Nyitólap Blog Oldal 631

Ingyenes lehet a jogosítványszerzés a középiskolásoknak

Írta:
Hóvége
-

Akár még ingyenes is lehet a jogosítványszerzés. Legalábbis a középiskolásoknak és a szakképzésben tanulóknak. Ez egy kormányzati törvényjavaslatból derült ki.

Gyakorlatilag teljesen ingyenessé tennék a jogosítványszerzést a középiskolásoknak és a szakképzésben tanulóknak. A kormány honlapjára felkerült, társadalmi vitára bocsátott salátatörvény-javaslat szerint – írja a hvg.hu.

A kormányzat a szakképzési és a köznevelési törvényt egészítené ki egy ponttal. Ez a pont az állami szakképző intézményekben tanulókra és a középiskolákban tanulókra egyaránt vonatkozik és úgy szól, hogy

„az állam ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását”.

Ez alapján arra következtethetünk, hogy támogatnák a KRESZ-vizsgáig vezető elméleti oktatást („a közlekedési alapismeretek” elsajátítását) és „a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek” megszerzését is. Tehát a pár ezer forintos vizsgadíjakat leszámítva a teljes képzés költségét az állam fizetné. De figyelni kell arra, hogy, ha vizsga előtt még plusz órákat vennénk, azt már nem támogatná az állam.

Nagy változás ez a jogosítványszerzésben

Nagy változás lenne ennek a törvénymódosításnak a bevezetése. Eddig ugyanis a 20 év alattiak „B” kategóriás jogosítványszerzéséhez csak minimális összeggel járult hozzá az állam. A bemutatott számlák alapján csak a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díjára lehetett legfeljebb 25 ezer forintot visszaigényelni. Ez nem nagy segítség. A gyakorlati órák sokkal-sokkal többe kerülnek.

Arra a 444 világít rá, hogy, ha a hvg.hu értelmezése helyes, akkor a 2023-as költségvetésben a KRESZ-támogatásra elkülönített egymilliárd forint mintegy 10-12-szeresét kellene biztosítani e célra, nem is számolva a jelentős többlettámogatás hírére jelentkező fokozott igényekkel.

Motorkerékpárokat is lehet vezetni B kategóriás jogsival

Mikor jön a nyugdíj? Augusztusban korábban!

Írta:
Hóvége
-
nyugdíj megtakarítás

Amennyiben a nyugdíjat utalással kértük, a nyugellátás összegének jóváírása egy napot vesz igénybe. Ha postai úton kapjuk a kifizetését, akkor sem tart sokkal tovább. Augusztusban már 11-én pénteken várható az utalás.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátásokat havonta, a tárgyhónapra utalja a Magyar Államkincstár – írja a Portfolio. Amennyiben azt 2023-ban utalással kéri az érintett, akkor az ellátás összegének jóváírása egy napot vesz igénybe. Viszont szerencsére a postai kifizetés sem tart sokkal tovább.

Az ellátás postai úton történő kifizetése esetén annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

Ahogyan azt már megszokhattuk, a juttatás utalása általánosságban mindig az adott hónap 12. napjára (ha az munkanap), vagy az azt megelőző utolsó munkanapra esik. A legtöbb hónapban 12-én utalják a bankszámlákra. Van ugyanakkor néhány kivétel. Ilyen az augusztus is.

Mivel ebben a hónapban 12-e szombati napra esik, ezért egy nappal korábban, már 11-én utalják.

A következő ilyen kivételes hónap a november lesz. Akkor 10-én várhatjuk az utalást.

