A törvényes öröklési sorrend: ha nincs végrendelet, így oszlik meg a vagyon
Sokan halogatják a végrendelet megírását abban a hitben, hogy nélküle is rendben fog menni minden. Azonban ha valaki végintézkedés nélkül távozik el, a rendszer nem feltétlenül követi a családtagok elvárásait vagy elképzeléseit.
Ha az elhunyt nem hagyott végrendeletet, az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Fontos megértenünk, hogy a jogszabály nem mérlegel élethelyzeteket vagy családi dinamikát, egyéni eseteket: ugyanazon öröklési sorrend lépcsőin szalad végig, pontosan meghatározva, hogy az egyes örökösök milyen jogcímen, milyen arányban jutnak a hagyatékhoz.
Leszármazók: az öröklés kiindulópontjai
A törvényes öröklés első helyén mindig az eltávozott leszármazói állnak. A gyermekek egyenlő arányban örökölnek, függetlenül attól, hogy házasságból vagy azon kívül születtek, illetve attól is, hogy vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekről van szó.
Ha valamelyik gyermek az örökhagyó előtt meghalt, a helyére a saját gyermekei lépnek. Ez a helyettes öröklés elve.
A házastárs öröklése leszármazók mellett
A házastárs (és bejegyzett élettárs) sajátos helyzetben van. Amennyiben az elhunytnak vannak leszármazói, a házastárs nem egyszerűen egy újabb örököstárs lesz a sorban. A közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési tárgyakonélethosszig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, miközben a hagyaték többi részéből egy gyermekkel azonos arányú tulajdoni hányadot szerez meg. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a lakás tulajdonjoga a gyermekekhez kerül, miközben a házastárs élete végéig jogosult annak használatára.
Kérdése van az örökléssel kapcsolatban? Ingyenes ügyfélszolgálatunk 2 napon belül válaszol.
A közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezetet a házastárssal szemben nem lehet kikényszeríteni, ugyanakkor a házastárs kérheti annak megváltását.
Amikor a házastárs mégsem örököl
Ha az öröklés megnyílásakor a felek már ténylegesen külön éltek, és nyilvánvaló, hogy a kapcsolatuk helyreállítására már nem volt reális esély, akkor ilyen esetben úgy tekintik, mintha a házastársi kapcsolat megszakadt volna. Ez a kivétel ritkán kerül elő, de vitás helyzetekben döntő lehet.
Mi történik, ha nincs gyermek?
Ha az örökhagyónak nincs gyermeke, az öröklés szerkezete átalakul. Ilyenkor a házastárs teljes egészében örökli a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait, a hagyaték fennmaradó részének pedig a felére jogosult. A másik felét a szülők öröklik egyenlő arányban, illetve ha csak az egyik szülő él, akkor ő egyedül. Amennyiben a szülők sem élnek, a nagyszülők és azok leszármazói következnek.
Testvérek és távolabbi rokonok esetében
Ez sokaknak meglepő lehet, de a sorrend leegyszerűsítve így néz ki, ha nincs gyermek:
- Házastárs (speciális szabályokkal)
- Szülők
- Nagyszülők és az ő leszármazóik
- És csak ezután jönnek a testvérek
Az ági öröklés
Ha nincs leszármazó, a törvény külön kezeli az úgynevezett ági vagyont. Ide tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket az örökhagyó felmenőitől örökölt vagy ajándékba kapott. Ezek főszabály szerint azon a családi ágon maradnak, ahonnan származnak.
Ez azt eredményezheti, hogy egyes vagyontárgyak tulajdonjoga nem a házastárshoz kerül, hanem visszaszáll a felmenői rokonságra. (Ugyanakkor a túlélő házastársat ilyen esetekben is megilletheti haszonélvezeti jog.)
Gyakori tévhit az élettársakról
Fontos, hogy a hagyományos élettársi kapcsolat – még hosszú együttélés esetén is – nem keletkeztet törvényes öröklési jogot. Törvényes örökösnek kizárólag a házastárs és a bejegyzett élettárs minősül. Ettől eltérni csak végrendelettel lehet.
Magát a törvényes öröklési sorrendet nem lehet megtámadni. Jogviták azonban gyakran alakulnak ki az örökösi minőség, az ági vagyon körének meghatározása vagy a haszonélvezeti jog megváltása körül.



