5 eset, amikor a végrehajtás jogtalan: mutatjuk, hogyan léphetsz fel ellene

Az, hogy valaki tartozást halmoz fel és végrehajtási eljárás indul ellene, nem jelenti azt, hogy illetőnek nincsenek jogai, éppen ellenkezőleg. A törvény védi mind a végrehajtást kérőt, mind az adóst, ha tehát olyan dolog történik, ami az egyik fél jogát, jogos érdekeit sérti, kifogást emelhet ellene. Ehhez azonban a feleknek ismerniük kell jogaikat, kötelezettségeiket és magát az eljárás rendjét, hiszen másként esélyünk sincs észlelni, ha valami nincs rendben. Mit jelent pontosan, hogy jogtalan végrehajtás és mit tehetünk ellene? Mutatunk 5 esetet.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) a végrehajtási eljárás alapvető szabályait tartalmazza. Ez a törvény biztosítja a bírósági döntések és más végrehajtható okiratok hatékony érvényesítését. Röviden, ha valami nem a leírtaknak megfelelően történik, akkor igen valószínű, hogy jogsértésről beszélhetünk. Fontos tudni, hogy a jogsértés bizonyítása az érintett fél kötelessége.

Mit tartalmaz a Vht.?

Többek között a törvény alkalmazási körét, illetve hogy mely iratok (pl. jogerős bírósági ítélet, közjegyzői okirat) szolgálhatnak végrehajtási alapként. Tartalmazza továbbá a végrehajtás megindításának, lefolytatásának és megszüntetésének szabályait, ideértve a végrehajtási cselekményeket (foglalás, árverés stb.). A Vht. részletesen szabályozza az adós és a végrehajtást kérő jogait, a végrehajtó feladatait és hatásköreit, valamint lehetőséget ad kifogás, fellebbezés és egyéb jogorvoslati eszközök benyújtására jogsértés esetén. Az is szerepel benne, hogy milyen vagyonelemeket vonhatnak és nem vonhatnak végrehajtás alá.

Tény, nem egy könnyű esti olvasmány, de a vht. biztosítja – legalábbis elvileg – a rendet, és hogy a követeléseket jogszerűen és méltányosan hajtsák be. Most mutatunk 5 olyan esetet, amikor a végrehajtás nem úgy történt, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

A végrehajtás jogtalan, ha…

• nincs érvényes végrehajtható okirat
• az adós nem kapott megfelelő értesítést
• az adós már teljesítette a tartozást
• az elévülési idő lejárt (pl. régi követelések esetén)
• a végrehajtó túllépte hatáskörét

Először tisztázzuk, hogy hogyan is zajlik egy végrehajtás ügy. A fentiekből kiderül, hogy a végrehajtás egy önálló, törvényileg szabályozott eljárás. Célja, hogy az adós a tartozását megfizesse, egyéb kötelességeit teljesítse. Ehhez állami kényszert alkalmaznak – magyarázza az adó, számviteli és jogi tanácsadással foglalkozó cég, az RSM Hungary. Állami kényszer pl. a lefoglalás, árverés, letiltás. A végrehajtás mindig a végrehajtást kérő kérelmére indul, első szakasza a végrehajtás elrendelése, a második a végrehajtás foganatosítása.

1. Nincs érvényes végrehajtható okirat

A bíróság végrehajtható okiratot (pl. végrehajtási lap, záradék, letiltó vagy átutalási végzés) akkor állít ki, ha a végrehajtás feltételei fennállnak. Ezek közé tartozik, hogy az elrendelendő határozat kötelezést (pl. tartozás megfizetését) írjon elő, jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható legyen, és a teljesítési határidő lejárjon. Példa erre, ha egy jogerős ítélet alapján az adós önként nem teljesít.

Ha a végrehajtási okiratot téves adatok alapján állítják ki, a bíróság visszavonhatja azt. Példa: egy közjegyzői okiratot hibásan állítottak ki, mert a tartozás már teljesült. Ebben az esetben a végrehajtás jogtalan.

