A fizetési előleg szabályai: mennyi munkabér adható és mit kell tudni a munkabérelőlegről?

Idén sem lesz olcsóbb a karácsony: egy kutatás szerint az ünnepi kiadásokra átlagosan 118 ezer forintot szánunk, 65 százalékunk a fizetéséből tervezi fedezni a költségeket, 40 százalékunk megtakarításból, 7 százalék pedig hitelből is finanszírozná a szükséges összeget. A legnépszerűbb hiteltípus a személyi kölcsön, de létezik más megoldás is: a fizetési előleg (hivatalosan munkabérelőleg). Ez igazából nem hitel, hiszen a munkavállaló a felvett pénzért később megdolgozik. Melyek a fizetési előleg szabályai, mekkora összeg vehető fel, hogyan történik a visszafizetés? Összefoglaltuk a tudnivalókat.

A munkabérelőleg kétféle típusú lehet: a munkavállaló részére kötelező jelleggel jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján nyújtott fizetési előleg, illetve a dolgozó kérelmére juttatott előleg. Nézzük, melyik mit takar:

Szabályzat, kollektív szerződés keretében adott munkabérelőleg: A munkabérelőleg nyújtásának rendjét többnyire szabályzatban vagy kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Ebben rögzítik, hogy a munkáltató milyen feltételekkel adja az előleget, adható-e próbaidő alatt, mi történik, ha a megszűnik a munkavállaló munkaviszonya.

Kérelemre adott munkabérelőleg: Ez egy olyan eszközt amely munkáltatónak segíteni tudja a dolgozóját. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és egyéb jogszabályok nem állapítanak meg részletszabályokat a munkabérelőleg-juttatás rendjével kapcsolatosan. Hogy mekkora előleg nyújtható, azt a munkajogi szabály nem köti ki, magára a kérelemre sincsenek előírások (ettől függetlenül a munkáltató megadhat egy maximális összeget). Ezért érdemes a kérelmet és a kifizetés engedélyezését írásba foglalni.

A fizetési előleg hitel? Kölcsön?

Olyasmi. A munkabérelőleg adójogi szempontból kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre az szja-törvény kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályai érvényesek. A szja-törvény szerint adómentesen kaphat kölcsönt a munkavállaló, ha az aktuális minimálbér összegének maximum ötszörösét kéri, és vállalja, hogy az előleget 6 hónap alatt visszafizeti. Vagyis nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat, ha a munkabérelőleg összege nem haladja meg az 1 millió 160 ezer forintot (5×232 000 forint), és a visszafizetés legfeljebb 6 havi részletben történik. Vegyük figyelembe, hogy decembertől a minimálbér 15 százalékkal nő, 266 800 forint lesz. Ha a folyósítás ezután történik, akkor magasabb összeg kapható adómentesen (5×266 800=1 334 000 forint).

A munkabérelőleg egyfajta kölcsön, vagyis olyasmi, tartalmaz hitelezéssel kapcsolatos elemet. Amikor folyósítják, nem vonják le belőle az adóeleget, viszont értelemszerűen visszafizetni is a bruttó összeget kell. A munkavállaló kérheti, hogy a fizetéséből vonják le havonta az előleg ⅙-od részét. (Amennyiben 6 hónapra vállalta a törlesztést.)

Hogyan alakulnak a fizetési előleg szabályai, ha minimálbér ötszörösénél magasabb összeget veszünk fel?

Abban az esetben, ha az előzőekben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, mely után a munkáltatónak kell adóznia – mutat rá az Adózóna. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani. A magánszemélynek ezzel összefüggésben nem keletkezik adókötelezettsége.

Milyen szabályokat köthet ki a munkáltató?

Például, hogy mennyi lehet a maximális összeg, egy évben hányszor kérhet a dolgozó fizetési előleget, vagy ha megszűnik időközben a munkaviszony, akkor az előleg még vissza nem fizetett részét egy összegben kell az illetőnek visszafizetni. A szabályozásba bele kerülhet az is, hogy milyen esetben kérelmezhető fizetési előleg. Pl. ha „a munkavállaló életében olyan esemény következett be, ami rendkívüli kiadásokkal jár”.

Fontos tudnunk azt is, hogy a munkáltató saját döntése, hogy hajlandó-e segítséget nyújtani.

A munkabérelőleg ugyanaz, mint a munkáltatói kölcsön? NEM!

Bár a munkabérelőleg tartalmaz  hitelezéssel kapcsolatos elemet, mégsem tekinthető munkáltatói kölcsönnek. Ennek azaz oka, hogy a munkáltató a dolgozó munkabérének egy meghatározott részét fizeti ki. A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonyára miatt kapja a munkáltatótól. A felek szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát, és a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályaitól is eltérhetnek. Fontos különbség viszont a fizetési előleghez képest, hogy a kölcsönszerződés esetében mindig meg kell jelölni valamilyen konkrét célt. Pl. lakásvásárlási, lakásbővítési vagy lakás felújítási kölcsön.