Mi számít bele a nyugdíjba? Így jön ki, hogy kinek mennyi jár
A nyugdíj előbb vagy utóbb mindenkit érint. Más kérdés azonban, hogy mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy mi számít bele a nyugdíjba és mi alapján számítják ki az összegét. Jó kérdés: ember legyen a talpán, aki a magyar nyugdíjszámítási rendszert egykönnyen átlátja. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mi számít bele a nyugdíjba és mi alapján dől el, hogy kinek mennyi jár egy végigdolgozott élet után.
Mi az öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj az az összeg, amelyre a ledolgozott évek után, idős korunkban az államtól számíthatunk. Az, hogy milyen nyugdíjra vagyunk jogosultak függ attól, hogy rendelkezünk-e elegendő szolgálati idővel és elértük-e a nyugdíj korhatárt. 2024-ben 65 év a nyugdíjkorhatár, ami várhatóan tovább emelkedik majd.
2010-ben például még csak 62 év volt a nyugdíjkorhatár, azóta viszont csak emelkedett. Ahhoz ugyanis, hogy fenntartható maradjon a jelenlegi nyugdíjrendszer, várhatóan egyre több munkában töltött évre lesz szükség. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer felosztó-kiróvó elven működik, vagyis az aktív munkavállalók befizetései fedezik a nyugdíjak kifizetését. Mivel azonban egyre kevesebb a befizető, így a korhatár növelésével lehet fenntartani továbbra is a rendszert. Szakértők szerint a jelen állás alapján 70-72 évre tolódik majd ki a nyugdíjkorhatár.
Kivételt képeznek ez alól azok a nők, akik 40 év munkaviszonnyal rendelkeznek, ők korábban nyugdíjba mehetnek, amelyről részletesen itt írtunk korábban. Farkas András nyugdíjszakértő (nyugdíjguru.hu) szerint nem zárható ki, hogy a későbbi években a 40 éves feltételt 43-ra emeljék. Egyelőre erről nincs szó, 2024-ben nincs változás a nők 40-nél.
Mi számít bele a nyugdíjba? Ezt veszik alapul a számításnál
A nyugdíjkorhatár betöltése mellett elegendő – igazolható – szolgálati idő is szükséges a nyugdíjazáshoz. A szolgálati időbe csak az számít bele, amikor a munkában eltöltött évek során nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségünk volt, ami után vontak le nyugdíjjárulékot.
A nyugdíj összegét meghatározza még az ún. valorizációs folyamat vagy szorzószám is. Ez a folyamat arról szól, hogy a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez igazítják az előző évi nettó átlagkereseteket. Tehát, ha idén, 2024-ben megyünk nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2022-es és az azelőtti átlagkereseteket veszi figyelembe és igazítja a 2023-as kereseti szintekhez.
A nyugdíj összegére tehát az is jelentős hatással van, hogy melyik évben megyünk nyugdíjba. Ha az elmúlt években magasak voltak az átlagkeresetek, akkor a saját keresetünktől függetlenül jobban járhatunk, mint ha olyan évben mennénk nyugdíjba, amikor alacsonyak voltak a keresetek.
A másik fontos tényező, amely a nyugdíj összegére hatással van, az életpálya átlagkereset. Ez nem pusztán a nyugdíjba vonulás előtti évek átlagkeresetének az összege. Az életpálya átlagkereset számítása során az 1988. január 1. és 2024. adott hónap, nap közötti időszak keresetét veszik figyelembe.
Mitől függ a nyugdíj összege?
Elvileg nagyon egyszerű, a nyugdíj összege a ledolgozott napok számától és a havi átlagkeresettől függ, ebből számolják ki. Csak az nem mindegy, mely napok számítanak bele és a havi átlagkereset hogy jön ki.
A nyugdíj képlet szerint a nyugdíjat igénylő 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának napja között szerzett összes havi nettó (adók és járulékok mértékével csökkentett) átlagkeresetének az összegét kell megszorozni az igénylő összes szolgálati idejétől függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval és ez lesz az induló nyugdíj összege.
A pontos nyugdíjunkat végül a nyugdíjfolyósító fogja kiszámolni, ezt előre megmondani nem lehet, de az általános számítási képletet nem árt ismerni.
