Alaptalan követelés? Leszáll rólad a végrehajtó, ha ezt megléped
Tatozás esetén a hitelező (pl. egy bank vagy magánszemély) jogi úton, bírósági végrehajtás segítségével próbálja behajtani a pénzét. Az eljárásnak megvannak a maga szabályai, amelyek nemcsak a hitelezőt, hanem az adóst is védik. Mit tehetünk, ha végrehajtó olyan tartozást akar rajtunk behajtani, amit már rendeztünk? A Vht. 41. § szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az adós jogi úton kifogást emeljen a végrehajtási eljárás során, ha úgy véli, hogy a követelés jogalapja megszűnt vagy érvénytelen.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) a végrehajtási eljárás alapvető szabályait tartalmazza. Meghatározza, hogy milyen iratok (pl. jogerős bírósági ítélet, közjegyzői okirat) alapján indulhat végrehajtás, és részletezi annak menetét, a foglalástól az árverésig. Kitér az adós és a hitelező jogaira, a végrehajtó feladataira, valamint a jogorvoslati lehetőségekre (pl. kifogás, fellebbezés). A törvény rögzíti, hogy mely vagyonelemek vonhatók végrehajtás alá, és melyek mentesek ez alól.
Mikor alaptalan egy követelés?
Egy követelés akkor tekinthető alaptalannak, ha nincs jogszerű alapja, vagy ha már nem érvényesíthető. Ilyen esetek pl.:
- A tartozás nem létezik: az adós soha nem vett fel ilyen kölcsönt, nem kötött szerződést, vagy a követelést tévesen állították össze.
- Már teljesített tartozás: az adós már kifizette az összeget, de a hitelező mégis behajtást kér.
- A követelést elévült: ha a hitelező bizonyos ideig nem érvényesítette a követelését. Az elévülési idő általában 5 év.
- Nem megfelelő jogi eljárás: ha a követelést nem jogszerűen próbálják behajtani, pl. érvénytelen végrehajtási okirat alapján.
- Téves vagy hibás számítások: ha a követelt összeg hibás számítás miatt magasabb a valósnál.
Vht. 41. § elévülés – mi ez az eljárás?
A Vht. 41. § a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény azon rendelkezése, amely lehetőséget biztosít az adósnak arra, hogy a végrehajtási eljárás során kifogást emeljen a követeléssel szemben. Ha az adós okirattal valószínűsíti, hogy a követelés alaptalan, már teljesítették, megszűnt vagy elévült, kérheti a végrehajtótól a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását.
Az eljárás során a végrehajtó felszólítja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a végrehajtást kérő elismeri az adós állítását és megfizeti a szükséges összegeket (34. § (5)), a végrehajtási eljárás befejeződik. Ha nem nyilatkozik vagy nem ismeri el az adós állítását, az ügyet a végrehajtást foganatosító bíróság elé terjesztik. A végrehajtó nem dönthet az adós állításainak megalapozottságáról; feladata csupán az eljárás lefolytatása és az ügy továbbítása szükség esetén. Ha a végrehajtást kérő nem ismeri el az adós állítását, az adósnak lehetősége van a végrehajtás megszüntetése iránti pert indítani.
Kérdése van az elévülésről? Más jogi ügyben kérne segítséget? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül válaszolnak.
Az eljárás lépései:
- Adós kifogása: Az adós bizonyítékot nyújt be, hogy a követelés alaptalan, megszűnt, teljesítették vagy elévült.
- Végrehajtó értesíti a végrehajtást kérőt: 15 napja van nyilatkozni.
- Végrehajtást kérő válasza:
Ha elismeri az adós állítását, akkor az eljárásnak vége.
Ha nem nyilatkozik vagy nem ismeri el, az ügy bíróság elé kerül. - Bíróság dönt: Az elévülést és egyéb kifogásokat csak a bíróság állapíthatja meg. Ha az adós bizonyítani akarja az elévülést, pert kell indítania a végrehajtás megszüntetéséért
Ha az elévülést nem ismeri el a végrehajtást kérő, akkor már az adósnak peres eljárást kell indítania. Amit nagyon kevesen tesznek meg, és még kevesebben fordulnak olyan jogi képviselőhöz, akinek ilyen perekben megfelelő gyakorlata van – írja Dr. Braun Balázs. A jogász szerint az adósok ezen pereket nagy számban – megfelelő jogi felkészültség hiányában – elveszítik, még akkor is, ha a tartozás valóban elévült. Érdemes tehát szakértő segítségét kérni.
