Különvagyon öröklése: mit kap a túlélő házastárs és mi jár a gyermeknek?
Sokan azt gondolják, hogy a házasság előtt vásárolt lakás vagy a szülőktől örökölt ház automatikusan a gyermekekre száll. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A túlélő házastárs az elhunyt különvagyonából is örökölhet, még akkor is, ha az adott ingatlan soha nem volt közös tulajdon. Mutatjuk, hogyan oszlik meg a vagyon, ha nincs végrendelet, és milyen jogai vannak az özvegynek.
Különvagyonnak számít főszabály szerint az, ami már a házastársi vagyonközösség kezdetekor az egyik fél tulajdonában volt, illetve amit később örökölt vagy személyesen ajándékba kapott. Ilyen lehet egy lakás, telek, autó vagy megtakarítás. Halálesetkor először el kell különíteni a házastársak vagyonát. A túlélő fél saját vagyona és a közös vagyonból rá eső rész nem örökség. A hagyatékba az elhunyt különvagyona és a közös vagyonból őt megillető rész kerül.
Mit kap a házastárs, ha gyermek is örököl?
A Polgári Törvénykönyv szerint a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az elhunyttal közösen lakott lakáson, valamint annak berendezési és felszerelési tárgyain. A hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl. Ha például két gyermek marad, az egyéb vagyont a házastárs és a két gyermek három egyenlő részben kapja meg. A gyermekek öröklési joga azonos, függetlenül attól, hogy az elhunyt melyik kapcsolatából születtek.
Kié lesz a különvagyonba tartozó lakás?
Tegyük fel, hogy a férj még a házasság előtt vásárolt egy 60 millió forintos lakást, melyben később a feleségével élt. Halála után két gyermeke és a felesége marad. A lakás az elhunyt különvagyonába tartozik, és nincs olyan házastársi vagyonjogi igény, amely módosítaná a tulajdoni viszonyokat. Végrendelet hiányában a lakás tulajdonjogát a gyermekek öröklik fele-fele arányban, az özvegy pedig holtig tartó haszonélvezetet kap. A gyermekek nem költöztethetik ki, és az ingatlan eladása sem szünteti meg automatikusan a haszonélvezeti jogát.
Ha viszont az elhunytnak volt egy másik, különvagyonába tartozó lakása is, amely nem volt a közös otthonuk, abból a feleség és a két gyermek egy-egy harmadot örököl. Az özvegy kérheti a közös otthonon fennálló haszonélvezet megváltását, de ezt a gyermekek nem kényszeríthetik ki. A megváltásért egy gyermekrész illeti meg, pénzben vagy természetben.
Mi történik, ha nincs leszármazó?
Ha nincs leszármazó, de az elhunyt szülei élnek, a házastárs örökli a közösen lakott lakást és annak berendezését, a hagyaték többi részének pedig a felét. A másik felén a szülők osztoznak. Ha csak az egyik szülő örökölhet, a kiesett szülő részét a házastárs és a másik szülő fele-fele arányban kapja. Ha egyik szülő sem örökölhet, főszabály szerint a házastársé az egész hagyaték.
Kivételt jelenthet az ági öröklés. Ha nincs leszármazó, bizonyos, felmenőtől ingyenesen örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyak a családi ágon öröklődhetnek tovább. Ez meghatározott feltételekkel a testvértől vagy annak leszármazójától így szerzett vagyonra is vonatkozhat. Az ági vagyonon a túlélő házastársat főszabály szerint holtig tartó haszonélvezet illeti meg.
Kérdés van az örökléssel kapcsolatban? Ügyfélszolgálatunk két munkanapon belül és díjmentesen válaszol.
Végrendelettel kizárható a házastárs vagy a gyermek?
Végrendelettel az elhunyt eltérhet a törvényes öröklési rendtől. A gyermeknek és a házastársnak azonban kötelesrész járhat, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A kötelesrész főszabály szerint a törvényes örökrész egyharmada, és rendszerint pénzben követelhető. A kötelesrészre való jogosultság érvényes, törvényes okon alapuló kitagadással megszüntethető.
Fontos az is, hogy a házastárs kieshet a törvényes öröklésből, ha a halál időpontjában már nem állt fenn közöttük életközösség, és annak helyreállítására sem volt kilátás.
Kell öröklési illetéket fizetni?
Nem. A házastárs és a gyermek öröklése illetékmentes, függetlenül attól, hogy az örökség közös vagy különvagyonból származik. A hagyatéki eljárásnak ugyanakkor lehetnek költségei. A különvagyon öröklés legfontosabb tanulsága: nem önmagában az számít, mikor szerezte az elhunyt a vagyont, hanem az is, kik az örökösök, közös otthon volt-e az ingatlan, és készült-e végrendelet.
