Mennyi a létminimum Magyarországon 2025-ben? Így élünk a szegénységi küszöb közelében

A kérdésre már azért sem egyszerű válaszolni, mert a KSH 2015 óta nem vezet erről statisztikát. A másik probléma, hogy létminimum és a szegénységi küszöb nem szinonimák, bár a köznyelvben gyakran keverik össze őket. Ha leegyszerűsítjük, a létminimum a tisztes megélhetésre elég, a szegénységi küszöb a túlélés szintje – a kettő között pár tízezer forint a különbség. Meg lehet-e mondani pontosan, hogy mennyi a létminimum Magyarországon 2025-ben? Becslések és számítások vannak, de a statisztikai adatoknál és a számoknál sokkal érdekesebb, mit jelent ez egy átlagos háztartásnál. Ezt fogjuk bemutatni.

Mi is az a létminimum? Ez az összeg, ami egy nagyon szerény, de tűrhető életszínvonal fenntartására elég, nem csak a túlélésre. A szegénységi küszöb az a jövedelmi szint, ami alatt valaki hivatalosan is szegénynek számít az EU-ban. Általában a mediánbér 60%-a, az összeg pedig alacsonyabb, mint a létminimum.

Ahogy írtuk, a KSH már 2015 óta nem vezet a létminimumról statisztikát, ugyanakkor a módszertan – vagyis a számítás – hozzáférhető. Ezzel dolgozott később egy független kutatóintézet, a Policy Agenda. 2023-ban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy 2020-ban a különböző háztartások esetében mennyi a létminimumérték 1 hónapra vetítve. A teljesség igénye nélkül:

• Egy egyedülálló, aktív korú felnőtt esetében 2020-ban a létminimum 124.820 forint volt. Ebből 30.566 forint ment kizárólag élelmiszerre.
• 2 felnőttnél ez már 218.435 forintra jött ki. Élelmiszerre havonta a háztartás 61.132 forintot szánhatott.
• 2 felnőttnek 1 gyermekkel a létminimum eléréséhez már 299.568 forintra volt szüksége. Egy főre 99.856 forint jutott, személyenként az élelmiszer 28.304 forintot tett ki.
• 2 felnőttnek és 2 gyereknek havi 361.979 forint kellett a normális élethez. Egy főre 90.495 forint jutott, ebből családtagonként 27.173 forint volt az élelmiszer.

Annyit érdemes tudni a számítás hátteréről, hogy a modell egy meghatározott fogyasztói kosárral dolgozik, és a pontosság érdekében súlyoz: különbséget tesz aktív dolgozó, gyerek és nyugdíjas között. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt feltételezi, hogy a különböző élethelyzetből adódóan mások a szükségletek. Egy nyugdíjasnak például jellemzően alacsonyabbak a közlekedési és ruházkodási kiadásai, mint egy naponta ingázó munkavállalónak.

Mennyi a létminimum 2025-ben?

A Policy Agenda számításait vette alapul a Bankmonitor, ám kifejezetten a nyugdíjasok helyzetét vizsgálták. Szakértőik a 2020-as adatot a nyugdíjas inflációval korrigálták, ez alapján az idei évre a nyugdíjas létminimum eléréséhez szükséges havi összeg 174.000 forint körül lehet. (A 2020-as adat 112.338 forint volt.) A portál becslése alapján jelenleg mintegy 800 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt. Ez a teljes nyugdíjas lakosság 35,3 százaléka.

Ha ugyanezt a számítási logikát – vagyis az elmúlt évek halmozott inflációját – alkalmazzuk az aktív korúaknál, még durvább számokat kapunk 2025-re. Míg a nyugdíjasoknál a fogyasztói kosár némileg szűkebb, az aktív dolgozóknál a munkába járás, a munkahelyi étkezés és a ruházkodás költségei jelentősen megdobják a szükséges összeget. Mindez figyelembe véve egy egyedülálló, aktív felnőtt létminimuma 2025-ben kb. 190.000 forint. Ez azért is sokkoló, mert a minimálbér jelenleg nettó 193.382 forint (kedvezmények nélkül számítva). Tehát ma Magyarországon a legkisebb bér gyakorlatilag fillérre pontosan a létminimumot fedezi egy egyedülálló embernél – tartalékok nélkül.

Ha 2 felnőttről és 2 gyerekről van szó, akkor 554.000 forint kell havonta, hogy elérjék a létminimum szintjét. Tegyük fel, hogy mindkét szülő minimálbért keres. Az adókedvezményeket is beleszámítva a család bevétele 427.000 forint. Ebben az esetben mintegy 127.000 forint hiányzik a családi költségvetésből, hogy szerényen, de megéljen a család.

Kérdezne az adatokról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.

Hol húzódik a szegénységi küszöb?