Mutatjuk, az elkövetkező hónapokban mikor várhatjuk a nyugdíjat:

  • Augusztusban: 2023. augusztus 11. (péntek)
  • Szeptemberben: 2023. szeptember 12. (kedd)
  • Októberben: 2023. október 12. (csütörtök)
  • Novemberben: 2023. november 10. (péntek)
  • Decemberben: 2023. december 04. (hétfő)
Nyugdíj szolgálati idő lekérdezése ügyfélkapun keresztül: lépésről lépésre mutatjuk

Szeptemberben előbb érkeznek a családtámogatások – mutatjuk, mikor

Írta:
Hóvége
-

Korábban érkeznek a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátások. Ennek oka, hogy a gyermekes családoknak fel kell készülniük az iskolakezdésre.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy immár hagyomány, hogy tanévkezdés előtt a családok, augusztus végén kapják meg a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátásokat.

A Magyar Posta augusztus 24-étől kézbesíti a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást (gyest) és a gyermeknevelési támogatást (gyetet). A Magyar Államkincstár pedig augusztus 25-ére utalja a bankszámlákra a családi támogatást.

Mennyi a családi pótlék összege?

Az ellátás összege függ a gyermekek számától, és hogy családban vagy egyedülállóként nevelik-e a gyermeket. Emelt családi pótlékot kap az, aki fogyatékos gyermeket nevel.

A családi pótlék havi összege

  • egy gyermekes család esetén 12.200 Ft
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
  • két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
  • három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft
  • tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 Ft
  • gyermekotthonban, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 14.800 Ft.
Mutatjuk: így kell igényelni a családi pótlékot

Kisokos segíti a felnőtt szakképzést, a szakmaválasztást

Írta:
Hóvége
-

A budapesti kamara kisokossal segíti a felnőtt szakképzést. Szeptemberig lehet jelentkezni a felnőtteknek szóló szakmai képzésekre, az érdeklődő 25 év felettiek mintegy 180 szakma közül válogathatnak, a kamara kisokos összeállítással segíti a szakmaválasztást.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara erről szóló közleményében kiemelte, a Szakképzés Információs Rendszere (SZIR) adatai szerint 2023 első félévében a felnőtt szakképzésben mintegy 20 ezer fő vett részt Budapesten. 40 százalékuk úgynevezett felnőttképzési jogviszonyban, a szakképző iskolai vagy technikumi képzésben tanult.

Hangsúlyozták, Magyarországon az állam mindenki számára ingyenesen biztosítja két szakma és egy szakképesítés megszerzését. Az első szakma esetében a szakmai bizonyítvány megszerzéséig. A második szakma esetében három tanéven keresztül, illetve szakképesítés esetében az első képesítő vizsga befejezéséig.

A BKIK tapasztalatai szerint népszerű a szakképzési rendszernek az a speciális szegmense is. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a képzésben résztvevők szakképzési szerződéses jogviszonyt létesítsenek akár saját munkahelyükkel munkaviszonyukkal párhuzamosan, akár egy másik vállalkozással.

A duális képzésben résztvevő tanulók a munkaviszonyuk megtartása mellet sajátíthatnak el olyan hiányszakmákat, amellyel aztán egy pályamódosítást végrehajtva akár azonnal el is tudnak helyezkedni. A BKIK mintegy 800 vállalkozással áll kapcsolatban, amelyek összesen 1159 képzőhelyet működtetnek Budapesten – olvasható a közleményben.

A BKIK által összeállított felnőttképzéssel kapcsolatos kisokos a weboldalukon érhető el.

(MTI)

Ingyenes vagy államilag támogatott képzések 2023-ban: ha nem töltötted be a 25. éved és van érettségid

Ahol sok gyermek születik, kisebb az esély az állami támogatásokra

Írta:
Hóvége
-

2024-től jelentősen szűkülnek a gyermekvállalást ösztönző támogatások, ami a 30-40 év közötti városi középosztály számára lesz a legfájdalmasabb.

Az állami családtámogatási rendszerbe idáig úgy öntötte a pénzt a kormány, hogy az sem számított, ha az eredmények nem mindig úgy jöttek, ahogyan azt elképzelték – írja a Bank360. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy 2024-től jelentősen szűkülnek a gyermekvállalást ösztönző támogatások. Ez pedig a 30-40 év közötti városi középosztály számára lesz a legfájdalmasabb.

