem előtt vagyunk, a legtöbb ilyen helyzet végül mégis kompromisszummal oldódik meg. Néha elég egy jól elhelyezett növényfal, egy átgondolt árnyékoló vagy egy kulturált beszélgetés. Máskor tényleg szükség lehet jogi segítségre. A lényeg viszont ugyanaz: attól, hogy valaki húsz éve ott lakik, még nem kell beletörődnünk abba, hogy nulla magánszféránk maradjon. A szomszéd ablak eltakarása sok esetben teljesen jogszerűen megoldható.
Épp ledőlnék kedves testvérem lakásában a kanapéra, mikor a szemközti kapuban már megint ott ül a szomszédság fél tagsága. Beszélgetnek, nézelődnek, néha teljesen véletlenül pont befelé, hisz mi más néznivaló volna. A testvérem pedig nap mint nap próbál úgy vacsorázni, tévézni, mintha nem egy kirakatban élne. A szomszédok nem engedték, hogy növényt ültessen az ablak elé, feladta. Természetesen azonnal feltörtek bennünk a kreatív ötletek: provokatív installáció az ablakba? Egy kellően lenge otthoni öltözet? Egy gigantikus bambuszfal?
A rossz hír: nincs olyan szabály, ami kimondaná, hogy a szomszéd nem nézhet oda. A jó hír viszont az, hogy a magyar jog igenis védi a magánszférát és a nyugodt birtoklást. A szomszéd ablak eltakarása ezért nem bosszúhadjárat, hanem teljesen érthető igény, csak nem mindegy, hogyan állunk neki.
Nem mindegy, milyen ablakról van szó
A legtöbb félreértés abból indul, hogy sokan összekeverik az építési szabályokat a szomszédjogi vitákkal. Ma már nem elég csak a régi OTÉK-ra hivatkozni, mert az országos előírások jelentős részét az új TÉKA rendelete szabályozza. Eszerint a telekhatárhoz nagyon közel álló, a szomszéd felé néző nyílászáróknál komoly korlátozások vannak. A TÉKA több esetben is korlátozza, hogy a szomszédos telek felé milyen nyílászáró kerülhet, különösen a telekhatár közelében álló épületeknél. A pontos megítélés azonban mindig függ az adott telek beépítési módjától, az engedélyezéstől és a helyi szabályzattól is.
Emellett a szabályozás különbséget tesz aközött is, hogy milyen helyiségről van szó. Más előírások vonatkozhatnak például egy tárolóra vagy mellékhelyiségre, mint egy nappalira. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy minden olyan ablak szabálytalan, ahonnan át lehet látni a másik telekre. Nagyon sok múlik azon, mikor épült az ingatlan, milyen engedélyek alapján készült, milyen a helyi beépítési mód, és mit ír elő az adott település HÉSZ-e (vagyis a helyi építési szabályzata).
Az előző tulajt nem zavarta – számít ez bármit?
Ez az egyik leggyakoribb mondat ilyen helyzetekben. Csakhogy attól, hogy valaki korábban együtt tudott élni a helyzettel, az új tulajdonosnak még ugyanúgy joga van jelezni, ha számára ez zavaró. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel a szomszédot szükségtelenül zavarja. Ez a gyakorlatban nem csak hangoskodást vagy füstölést jelenthet, hanem bizonyos esetekben a túlzott belátást és a magánszféra aránytalan sérelmét is. Persze ez önmagában nem automatikus győzelem a bíróságon.
Mit tehetsz teljesen legálisan a saját telkeden?
A legtöbb esetben a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás nem a pereskedés, hanem egy jól megtervezett takarás. Ilyenkor viszont sokan átesnek a ló túloldalára, s rögtön egy háromméteres betonfalban kezdenek gondolkodni. Ez rossz ötlet. A helyi szabályzatok településenként eltérnek, ezért mindig érdemes megnézni az adott önkormányzat HÉSZ-ét. Ebben szerepelhet például a kerítések maximális magassága vagy az, hogy milyen kialakítás engedélyezett az utcában.
Országos szinten a TÉKA annyit rögzít élősövény esetében, hogy azt a telken belül kell kialakítani és fenntartani, méghozzá úgy, hogy ne nyúljon át a szomszédos telekre. Ez fontos, mert átlógás esetén a szomszéd tehet panaszt, de ennek ellenére hosszútávon a növényfal lehet a kompromisszumos megoldás.
És mi van társasházak esetén?
A helyzet még kellemetlenebb tud lenni társasházaknál, mert ott nem a saját telkeden döntesz egyedül. Ilyenkor sokan gondolják azt, hogy akkor majd ültetek egy sövényt, csakhogy a terület közös tulajdon, a társasház vagy a többi tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Ettől függetlenül a magánszféra védelme a társasházban is legitim igény. Közös megoldást kell találni, legyen az egy szolid árnyékoló vagy dísznövény sor.
További szomszédos kérdésed van? Írj Ügyfélszolgálatunknak, kollégáink két munkanapon belül, ingyenesen válaszolnak.
Mit nem érdemes megpróbálni?
Bármennyire csábító ötletnek tűnik egy bosszúinstalláció az ablakban, vannak dolgok, amelyek könnyen visszafelé sülhetnek el. A direkt provokáció például ritkán vezet jó irányba. Ugyanez igaz arra is, ha valaki teljesen elzárja a fényt egy túlméretezett fallal vagy olyan szerkezettel, ami már a másik ingatlan használhatóságát korlátozza. Az sem megoldás, hogy engedély nélkül hozzányúlsz a szomszéd épületéhez vagy ablakához. Akkor sem, ha szerinted eredetileg sem kellett volna ott lennie.
Mikor érdemes jogi útra terelni az ügyet?
Ha a normális kommunikáció teljes kudarcot vall, és a helyzet tényleg tartósan zavaró, akkor érdemes lehet ügyvédhez fordulni. Ilyenkor általában nem az a kérdés, hogy szabad-e benézni az ablakon, hanem az, hogy sérül-e aránytalanul a másik fél magánszférája. A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel a szomszédot szükségtelenül zavarja. Egy tartós, közvetlen belátással kapcsolatos vita esetén erre a szabályra is lehet hivatkozni, de mindig az adott ügy konkrét körülményeit vizsgálják.
