Vizesedik a lakás fala, hogy szüntethető meg? Mikor fizeti a társasház a munkát? – A jogász válaszol

Vizesedik a fal, mit tegyek? Ha vizesedik egy épület fala, ott előbb-utóbb a penész is megjelenik majd. A magas páratartalom kicsapódik az épület leghidegebb felületén, azaz a falon. A vizes fal pedig kitűnő táptalaja a gombák elszaporodásának. Utánajártunk, hogy hogyan lehet a vizesedést a legegyszerűbben megszüntetni. jogászunk, Dr. Kajó Cecília pedig abban segít, hogy ilyen esetekben mikor a tulajdonosé a felelősség, mikor a társasházé.

Vizesedik a fal, mit tegyek, hogy megszűnjön a probléma?

Mielőtt nagyobb lesz a baj, az alábbi két dologra kell odafigyelni:

Páratartalom csökkentése

Ha a magas páratartalom okozza a vizesedést, akkor ez az egyik, amit meg kell szüntetni. Párát okoz a főzés, a fürdés, a növények öntözése, az elégtelen szigetelés. Jó ötlet lehet, ha a lakáson kívül tudjuk megoldani a teregetést például. De ennél hatékonyabb valamilyen párátlanító gép beszerzése. Ha van már az otthonunkban klíma vagy mobil klíma, az is tökéletes pára ellen. 

Ház szigetelése

A hideg falak okozta páralecsapódást a külső homlokzati szigeteléssel lehet megszüntetni.  Az épületek hőveszteségének nagyjából 30-40 százalékáért a falak a felelősek. A megfelelő hőszigeteléssel azonban rengeteget lehet spórolni: nemcsak a hőveszteség csökken, hanem a rezsiköltségek is. És elmarad a falak vizesedése, a benti hőérzet pedig sokkal kellemesebb lesz. Azt is érdemes tudni, hogy hiába szereltet be valaki új ablakokat vagy vált modern fűtőberendezésre, ha nem megfelelő külső szigetelés, akkor ugyanúgy szökik a hő.

Vizesedik a fal, mit tegyek, hogy kifizesse a káromat a biztosító?

Jogászunkkal, Dr. Kajó Cecíliával előző cikkünkben körbejártuk a lakás- és társasházi biztosítással kapcsolatos lehetőségeket.  Vannak egyértelmű helyzetek, amikor például a társasházi részen található meghibásodás miatt keletkezik kár a lakásban, de vannak olyan káresemények, amelyek a tulajdonos karbantartásának a  hiányából fakadnak. Vagy például, ha a beázás során tönkrement a tv-nk, azt sem a társasházi biztosítás fogja fedezni, hanem az egyéni lakásbiztosítás.

Ezzel kapcsolatban jogászunk kiemeli, hogy a társasházak többségének az alap biztosításon felül vannak további biztosítási elemei is. Ilyen a felelősségbiztosítás, ahol bizonyos káresemények kapcsán ebből érvényesíthető összeg a javításra. Ez tartalmazhatja például az egyedi lakásból induló beázásnál a beázás alatti lakások festési költségét. Ha a lakásban található bútorok, tárgyak például beázás miatt rongálódtak meg, akkor az a fő kérdés, hogy mire fizet a saját lakás biztosításunk. 

Jogászunk azt tanácsolja, hogy mindig alaposan kérdezzünk utána, hogy mit tartalmaz a biztosítás. Meddig tart a társasház biztosítása és mi az, ami a mi felelősségünk károkozás és javíttatás szempontjából?

Vizesedik a fal, mit tegyek, hogy kiderüljön kinek a felelőssége? A továbbiakban kitérünk a társasház és a lakástulajdonosokat érintő felelősségi körökre.

Itt is érvényesül az “óra előtt-óra után” szlogen

A társasházi biztosítások elsősorban a közös tulajdonú részekre terjednek ki, mint például a lépcsőház, tető, homlokzat és közös használatú helyiségek. A lakások külön tulajdonú részeire és az ott található ingóságokra általában nem vonatkozik a társasház biztosítása. Ezért a lakástulajdonosoknak érdemes egyéni lakásbiztosítást kötniük saját ingatlanuk és ingóságaik védelme érdekében.

Erre hívja fel a figyelmet Dr. Kajó Cecília is: “Tehát a vízóra után lévő, lakásban található csövek, csapok, vezetékek meghibásodását a bérlő vagy a tulajdonos feladata megjavíttatni, a vízóra előtt elhelyezkedő közös vezetékek, hálózatok karbantartása pedig a társasház feladata. “

Általánosságban elmondható, hogy az alapbiztosítás által fedezett károk közé tartozik:

• Tűz, villámcsapás, robbanás: Ezek az események súlyos károkat okozhatnak az épület szerkezetében, melyekre a biztosítás fedezetet nyújt.
   
• Természeti károk: Ide tartozik a vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása, amelyek mind károsíthatják az épületet.
   
• Üvegtörés: A közös tulajdonban lévő üvegfelületek sérülése esetén a biztosító fedezi a javítás vagy csere költségeit.
   

 Kiegészítő biztosítások körébe tartozhatnak az alábbi károk:

• Rongálás és vandalizmus: Szándékos károkozás esetén a biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit, ha erre kiegészítő biztosítást kötöttek.
   
• Beázás: Tető- és panelhézag beázás esetén a biztosító fedezetet nyújthat, amennyiben ez a kockázat szerepel a szerződésben.
   
• Liftbiztosítás: A társasházban található felvonók meghibásodása vagy károsodása esetén a biztosító téríti a javítási költségeket, ha ilyen kiegészítő biztosítást kötöttek.
  

Vizesedő, penészes fal esetén mikor fizet a biztosító?

A vizesedő fal okozta lakáskár esetében az, hogy a biztosító fizet-e, nagymértékben függ a biztosítás típusától, a szerződésben foglaltaktól és a vizesedés konkrét okától. A biztosítók figyelembe veszik az épület állapotát és a tulajdonos által végzett karbantartásokat. Ha a társasház vagy az ingatlantulajdonos gondoskodott a karbantartásról, és ennek ellenére történt káresemény (pl. egy váratlan csőtörés), a biztosító nagyobb eséllyel téríti a költségeket.

Ha azonban a vizesedést az épület nem megfelelő karbantartása okozta (pl. régi, elöregedett vízszigetelés), a biztosító általában nem fizet. Ide tartoznak még a megfelelő szigetelés hiányában felázó falak, vagy például egy elhanyagolt ereszcsatorna, ami miatt a víz a falba szivárog. De például, ha talajvízszint-emelkedés vagy az alapzat alatti vízmozgás miatt vizesedik a fal, ott ha van erre vonatkozó kiegészítő biztosítás, akkor kifizeti a biztosító a kárt. 

Fent írtuk a páralecsapódás vagy rossz szellőzés miatt kialakult vizesedést.
Ha a vizesedést a lakás belső páratartalma vagy nem megfelelő szellőzése okozza, a biztosító általában nem tekinti biztosítási eseménynek, azaz nem fizet érte kártérítést.

Forrás: uniqua.hu, hazbiztosito.hu