Magyarországon évente 2 millió tonna élelmiszer kerül a kukába, miközben sokan nem jutnak megfelelő ételhez. A pazarlás olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak, hiszen a világban minden kilencedik ember éhezik. A probléma hazánkat sem kerüli el: a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ugyanakkor az alultápláltság a hazai gyerekek körében is jelent van. Hogyan csökkenthető az élelmiszer-veszteség? A helyes tárolás, a vásárlás megtervezése mellet fontos, hogy ismerjük, mit jelent a termékeken feltüntetett lejárati dátum. Minőségét megőrzi vagy fogyasztható? Cikkünkben áttekintjük, melyik micsoda, és miként segíthetnek a pazarlás csökkentésében.
Kétmillió tonna élelmiszer: évente ennyit dobunk Magyarországon a kukákba. Érdemes az okok mellett azzal is foglalkozni, hogyan csökkenthető a hulladékba kerülő ételek mennyisége – hívja a fel a figyelmet a Nébih. Éhezni kétféleképpen is lehet: ha valaki nem jut elegendő, az egészsége megőrzéséhez szükséges energiamennyiséghez (napi 2200-2500 kalória), akkor mennyiségi vagy abszolút éhezésről beszélhetünk. Minőségi éhezés akkor lép fel, ha a napi energiaszükséglet ugyan biztosított, de egy vagy több tápanyagban (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) hiányt szenved a szervezet.
Megehetem-e, ha lejárt? Minőségét megőrzi vagy fogyasztható?
A „lejárt” önmagában nem pontos kifejezés. A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk: a „minőségét megőrzi” azt jelzi, hogy a megadott tárolási körülmények között meddig marad fogyasztható és őrzi meg eredeti minőségét a termék. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk láthatunk a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszerek csomagolásán.
Ezzel szemben a „fogyasztható” jelzést a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) csomagolására kerül. (Jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő termékek esetében.) A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője azt ajánlja, a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg –mérgezésnek tesszük ki magunkat. A minőségmegőrzési időt azonban kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható.
Pazarolni drága – így érheted el, hogy minél kevesebb élelmiszer végezze a kukában
Nagyobb akciók esetén érdemes betárazni a húsokból, halakból, hiszen azért is jó a mélyhűtő, hogy mindig legyen tartalék. Túlzásba azonban semmiképpen se essünk: a telepakolt fagyasztóláda nemcsak a rezsinket dobhatja meg, hanem a költségeinket is – főleg, ha nem fogyasztjuk el a húsokat időben. Jó tudni: a legtöbb alapanyag, el nem fogyasztott étel lefagyasztható – ez a közeli lejáratú termékre is igaz!
Az ételmaradékokból új ételeket varázsolhatunk. Ehhez számos maradékmentő tippet adtunk mi is: rizs, főtt tészta, pörkölt, zöldség, ezekből is készülhet másnapi ebéd.