A szegényebb településeken élők hiába vállalnának több gyermeket, nagy részük nem tud hozzájutni a családtámogatáshoz, sem 2024 előtt, sem pedig utána. 

2024. januártól a hagyományos, időközben városi csoknak is nevezett támogatás közel egy évtized után véget ér. Jövőre már csak a kistelepülésen élők tudják majd igénybe venni ezt a támogatási formát. A jogosultak köre ezzel a településszám szűkítése miatt a töredékére csökken. De nem a CSOK az egyetlen, amit sokkal kevesebben vehetnek majd igénybe. A babaváró hitelt is csökkentik. Ezt jövőre 30-40 év között már csak a várandósság igazolásával lehet igénybe venni, 2025-től pedig már úgy sem. Babaváró onnantól csak annak jár majd, aki 30 éves kora előtt férjhez megy és a gyermekvállalást is vállalja – írtja a portál.

Nem lett több a gyerek, hiába az állami támogatás.

A családtámogatások egyik célja a gyermekvállalás ösztönzése volt. Azonban a CSOK és a babaváró sem növelte jelentősebb mértékben a gyermekvállalási kedvet.

Csak jobb anyagi lehetőségűeknek járnak támogatások

A kormány családtámogatási rendszere a jobb jövedelmi helyzetben lévőket részesíti előnyben. A feltételeknek ugyanis csak folytonos munkaviszonnyal és stabil jövedelemmel lehet megfelelni. Közmunkásként, álláskeresőként például lehetetlen beadni az igénylést. 

Csakhogy a Bank360 által is ismertetett adatok alapján a magasabb jövedelem nem húzza magával a gyermekvállalást, sőt éppen ellenkezőleg. A legmagasabb termékenységi rátát felmutató megyék a jövedelmet, foglalkoztatást és munkanélküliséget tekintve is az ország utolsó harmadába tartoznak.

Bár a babaváró támogatás szigorítása éppen az életkorra vonatkozik, és azt üzeni, hogy az első gyermeket még az anya 30 évének betöltése előtt, mielőbb vállalják be a párok, a túl fiatalon történő gyermekvállalás nem előnyös az állami támogatások szempontjából. Az alsó korhatár a rendelet szerint 18 év, a babaváró hitelnél ráadásul legalább három éves folytonos társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolni, amelybe a középiskolai tanulmányok nem számítanak bele, csak a felsőoktatásban eltöltött évek. Ugyanez igaz a falusi csok jelenlegi feltételeire is, igaz ott egy vagy két év tb-jogviszony is elegendő az igényléshez – írja a portál.

Vagyis a túl fiatalon, megfelelő végzettség vagy munkaviszony hiányában gyermeket vállaló fiatal párok legalább akkora hátrányban vannak a támogatások felvételénél, mint amekkorába kerülnek a 30 év felettiek, csak másképpen.

Családi házra vissza nem térítendő támogatás 2023: mit fordíthatunk vásárlásra, mit felújításra?

A városi lakosság csökkenése miatt egyre több az életvitelszerűen nem lakott ingatlan

Írta:
Hóvége
-
ingatlanárak

Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt. Az Otthon Centrum (OC) összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.

Az Otthon Centrum az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adatát. Ez szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált – írják.

Fogyatkozó népesség = kevesebb lakott lakás

Az OC rámutat: a fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg  599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott – utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.

Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője kifejtette: a főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.

Ismertetése szerint Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.

A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan – összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.

(MTI)

Kiadó lakásod van? Ezekre figyelj!

Kiadó lakásod van? Ezekre figyelj!

Írta:
Hóvége
-

Az ingatlankiadás adózási szabályaira hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mivel a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik.

Az MTI-nek küldött közleményben kiemelik: érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig javasolt dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.

A tájékoztató szerint a lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, amely írásban rögzíti a bevételt.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék – közölték.

Az ingatlankiadás adózásáról bővebb információ olvasható a 10. számú Információs füzetben.

