Melyik kerítés az enyém és melyik a szomszédé? A szabály, amire sokan kíváncsiak

A szomszédjogi szabályok közül talán a telekhatárt elválasztó közös kerítést érintő kérdések a leggyakoribbak. Ezek közül az egyik legtöbbször feltett a következő: melyik kerítés az enyém? A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletesen szabályozza a szomszédjogokat, többek között a kerítésre vonatkozó szabályokat, de helyi önkormányzati rendeletek is tartalmazhatnak egyéb kikötéseket. Mit tehet a bizonytalan tulajdonos, ha egyértelmű választ szeretne kapni? Ebben fogunk segíteni.

2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól rögzíti az alapokat: a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. Az elválasztó fenntartásával járó költségek – legyen ez kerítés vagy sövény – olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha a jogszabály erről nem rendelkezik, vagy nincs külön megállapodás a felek között, akkor a határolt területek hosszúságának arányában kell megosztani a költségeket.

Melyik kerítés az enyém? Mindig a jobb oldali?

A választ a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben találjuk meg. Ebben benne van, hogy ha jogszabály vagy hatósági döntés másként nem rendelkezik, a telek kerítés nélkül is használható. Ha a helyi építési szabályzat a kerítés létesítését kötelezővé teszi, a telek tulajdonosa (vagy kezelője, használója) a kerítést köteles a telek homlokvonalán, továbbá

• az útról nézve a jobb oldali telekhatáron,
• a hátsó telekhatárnak a jobb oldali telekhatártól mért fele hosszán megépíteni.

Mindez akkor irányadó, ha pl. hátsó telekhatár kérdésében a tulajdonosok másként nem állapodtak meg. A kormányrendelet azt is részletezi, hogy az ingatlan tulajdonosának (vagy használójának) milyen lehetőségei és feladatai vannak. Ezek nem csupán a kerítésre vonatkoznak, hanem a telek körüli terület rendbentartására.

A helyi építési szabályzatnak rendelkeznie kell a kerítés kialakításának módjáról és legnagyobb magasságáról. Tömör kerítés 2 m-es magasság felett nem létesíthető, illetve a telek homlokvonalán álló kerítésen nem használható olyan megoldás, ami a közterület használatát veszélyezteti, csakis a gyalogjáró szintje felett legalább 2 m-es magasságban és a kerítés belső oldalán. A nyakatekert megfogalmazás valójában azt jelenti, ha valaki szögesdróttal kívánná védeni a kertjét, megteheti, de csak belülről, a kerítésére teheti fel, legalább 2 m-es magasságban.

Szabály továbbá, hogy a közterületi határvonalon álló kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia, illetve a kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyílhat. A kerítést a tulajdonosnak kell rendben tartani úgy, hogy az illeszkedjen a településképbe. Az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartása is a tulajdonos feladata, vagy ha nincs járda, akkor kerítéstől mért 1 méter széles közterületi területsáv rendbentartásáról is neki kell gondoskodnia. Ha a járda mellett közterületi zöldsáv is van, annak fenntartásáért és gondozásáért is a tulajdonos felel (egészen az útszegélyig).

Szomszédjoggal kapcsolatos kérdése van? Tegye fel jogászunknak ügyfélszolgálatunkon keresztül, díjmentesen segítünk!

HÉSZ, OTÉK, TÉKA, Ptk. – melyik mikor döntő?

Vitás kérdések esetén – tehát pl. a kerítés „formailag” rendben van, de a szomszédnak problémája van vele – jön képbe a Ptk., azaz a Polgári Törvénykönyv.

Hogyan lehet eldönteni, hogy közös-e a kerítés?

A legkönnyebben és a legbiztosabban a földhivatalból kikérhető tulajdoni lap alapján lehet ezt eldönteni, vagy pedig földmérő segítségével. A tulajdoni lapot a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül kérhetjük ki, személyesen pedig a kormányhivatalok földhivatali osztályain.