A kormány viszont elégedett, mert úgy vélik, túlteljesítették ígéretüket, hiszen 2010-hez képest ötödével nőtt az ellátások vásárlóereje. Mindeközben a júniusról júliusra a liszt 38,1 százalékkal, a cukor közel 14 százalékkal (13,9), az étolaj pedig 9 százalékkal drágult, miután megszüntették a kötelező akciókat. Elégedettségre semmi okunk sincs: a mélyszegénység Magyarországon 2024-ben 250 ezer nyugdíjast érint.
Idén már nem lesz plusz juttatás a nyugdíjasoknak, a januári nyugdíjemelés viszont nem fedezi az élelmiszerárak újra meglódult növekedését – mutatott rá Farkas András. A nyugdíjszakértő az RTL Híradóban beszélt a nyugdíjasok helyzetéről, az infláció és a nyugdíjemelés viszonyáról, illetve a nyugdíjasok elszegényedéséről.
„Éppen a létfenntartásra elég”
– mondta az egyik hölgy a nyugdíjakról, majd hozzátette, ruházkodásra például már nem futja belőle. Egy másik nyilatkozó kereken kijelentette, hogy a januári nyugdíjemelés nem elég a jelenlegi árakat tekintve.
Év elején a nyugdíjakat 6 százalékkal emelték. A KSH idén júliusban mérte a legmagasabb inflációt, 4,1 százalékra. Farkas András szerint azonban ezek a számok elfedik a valóságot: A valóság ennél sokkal csúnyább, tekintve, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarában kiemelten szereplő élelmiszerek áremelkedése egyáltalán nem ezt 4,1 százalékos mértéket tükrözi – mondta az RTL-nek. De legalább…
Mélyszegénység Magyarországon 2024-ben: 250 ezer nyugdíjas számára ez a valóság, nem csak rémkép
A csatorna a Pénzügyminisztériumot is megkereste a nyugdíjak értéktelenedésével kapcsolatban, igen meglepő válasz érkezett. Azt írták, a nyugdíjak összege 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett, vásárlóerejük pedig 20 százalékkal nőtt. Valóban jól hangzik, csakhogy ennél árnyaltabb a kép.
Nagyon sok nyugdíjas kezd érzékelhetően lejjebb csúszni az életszínvonalában: negyedmillió nyugdíjasunk van, aki a mélyszegénységbe csúszott le – hívta fel a figyelmet Farkas András. A Pénzügyminisztérium logikája szerint ma a nyugdíjasok jobb helyzetben vannak, mint 14 éve. A számok nem ezt igazolják: az átlagnyugdíj jelenleg alig több, mint fele a nettó átlagbérnek, míg 2010-ben majdnem a háromnegyede volt. A különbség azóta nő, hogy kizárólag az inflációhoz igazítják a nyugdíjakat. És bár ott a 13. havi ellátás, minden harmadik nyugdíjas a létminimum alá szorult 2023-ban a Bankmonitor számítása szerint.
Ahogy korábban írtuk, idén nem várható sem nyugdíjkiegészítés, sem nyugdíjprémium. Innentől csak nehezebb lesz az idősek helyzete.