2. Az adós nem kapott megfelelő értesítést

Következő lépés: A közjegyző végrehajtható iratot állíthat ki, például végrehajtási lapot jogerős fizetési meghagyás alapján, vagy végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot. Gyakori, hogy az adós nem értesül a fizetési meghagyásról, ezért a végrehajtási eljárás kezdetén szerez tudomást először a követelésről. Miután a bíróság vagy közjegyző elrendelte a végrehajtást, kijelölnek egy végrehajtót, aki értesíti az adóst az eljárásról, és fizetésre szólítja fel. Sok esetben az adós ilyenkor tudja meg, hogy tartozást követelnek tőle.

Ha az adós nem kapott értesítést a fizetési meghagyásról, a végrehajtási eljárás érvényteleníthető. Példa: a postai kézbesítés sikertelen volt, és az adósnak erről nem volt tudomása. (Ha a postai úton kézbesített fizetési meghagyást a címzett nem vette át, azt a második értesítés után kézbesítettnek kell tekinteni. Azonban az adós ez ellen kifogást emelhet, ha tudja igazolni, hogy a kézbesítés sikertelen volt - pl. nem tartózkodott a megadott címen. Ha ezt sikerül igazolnia, akkor a végrehajtás jogtalan.

3. Az adós már teljesítette a tartozást

A végrehajtó kötelessége, hogy az eljárás során mindig betartsa az arányosság és a fokozatosság elveit. Mit jelent ez pontosan? Például: kisebb tartozás esetén nem indokolt azonnal ingatlant foglalni. Elsőként a kisebb értékű vagyonelemeket lehet végrehajtás alá vonni, utána jönnek a nagyobbak.

Ha időközben kiderül, hogy az adós már teljesítette tartozását, a követelést kiegyenlítette, de a végrehajtó mégis intézkedik, akkor a végrehajtás jogtalan.

4. Az elévülési idő lejárt

Gyakori, hogy valaki csak évekkel később szerez tudomást egy fennálló követelésről. a tartozások esetében a bíróság az elévülési időt csak kérelemre veszi figyelembe, hivatalból nem. Adósként hivatkozhatunk az elévülésre, de ha a végrehajtást kérő ezt nem ismeri el, akkor nem szüntethető meg a végrehajtás. Ehhez bírósági pert kell indítani.

Amennyiben az elévült követeléssel kapcsolatban már végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor a végrehajtónál kell elévülésre hivatkoznunk. Ilyenkor, ha a végrehajtást kérő elismeri, hogy elévült a követelés, a végrehajtási eljárás megszűnik. Ha azonban vitatja az elévülést, pert indíthat a végrehajtási eljárás megszüntetése iránt. A végrehajtási eljárás csak akkor fejeződik be, ha jogerős bírósági ítélet születik az elévülés miatt. 

5. A végrehajtó túllépte hatáskörét

A végrehajtó nem foglalhat le olyan vagyontárgyat, amely nem tartozik a végrehajtás alá (pl. mentesített eszközök), és nem indíthat végrehajtási cselekményt olyan esetben, ahol a jogalap hiányzik (pl. lejárt végrehajtási jog elévülés miatt). Ha mégis ilyesmi történik, a végrehajtás jogtalan.

Jogtalan végrehajtás – mit tehetünk?

• Ha a végrehajtó intézkedése sérti a jogos érdeket, pl. hibás árverési eljárás történik, az érintett kifogással élhet a végrehajtást foganatosító bíróságnál.
• Ha a végrehajtási okirat törvénysértő, kérelmet lehet benyújtani a bírósághoz annak visszavonása vagy a záradék törlése érdekében.
• Az elévülésre hivatkozva az érintett a végrehajtási eljárás megszüntetését is kérheti.
• Az adós méltányolható körülményekre hivatkozva – pl. szociális nehézségek miatt – kérelmezheti a végrehajtás felfüggesztését.

A végrehajtási kifogás az egyik legfontosabb jogorvoslati eszköz a bírósági végrehajtási eljárás során. Ez lehetőséget ad arra, hogy az érintett fél (akár adós, akár végrehajtást kérő) a végrehajtó törvénysértő intézkedését vagy mulasztását támadja meg. A kifogást a végrehajtási cselekménytől számított 15 napon belül kell benyújtani, és a bíróság határoz róla. Az eljárás célja a jogsértések korrigálása, az érintett jogainak és érdekeinek védelme. Az elévülés, hibás becsérték vagy nem megfelelő intézkedés tipikus kifogási alap lehet.