Kapaszkodj: csak Magyarországon évente 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva nagyjából 65 kg-ot jelent. Brutális mennyiség és hihetetlen pocsékolás. Tegyünk a bolygónak és a pénztárcánknak egy nagy szívességet: pazaroljunk kevesebbet! Jöjjön 6 tipp az élelmiszerpazarlás csökkentéséért.
Az élelmiszerpazarlás csökkentésével évi több tízezer forintot lehetne megtakarítani, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is – olvasható a Másfélfok című szakportálon. Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írásában felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2020-ban 59 millió tonna – fejenként 131 kilogramm – élelmiszert dobtak ki, amelynek 53 százaléka a háztartásokhoz volt köthető.
Drága az élelmiszer, mégis pazaroljuk. De miért?
Az élelmiszerhulladék kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Ilyen például a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés, az esztétikai szempontok, az éttermek standard adagjai. Catering esetén a nem jól becsült létszám miatt landol sok élelmiszer a szemétben, de a termék vagy a csomagolás sérülése, illetve a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése is sokszor vezet pazarláshoz.
Itthon sem jobb a helyzet
Magyarországon évente körülbelül 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva körülbelül 65 kilogrammot jelent. A legnagyobb mértékű pazarlás az ételmaradékokhoz köthető, de a toplistán szerepelnek a gyümölcsök-zöldségek, valamint a pékáruk is. Az elemzés szerint
évi 25 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezése elkerülhető lenne, ami kb. 35 ezer forint megtakarítást is hozna fejenként.
Az élelmiszerpazarlás csökkentése nem csak a pénztárcának tenne jót: ha kevesebb élelmiszert dobnánk ki, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása. Egy modellszimuláció szerint például ha 2030-ra 41%-kal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Emellett az élelmiszerhulladék csökkentése segíti a mezőgazdászokat, a cégeket és a fogyasztókat is a pénz megtakarításában, továbbá az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lesz.
Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen?
- Kísérjük folyamatosan figyelemmel a megvásárolt élelmiszerek szavatosságát! A közeli lejáratúakat célszerű a hűtőszekrényben előre és középre tenni, mert így mindig szem előtt lesznek. Először azokat a termékeket fogyasszuk el, amelyeknek közelebbi a lejárati dátuma. Figyeljünk rá, hogy sose nyissuk ki a bontatlan csomagolását annak, amiből már van egy bontott csomag!
- Tervezzük meg előre a heti étkezésünket! Ezzel időt és pénzt spórolhatunk, nem mellesleg egészségesebb és kiegyensúlyozottabb lehet az étrendünk.
- Próbáljunk ki maradékmentő recepteket! A Hóvégén jó pár cikk született a témában. Csak sült csirkéből 8 különböző fogást készíthetünk, de rizsből, száraz kenyérből is finom ételeket lehet összehozni.
- Csökkentsük azon alkalmak számát, amikor házon kívül eszünk vagy rendelünk. Természetesen nem kell teljesen megvonnunk magunktól az éttermi vacsora élményét, azonban sokat spórolhatunk azzal, ha kevesebbet járunk el. Akármennyire is éhesesek vagyunk, az ételrendelésnél igyekezzünk mértéket tartani. Ha mégis van maradék, akkor azt lehetőleg átlátszó dobozban tegyük el a hűtőbe. (Így látni fogjuk és nem felejtődik el.)
- Ments élelmiszert! Több remek kezdeményezés is indult a pazarlás csökkentésére, például már a Lidlben, Pennyben és a Sparban is lehet szépséghibás gyümölcs és zöldség csomagokat venni. Az ár nagyon kedvező: kb. harmadáron juthatunk friss, egészséges és finom élelmiszerhez.
- Biztos, hogy szemét? A konyhai hulladék felhasználása nem bonyodalmas és nem undorító. A hagymát, fokhagymát, répát, zellert, karalábét a legtöbben hámozva használják föl, a héjak pedig sokszor a szemétben végzik. Jobb esetben a komposztban. Ennél még jobb felhasználás, ha alaplevet főzünk a héjakból.
Ne felejtsük, a spórolás a bevásárlásnál kezdődik! Itt egy kis segítség hozzá:
