Ezt a 2 dolgot kevesen tudják a fizetés nélküli szabadságról, és amikor kiderül, már késő

A fizetés nélküli szabadság egy törvényes lehetőség arra, hogy hosszabb ideig mentesüljön valaki a munkavégzés alól, anélkül, hogy a munkaviszonyát ott kellene hagynia – ha az élet éppen úgy kívánja. Ez lehet egy hosszabb utazás vagy egy hozzátartozó gondozása. Sokan azonban nem gondolnak bele, hogy ilyenkor mivel munkavégzés sem történik a fizetés nélküli szabadság TB-járulék fizetés is megváltozik ilyenkor. Jobb előre tudni, hogy van két olyan buktatója a fizetés nélküli szabadságnak, amivel a munkavállalók túlnyomó többsége csak utólag, a saját kárán szembesül. Ez a két tényező az egészségbiztosítás és a nyugdíj.

Megszűnik a TB-jogviszonyod: Saját zsebből kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot

A legnagyobb tévhit a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban az, hogy mivel a munkaviszony megmarad, így a TB jogviszony is él. A Munka Törvénykönyve és a társadalombiztosítási szabályok értelmében a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló biztosítása szünetel – kivéve bizonyos törvényi eseteket, mint a gyermekgondozás vagy az ápolási díj ideje. Mivel a munkáltató erre az időszakra nem fizet a dolgozó után munkabért és járulékokat, a társadalombiztosítási jogviszony szünetel. A szünetelés első napjától kezdve saját magunknak kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha ezt valaki elfelejti bejelenteni és rendezni a NAV felé, a felhalmozott elmaradás mellett a jogosulatlanul igénybe vett orvosi ellátások költségét is utólag behajthatják.

Ha a fizetés nélküli szabadság egyéb okból (például saját kérésre, utazás vagy tanulás miatt) jön létre, a munkavállalónak magának kell gondoskodnia az ellátásról:

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 12 300 Ft/hó (törthónap esetén 410 Ft/nap).
• A díjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére.

Kivételek, amikor nem szünetel a biztosítás

A biztosítási jogviszony továbbra is fennáll, és a TB-t sem kell külön fizetni az alábbi indokolt fizetés nélküli szabadságok alatt:

• Csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (Gyes) alatti szabadság.
• 12 év alatti beteg gyermek ápolása.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése.

Kiesik az időszak a nyugdíjból: sem a szolgálati időbe, sem a keresetbe nem számít be

A másik elég nagy baj, amire esetleg már csak évtizedekkel később derül fény, hogy ez az időszak nem számít bele a nyugdíjba. Mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítás szünetel, és nem történik nyugdíjjárulék-fizetés, ez az időszak teljesen kiesik a nyugdíjszámításból. Nem számít be a szolgálati időbe, ha valaki például 1 évig van fizetés nélküli szabadságon, az a hiányzó egy év hiányozni fog a nyugdíjba vonuláskor szükséges szolgálati éveiből.

Kivétel a szabály alól, ha valaki a fizetés nélküli szabadsága alatt külön megállapodást köt a Kormányhivatallal (illetve a társadalombiztosítóval), és saját maga után megfizeti a nyugdíjjárulékot, akkor ez az időszak szolgálati időnek minősülhet.

Mielőtt bárki aláírná a fizetés nélküli szabadságról szóló megállapodást a munkáltatójával, mindig érdemes átgondolni a fentieket. Fontos előre intézkedni a NAV-nál az egészségügyi szolgáltatási járulék önálló fizetéséről, és mérlegelni kell azt is, hogy a kieső szolgálati idő hosszú távon megéri-e számodra a szünetet.

További kérdése van a témával kapcsolatban? Kollégáink segítenek az Ügyfélszolgálatunkon!