UniCredit telefonos csalás: felvették, hogyan hálózza be az áldozatát a csaló – hallgassa meg, hogy ne vágják át!
„Velem nem történhet meg!” – biztos ez? Szinte napi szinten halljuk, hogy valaki telefonos csalás áldozata lett, pedig a bankok rendszeresen figyelmeztetik az ügyfeleket, és azt is bemutatják lépésről lépésre, hogyan dolgoznak a bűnözők. Akkor miért dőlnek be még mindig sokan az átverésnek? Az unicredites telefonos csalás megmutatja, mi a titkuk.
Hiába van meg az előzetes tudás, ha élesben nem tudjuk hasznosítani. A szakértők szerint fontos, hogy a védekezést gyakorlatban sajátítsuk el: érdemes rákeresni az interneten és többször meghallgatni azokat a felvételeket, amelyek telefonos csalásokat rögzítettek. Azt ajánlják, képzeljük el, mit tennénk, ha mi lennénk a hívott fél helyében: miért követnénk a csaló utasításait? Van-e valamilyen gyanús jel? Mi az a pont, amikor elfog a bizonytalanság? Érdemes elemezni a reakciónkat, és tudatosan felkészülni arra, hogy mit kell tennünk, ha csalók keresnek.
Hogyan néz ki egy telefonos csalás? A következő két videót egy Tiktok-felhasználó készítette. Őt az UniCredit Bank állítólagos ügyintézői hívták adathalászat és gyanús tranzakciók miatt. Különösen érdekes, ahogy a hosszú, egymásnak ellentmondó magyarázatokat és hivatalosnak tűnő, banki szakkifejezéseket keverik, és ahogy folyamatosan változik a történet. Egy gyanús tranzakcióból hirtelen több lesz, de megjelenik a limitemelés, a valutaváltás, a bankkártya-digitalizálás, majd amikor az ügyfél visszakérdez, az „ügyintéző” ingerülten tovább hadovál.
UniCredit telefonos csalás: ez még csak a beetetés
A csaló azzal indít, hogy banki biztonsági munkatársnak adja ki magát, és egy 200 ezer forintos, az ügyfél nevében kezdeményezett gyanús tranzakcióról kezd el beszélni. A pénzt állítólag egy Horváth Gábor nevű személynek utalták volna, aki ellen korábban több feljelentés is érkezett adathalászat miatt. Az „ügyintéző” megerősítést kér, hogy az ügyfél indította-e az utalást, majd azt is közli, hogy a beszélgetésről jegyzőkönyv készül. Még azt is megkérdezi, hogy azt postán vagy e-mailben kéri az ügyfél.
Ezután a bank biztonsági ellenőrzésére hivatkozva kérdezgetni kezdi az ügyfelet. Érdeklődik, elveszett vagy ellopták-e a bankkártyáját, mikor lépett be utoljára a netbankba, vásárolt-e külföldi weboldalakon, kapott-e gyanús SMS-eket vagy e-maileket, használ-e Revolutot, illetve milyen vásárlási szokásai vannak. Hirtelen nagyon sok kérdést tesz fel, pedig éppen azzal kezdte a beszélgetést, hogy gyorsan kellene cselekedni. Mindeközben a számlaegyenleg nagyságát is megpróbálja megtudni.
A csaló azt állítja, hogy a gyanús tranzakciókat törölni kell, a számlát pedig biztonságba kell helyezni, amire mindösszesen egy 30 perces határidő van. Ezek után az ügyfélnek azt mondja, hogy egy „felsőfokú szakemberhez” kell irányítania, aki majd visszahívja, és utána közösen megteszik a biztonsági lépéseket.
Mi az, ami furcsa? A telefonáló egy konkrét csalási üggyel próbálja megijeszteni az ügyfelet, majd banki ellenőrzésnek álcázva információkat gyűjt a bankolási szokásairól és a számlaegyenlegéről. A sürgetés mellett az is árulkodó, hogy a 30 perces határidő ellenére a következő szakember visszahívását már csak 5-15 percen belülre ígéri.
Így zavarják össze az ügyfeleket
A második csaló az UniCredit Bank biztonsági és informatikai részlege felsőfokú szakemberének adja ki magát. Bemutatkozik, azonosítószámot is mond, majd azt állítja, hogy az ügyfél adatai 2025-ben az eMAG adatbázisából szivároghattak ki. Hosszan magyarázza, hogy a csalók digitalizálták a bankkártyát, két alkalommal készpénzt próbáltak felvenni, és valutát is vásároltak.
Ezután a mobilbankban a kártyalimitek ellenőrzésére kéri az ügyfelet. Azt állítja, hogy a csalók átállították a limiteket, a tranzakciók törléséhez pedig az ügyfélnek is magasabbra kell emelnie azokat. Amikor az ügyfél a kártya letiltását javasolja, a csaló kioktató hangnemben közli, hogy ez nem megoldás, ha letiltják a kártyát, akkor nem tudnak segíteni. Egy még hosszabb hivatalosnak tűnő hablatyolás után egy robotasszisztenshez kapcsolja az ügyfelet. Kis szünet után a gépi hang azt kéri, hogy a kártya felfüggesztéséhez mondja be a rajta szereplő 16 számjegyet. Az ügyfél kitalált számsort diktál be, mire a csaló visszatér a vonalba, és indulatosan elküldi melegebb éghajlatra.
Csalással, adathalászattal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Mi itt a gyanús? Az „ügyintéző” magyarázata tele van ellentmondásokkal. A pénz védelmére hivatkozva a limitek megemelésére kéri az ügyfelet, és lebeszéli a kártya letiltásáról. A beszélgetés alatt több alkalommal is kiesik a szerepéből a csaló, ezt a hanghordozása is elárulja, pl. amikor a mobilalkalmazás használatát magyarázza, vagy amikor letorkolja az ügyfelet, mert az kérdezni merészelt.
Ez már önmagában is gyanús!
Jól látszik, hogy a csalók nem feltétlenül egyetlen jól felépített történettel próbálkoznak: inkább hosszasan beszélnek, egymásnak ellentmondó információkkal árasztják el az ügyfelet, és folyamatosan újabb feladatokat adnak neki. Nem lehetünk elég óvatosak, mert éppen ez a módszerük: az ügyfél kifárasztása, összezavarása, a kritikus gondolkodás háttérbe szorítása. Hiába használják a banki szakzsargont, egy valódi ügyintéző nem így beszél, nem ilyen kérdéseket tesz fel, és nem próbálja rávenni az ügyfelet a limitek megemelésére vagy a bankkártyaadatok bediktálására.
Ezenkívül a banki azonosításnak is megvan a rendje: jellemzően az ügyintéző közli az azonosító adatok egyik felét, az ügyfélnek pedig a másik felével kell igazolnia magát. Ha valaki ettől eltérően jár el, sürget, vagy szokatlan műveleteket kér, szakítsuk meg a hívást, és keressük meg a bankot a hivatalos elérhetőségén.
