A téli tüzelő beszerzését nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Válogassuk meg, hogy kitől és milyen fát vásárolunk, hiszen a tűzifiapiacon rengeteg a csaló. Mikor érdemes tűzifát venni és hogyan kerüljük el a kétes alakokat, akik a lehúzásunkra játszanak? Mutatjuk az intő jeleket.
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, hol, kitől és milyen tűzifát vásárolunk. Persze az sem, hogy mennyiért. Az ár fontos szempont, de az még fontosabb, hogy megfelelő legyen a tűzifa minősége. Egyrészt, mert a jó tüzelőből kevesebb kell és több meleget ad. Másrészt, ha rossz tüzelővel, nedves fával fűtünk, azzal tönkretehetjük a tüzelőberendezésünket, felesleges veszélynek tesszük ki magunkat.
Mikor érdemes tűzifát venni?
A téli tüzelőt legjobb tavasszal, nyáron beszerezni, vagyis már most elkezdhetünk körülnézni a tűzifapiacon. Ne várjunk a fűtési szezonig a vásárlással, akkor csak drágább lesz. Ha tehetjük, vegyük meg a szükséges mennyiséget egyben, és ha belefér a keretbe, akkor egy kicsivel többel számoljunk – jól jöhet még a tartalék.
A megfelelő tűzifa víztartalma 20% alatti. Azért járunk jobban, ha hamarabb vesszük meg a fát, mert így több ideje van száradni. Tudni kell, hogy a frissen kivágott fa nedvességtartalma 40-60%, ennek kell lecsökkennie kb. 15-20%-ig. Átlagos hazai körülmények között, kültéri tárolás esetén a tűzifának 1-2 évre van szüksége a száradáshoz. Legyünk résen, mert a frissen vágott fával télen nem fogunk fűteni, legalábbis az idein.
Mikor gyanakodjunk? Miről ismerszik meg a csaló?
Tűzifát csakis megbízható forrásból vegyünk! Olyantól, akinek saját telephelye van, aki képes a tűzifa feldolgozására, szakszerű tárolására, számlát és szállítólevelet ad ki az eladott tűzifáról. Őrizzük meg a számlát az esetleges panasz esetére.
Amire még figyeljünk: Sokszor nagyon magas víztartalmú, frissen vágott fát szárítottként kínálnak. Találkozhatunk korhadás vagy kártevők miatt csökkent fűtőértékű fával is, de a vegyszeres szennyezettség is gyakori.
A tűzifa átvétele előtt mindig ellenőrizzük a leszállított tűzifa fafaját, mennyiségét, állapotát, összerakottságát és feldolgozottsági fokát! Még a lerakodása előtt vizsgáljuk meg a kiszállított fát. Ne vegyük át, ha nem stimmel a minőség, mennyiség stb.
Gyanakodjunk, ha
- az eladó telefonos egyeztetés során nem mond igazat a tűzifa minőségével és mennyiségével kapcsolatban, és előzetesen nem engedi, hogy felmérjük a megrendelt fa paramétereit. Lehet, hogy telephellyel nem rendelkező, illegális fakitermelésből származó fát akarnak eladni nekünk.
- többször változtatnak a kiszállítás dátumán, olyan időpontot keresve, amikor a megrendelő nem ér rá. Előfordulhat, hogy az eladó nem akarja, hogy a kiszállításkor egy hozzáértő családtag legyen jelen.
- az előzőleg megbeszéltnél magasabb árat mond az eladó, vagy az ingyenesnek ígért szállításért pénzt kér a tűzifa átadásánál.
- más fafajtát hoztak, más mennyiségben.
- a szállító(k) valamilyen kifogással be akarnak jutni a házba.
Milyen fafajtát vásároljunk?
A különböző fajta fák eltérő hatásfokkal égnek. Elsősorban keményfa ajánlott tüzelésre, legjobb a bükk, gyertyán, csertölgy, kőris. Elterjedt és kedvelt tüzelő még az akác, de fűtőértéke alacsonyabb az említetteknél. Ha megoldható, válasszunk más fafajtát.
Hogyan vásároljunk tűzifát? Tömeg vagy térfogat?
Könnyen pórul járhatunk, ha tömegre (mázsára) vásárolunk tűzifát. A frissen kivágott fa nedvességtartalma legalább 40%, a légszáraz, fűtésre alkalmas tűzifáé legfeljebb 20%. Ahogy szárad a fa, úgy veszít a köbméterenkénti tömegéből (sűrűségéből). Baj akkor van, ha a nedves fát légszárazként adták el nekünk, hiszen a száradás végére jóval kisebb tömegű tűzifánk lesz. A másik probléma, hogy a legtöbb esetben nem tudjuk hitelesen megmérni, valóban a megbeszélt mennyiségű fát szállították-e ki.
Biztosabb, ha térfogatra vásárolunk. Egy térfogat egységnyi tűzifában mindig azonos fűtőérték van, hiszen az energia a fa szárazanyag-tartalmához kötődik. A leggyakrabban használt mértékegység az erdei köbméter. 1 erdei köbméter (1×1 méteres alapon 1,7 méter magas oszlop) 1,7 normál köbmétert jelent.
Mázsa, kaloda, köbméter, erdei köbméter – mit vegyünk?
Több mértékegységet is használnak az eladók, de mi mennyi? A kaloda egy olyan tárolóeszköz, amiben egyszerű szállítani, tárolni a tűzifát, a térfogata gyakran 1 erdei köbméter (1x1x1,7), ez kb. 1,7 m3 fát jelent, de 1x1x1 méteres kaloda is vásárolható.
- 1 köbméter tűzifa átlagosan 5-7 mázsa, azaz 500-700 kg.
- A kalodás tűzifa (1x1x1,7m) kb. 10-13 mázsa (1000-1300 kg).
- 1 erdei köbméter (1×1 méteres alapon 1,7 méter magas oszlop) 1,7 normál köbmétert jelent.
Azt, hogy mennyi egy kaloda vagy egy köbméter tűzifa tömege, nagyban befolyásolja a fa fajtája. Egyes fatípusok könnyebbek, gyorsabban égnek (pl. fenyő), míg a keményfák jóval tömörebbek, lassabban égnek, több energiát adnak le.
Ezt se felejtsük!
Ha fával akarunk fűteni, fel kell készülnünk arra is, hogy a tüzelőanyagunk néha előkészítést, megmunkálást igényel. Az ehhez szükséges alapvető eszközöket, mint a fejszét és a fűrészt pedig meg kell tanulnunk ügyesen és hatékonyan használni. Fő a biztonság és persze a kályhánkhoz való tüzelő előállítása. Az eszközökről és a biztonságról bővebben itt.