Ennyibe kerülnek most az albérletek az egyetemvárosokban:

Korábban indult albérlet piac

Korábban írtunk már róla, hogy az idén korábban indult az albérletpiac. Az albérletpiac élénkülése idén a korábbi éveknél hamarabb, még az egyetemi ponthatárok július végi kihirdetése előtt beindult. Legalábbis egy elemzés szerint.

Éves összevetésben júniusban 5, júliusban 7 százalékkal nőtt a kínálat. A kereslet április óta Budapesten több mint 7 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Az albérletpiac keresleti-kínálati oldalának tavaszi élénkülése mögött a fokozatos drágulás áll. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a lakbérek országosan 15 százalékkal lettek magasabbak tavalyhoz képest – idézte a közlemény Balogh Lászlót. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: tulajdonosok az országos és budapesti átlagos lakbérek növekedése miatt emelést terveznek és ezért sok bérlő kereshet olcsóbb megoldást, miután a következő hetekben, hónapokban lejár a bérleti szerződésük.

Kiderült, hány évesen költöznek el szüleiktől a magyar fiatalok

Írta:
Hóvége
-

Amilyen mértékben drágulnak az albérlet- és az ingatlanárak nem csoda, a fiatalok egyre később engedhetik csak meg maguknak az önálló életet. Rengetegen idősebb korukra sem lesznek képesek annyi pénzt spórolni, hogy saját ingatlant vegyenek, ezért kénytelenek a jövőjüket is albérletben tervezni.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a fiatalok átlagosan 26,4 éves korukban költöznek el a szüleiktől – írja a Noizz.

Magyarországon a fiatalok átlag 27,1 éves korukban költöznek el a szüleiktől.

Ezzel nem nálunk a legmagasabb az átlag az EU-ban. Körülbelül a középmezőnyben vagyunk.

A listát a finnek vezetik. Náluk 21,3 éves korukban már kirepülnek a gyerekek. A sereghajtó pedig Horvátország, ahol 33,4 évesen költöznek csak ki a fiatalok. De nemcsak a horvátok, a statisztika szerint az olaszok, görögök és spanyolok is jellemzően 30 éves koruk után hagyják el a szülői fészket.

Az Eurostat eredményei emellett arra is rámutatnak, hogy Európa-szerte a nők jellemzően előbb vágnak bele az önálló életbe, mint a férfiak. Ez számokban azt jelenti, hogy

a nők átlagosan 25,4, a férfiak 27,3 évesen költöznek el otthonról. 

Idén sokkal kevesebbet tudnak félretenni a fiatalok, mint egy éve

Mindez nem csoda annak fényében, hogy csak az önerőre 10 évig spórolnia egy fiatalnak. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, iszonyatosan elszálltak a lakásárak. Egy fiatalnak már tíz évig kell spórolnia csak ahhoz, hogy összerakja a lakáshitelhez szükséges önerőt. Fiatalok tömegének álom csak az, hogy valaha saját lakása legyen.

Az ingatlanok ára az Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt években. A 2015-ös ár 256 százalékára emelkedett egy átlagos ingatlan ára. A legtöbb nyugat-európai országban a 2015-ös árnak csak a 100-150 százalékán forognak a lakóingatlanok. 

Ez a drágulás egy átlag magyar embernek kigazdálkodhatatlan, a keresetek nem követik le ezt. Magyarországon annak, aki az első lakását akarja megvásárolni, háromszor akkora önerőt kell most letennie az asztalra egy lakáshitelnél, mint 2014-ben. 

Nem fogod elhinni, mennyit kereshetsz baristaként!

Írta:
Hóvége
-

Sok helyen ahhoz, hogy barista lehess, még nyelvtudás, vagy végzettség sem szükséges. Tapasztalatot sem mindenhol várnak el, de nem árt.

