Mikor nem felelős a másik fél a házastársa adósságáért?

Házasság esetén mikor lesz közös a tartozás és milyen esetekben terheli a másik felet is az adósság törlesztése? Fontos kérdés és azt sem árt tisztázni mellé, hogy milyen vagyon számít közösnek és mi számít különvagyonnak házastársak esetén. Cikkünkben alaposan körbejárjuk a házastárs adósság kérdéskörét.

Mi számít közösnek és mi a külön vagyon?

Talán az első és legfontosabb azokat az alapokat tisztázni, amelyek arra vonatkoznak, hogy házasság esetén mit jelent a vagyonközösség és mi számít különvagyonnak. Ebből érthetőbben levezethető a házastárs adósság kapcsán felmerülő összes többi kérdés is.

A vonatkozó jogszabály úgy fogalmaz, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

De mégsem közös minden, vannak olyan vagyontárgyak, tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. Jellemzően az a vagyonelem, ami a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már megvolt az egyik félnél. De különvagyon lesz például az is, amit az egyik házastárs örököl vagy ajándékba kap, függetlenül attól, hogy ez a házassági vagyonközösség alatt történik-e.

Ha az egyik házastársnak adóssága van

Mi az, amiért mindkét fél felelős? Ha a házastársak közösen vettek fel hitelt, például közösen vásároltak hitelre egy lakást, akkor annak visszafizetéséért mindketten felelősek. De általában az is közös tartozás lesz, ha a házas felek közül valaki valamilyen kötelezettséget vállalt. Hiszen a felvett hitelből vásárolt ingóságok vagy adott esetben ingatlan végül a közös vagyont gyarapítják.

Érthető, ha maradt még kérdésed a témával kapcsolatban. Ez esetben keresd bizalommal Ügyfélszolgálatunkat!

Amikor a házastárs adósság esetén sem felelős

A vagyonközösség előtt keletkezett adósság nem közös. Azaz azt terheli, aki a kölcsönt felvette. Azt viszont fontos tudni, hogy a vagyonközösség a házasságkötés előtt is létrejöhet. Ha egy pár évekig együtt él, egy háztartásban, vagyoni és érzelmi közösségben, akkor az ebben az időszakban keletkező vagyonelemek is közösek, amelybe a pozitív és negatív vagyonelemek is bele tartoznak. 

Bizonyos helyzetekben nem köteles visszafizetni az egyik fél a másik által felvett hitelt. Amikor az egyik fél a másik tudta nélkül vesz fel hitelt és nem is bizonyítható, hogy belegyezett volna, akkor a vételn fél mentesül a közös vagyon terhére felvett tartozás alól.

Hasonló a helyzet, ha valaki a különvagyona terhére vesz fel hitelt és arra is fordítja az igényelt összeget. Ilyen lehet például egy olyan ingatlanra felvett kölcsön, melyet ajándékozás révén szerzett.

Ami még mentesítheti az egyik felet a fizetési kötelezettség alól, az a vagyonjogi megállapodás. Ez jól jön, amikor a házaspár egyik tagja negatív KHR listás például és nem kaphat hitelt, ilyenkor a megállapodás birtokában a másik fél eladósodhat egyedül is. 

Az alábbi tartozások különvagyonnak számítanak, tehát nem terhelik mindkét felet:

• Ami a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul, kivéve a törvényen alapuló tartási kötelezettséget.
• Az a tartozás, ami különvagyonba tartozó vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
• Ami a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt. Például az egyik házastárs különvagyonába kerülő ajándék illetéke. Kivétel lesz azonban a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadás, az mindkét felet terheli majd.
• Ami a házastársnak a különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul.
• Az a tartozás, amit a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt.
• Az, amit a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

Forrás: erthetojog.hu, vidakovics.hu