Hiánycikk az árstopos tej, nyomában az olcsó cukor

Megnőtt a kereslet a hatósági áras termékek iránt, amelyek beszerzése ma már sokszor többe kerül, mint amennyiért el lehet adni – írja a Népszava. Árstopos tejhez jutni már eddig sem volt egyszerű: nemcsak a vásárlók keresik sokszor hiába, a kereskedők sem kapnak belőle eleget (ha kapnak egyáltalán). Nem sokkal jobb a helyzet a többi megstopolt árú terméknél sem.

Mint ismert, a kormány az év végéig kitolta az  élelmiszerár-stopot. Ez azt jelenti, hogy a hét árstopos terméket – a kristálycukrot, a napraforgó étolajat, a BL 55-ös lisztet, a 2,8 százalékos UHT-tejet, a csirkemellet és far-hátat, valamint a sertéscombot – továbbra sem adhatják a boltosok drágában, mint tavaly október 15-én.

Nem jó a kereskedőknek

A hatósági ár bevezetése óta folyamatosan nőtt a kiskereskedelemben az árstopos élelmiszereknek a súlya. Ezeket a kereskedők a fogyasztói árnál drágábban szerzik be, a veszteséget (mert a kormány azt nem kompenzálja) kénytelenek benyelni. A kereskedelmi cégek árbevétel-kiesése egyre nagyobb, és ez már komoly pénzügyi veszteséget is jelent számukra, amit hónapról hónapra görgetnek maguk előtt – mondta a lapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A beszerzési árak a fogyasztói áraknál is gyorsabban emelkednek, márpedig a kereskedelmi cégek legnagyobb költsége a beszerzés. Erre rakódik rá az árstopból fakadó veszteség, és a rezsiárak drasztikus drágulása – magyarázta Vámos. A hatósági árral a kereskedők finoman szólva is ráfaragnak, de a vevők sem mindig járnak jól.

Van, de nincs: hiánycikk az árstopos termék

Már csak azért sem, mert ha három boltba kell menni, mire hatósági áras ezt vagy azt kapunk, akkor már az olcsó nem is olyan olcsó. Annak ellenére, hogy több is üzlet is limitálta az árstopos termékekből vásárolható mennyiséget, egyre több helyen fordul elő hiány ezekből.

Az sem légből kapott feltételezés, hogy egyes vidéki, kisebb városokban megpróbálják „kijátszani a rendszert”: vagy nem tartják a hatósági áras termékeket, vagy eleve csak annyit rendelnek belőle, amennyi az előírás. Az pedig olyan, mintha nem is lenne, hiszen már boltnyitás után elkapkodják. Egyik olvasónk hasonló tapasztalatait osztotta meg Borsodból, és bár a problémáját jelezte az ismert üzletláncnak, gyakorlatilag közölték vele, hogy nincs mit tenni. Vagyis hiába az árak befagyasztása, így is, úgy is a drágább terméket kell megvennünk – amíg bírja a pénztárcánk.

A kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik, hogy tartanak-e elegendő mennyiséget a termékekből, de ha az élelmiszerfeldolgozók nem tudnak időben szállítani, arra a büntetés sem megoldás. A tej mellett cukorellátási problémák is vannak, és egy időben az étolajjal kapcsolatban is voltak fennakadások. Sőt, ilyen eseti hiányok a jövőben is lesznek – mondta Vámos György.

Ha felülről belenyúlnak, az árszerkezet torzul

Mint írják, a KSH adatai szerint a 2,5%-os UHT-tej literenkénti átlagára augusztusban 281 forint volt, míg a 1,5%-os ESL-tej 380 forintba került (a 1,5 százalékos UHT-tejről nincs hivatalos adat.) Az árstopos csirkemellfilé ára ugyan lényegében változatlan –1690 forint volt a kilónkénti átlag – , ám a tavaly októberben még 740 forintos átlagáron kínált csirkecomb kilójáért augusztusban már 1200 forintot kértek az üzletekben. A bontott csirke kilónkénti ára pedig 785 forintról 1240 forintra nőtt.

A fentiekből látszik, hogy több, az adott kategórián belül magasabb minőséget képviselő termék most sokkal olcsóbb lett, mint az alacsonyabb minőségű. Minél hosszabb ideig tartják az árstopot, annál jobban torzul az árszerkezet, és minél később vezetik ki, annál nagyobb lesz a sokk. Év végéig marad a hatósági ár – jövőre mi lesz?