Frei Cafe

A Penzcentrum azt gyűjtötte össze, mennyiért keresnek baristákat a Ferei Cafe üzleteibe. Ezekben az álláshirdetésekben az áll, hogy a barista állások betöltéséhez 1-3 éves szakmai tapasztalat szükséges. Ugyanakkor annak hiánya nem feltétlenül kizáró ok. Nyelvtudás pedig csak akkor elvárás, ha a reptéri kávézójukban szeretnél dolgozni.

A barista főbb feladatai: kávékészítés, vevőkezelés, rendelésfelvétel, pénztárgép kezelés, a pulttöltés, áruátvétel és a kávézó tisztán tartása. A bérezés pedig

Nettó 330 – 370 ezer forint.

Emellé még jár ingyenes kávé, süti, üdítő és reggeli.

Starbucks

A Pénzcentrum korábban azt is megnézte, mennyit kereshet egy Starbucksban elhelyezkedő barista. A kávézó hálózatnál a kezdő barista pozíció betöltéséhez nem kell sem vendéglátós tapasztalattal, sem barista tudással rendelkezni, ezt a munkavégzés során megtanítják a frissen belépett munkavállalónak egy online tanfolyam és személyes mentoráláson keresztül.

Itt a diákok 1500 forintos órabérrel számolhatnak.

Ez tulajdonképpen egy középkategóriás fizetésnek mondható. A legalacsonyabb fizetés 1350 forint/óra körül alakult, amit négy egységben, Budapest III. és V. kerületében, valamint a VIII. kerületben, illetve Kecskeméten kínálnak. Két esetben 1400 forintos órabért adnak, egyrészt a budapesti Király utcában, másrészt pedig a Margit Körúton. „Négy esetben pedig 1450 forintos órabér volt megjelölve a hirdetésben két forgalmas budapesti téren, illetve egy ötödik kerületi egységben és Budaörsön” – írja a cikk. 

Mol

Végül annak is utánajártak a Pénzcentrumnál, mennyit kereshet egy szakács, cukrász, barista a MOL kávézóiban, a Fresh Corner üzletekben.

Ezekben ez üzletekben sem várnak el több éves szakmai tapasztalatot, vagy szakirányú képzettséget, illetve nyelvtudást. Viszont lokációtól függően, például egy autópályán lévő egységben a ’B’ kategóriás jogosítvány megléte feltétel, hiszen sokszor ez az egyetlen módja annak, hogy az ember kijusson a munkavégzés helyére.

A főbb feladatok közé a saját receptek alapján szendvicsek, limonádék, kávé készítése, a készletek feltöltése, a vendégek kiszolgálása, a pénztári feladatok ellátása tartozik.

Nettó 300 – 320 forint

Mindezért pedig az éttermi dolgozóknál 300 ezer forint nettó havi fizetést, míg a cukrász és a szakács esetében 320 ezer forint nettó fizetést kínálnak. A fizetés mellett extra juttatásokban is részesülhet a friss munkavállaló. Ilyen például a túlórapénz, a vasárnapi-, ünnepnapi- és műszakpótlék kifizetése, illetve a munkába járás támogatása (30,-Ft/km).

Bérszakadék – 11 millióval kevesebb hitelt kaphat egy szabolcsi, mint egy budapesti

A KSH szerint júliusban 17,6 százalékkal nőttek az árak

Írta:
Hóvége
-
keveset vásárolnak a magyarok
keveset vásárolnak a magyarok

Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva – legalábbis ezt jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elmúlt évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. A a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal emelkedett.

Ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5 százalék), a kávéé (28,8 százalék), a kenyéré (26,7 százalék), a péksüteményeké (25,4 százalék), a vaj és vajkrémé (24,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (2,4 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult.

Ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6. Ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak.

Ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,6 százalékkal kell többet fizetni.

Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb.

Egy hónap alatt, júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek. Ezen belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került.

A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak. Ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.

(MTI)

Mennyi lenne a nyugdíjminimum, ha követné az inflációt? 15 éve nem emelkedett
1...630631632...751631. oldal a 751-ból