Nincs családi pótlék, ha a gyerek ennyit hiányzik: sokan félreértik, mi a szabály
Iskolakezdéskor és a tanév során sok szülőben felmerül a kérdés: hány napot lehet orvosi papír nélkül igazolni, és mikortól fenyeget az, hogy megvonják a családi pótlékot? Sokan azt gondolják, hogy egy-egy lógás vagy elalvás még nem a világ vége, de a szabályok szigorúak. A késések is gyorsan összeadódnak, és a családi pótlék szüneteltetése miatt az iskolakezdési támogatástól is sok család elesik. Hány igazolatlan óra után történik a családi pótlék megvonása hiányzás miatt és hogyan lehet visszakapni az ellátást?
Az is tévhit, hogy az óvodásokra nem vonatkoznak ezek a szabályok.

Sokan félreértik: mikor van igazán baj?
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ha a gyerek orvosi igazolás nélkül marad otthon pár napot, azonnal ugrik a családi pótlék. Szerencsére az ellátást nem vonják meg az első igazolatlan napnál, a rendszer több lépcsőben figyelmeztet, de a jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mikor kell az intézménynek jeleznie a hatóságok felé. Bizonyos mennyiségű igazolatlan hiányzás esetén már nincs mérlegelési jogköre az óvodának vagy az iskolának, hivatalos úton jeleznie kell a hiányzásokat. Maga az ellátás neve is beszédes, az iskolások esetében a családi pótlékot hivatalosan iskoláztatási támogatásnak hívják, ami ahhoz kötött, hogy a diák bejárjon a tanórákra.
Mennyi igazolatlan hiányzás után lépnek a hatóságok?
Az oktatási-nevelési intézményeknek kötelező jelezni a problémát a gyámügyi osztálynak és a család-és gyermekjóléti szolgálatoknak, ahogy gyűlnek a gyermek igazolatlan órái. Ezt követően vonják meg a családi pótlék folyósítását és sajnos az iskolások így elesnek az iskoláztatási támogatástól is. Így néz ki a folyamat a gyakorlatban:
Ha a gyerek iskolás
- 10 igazolatlan óra után: Az iskola értesíti a gyámhatóságot (illetve a gyermekjóléti szolgálatot), amely hivatalos figyelmeztetést küld a szülőnek. Ebben felhívják a szülő figyelmét arra, hogy ha a hiányzások tovább szaporodnak, a családi pótlék folyósítása veszélybe kerül.
- 30 igazolatlan óra után: Ez már komoly mulasztásnak minősül, és a szülő ellen szabálysértési eljárás indulhat, amelynek a végén akár pénzbírságot is kiszabhatnak.
- 50 igazolatlan óra után: Az iskola jelzi a helyzetet a gyámhatóságnak. Ekkor automatikusan kezdeményezik a családi pótlék folyósításának szüneteltetését, valamint elrendelhetik a gyermek védelembe vételét is. Fontos tudni, hogy 50 tanóra nagyjából másfél-két hétnyi iskolai hiányzásnak felel meg.
Ha a gyerek óvodás
Mivel az óvoda napi minimum 4 órában kötelező (nagycsoportig bezárólag is), ott napokban számolják a mulasztást:
- 5 igazolatlan nap után: A gyámhatóság írásos figyelmeztetést küld a szülőnek.
- 11 igazolatlan nap után: Szabálysértési eljárás indulhat.
- 20 igazolatlan nap után: A gyámhatóság elrendeli a családi pótlék (nevelési ellátás) szüneteltetését.
A késés is hiányzásnak számít!
Amivel rengeteg szülő nincs tisztában: a reggeli 5-10 perces késések kőkeményen beleszámítanak az egyenlegbe. A jogszabály szerint, ha a tanuló nem ér be időben az órára, a késések idejét az intézmény összeadja. Amint az összegyűlt percek elérik egy tanóra (általában 45 perc) hosszát, az egy teljes igazolatlan órának fog minősülni – hacsak nem tudjuk igazolni az okát.
Ha nem jött a vonat, vagy reggel orvosnál voltatok vérvételen, mindig kérjetek róla papírt, hogy a késés igazolt legyen!
Mi a teendő, ha leállították a családi pótlékot?
Ha az 50 óra hiányzás miatt leállították a családi pótlékot, akkor a gyámügyi osztály 3 havonta felülvizsgálja majd a helyzetet. Ha ebben az időszakban nem voltak további (igazolatlan) hiányzások és a gyerek rendszeresen járt óvodába vagy iskolába, akkor a hivatal meghozza a döntést a szüneteltetés megszüntetéséről, az ellátás pedig az erről szóló határozatot követő hónap elejétől érkezik meg újra. Fontos tudni, hogy a felfüggesztés alatt kiesett hónapokra járó összeget utólag nem fizetik ki, az végleg elveszik, ha pedig a diák a felülvizsgálati időszakban ismét igazolatlanul hiányzik, a szüneteltetést újabb hónapokkal meghosszabbítják. Ettől függetlenül jó tudni, hogy ha bármilyen oknál fogva jogosulatlanul vetted fel a pénzt egy olyan időszakban, amikor az már nem járt volna, a túlfizetést utólag vissza kell fizetni az Államkincstárnak.
Ha valami nem érthető, kérdezzen bizalommal Ügyfélszolgálatunktól!



