Kinek és meddig jár az özvegyi nyugdíj?

A házastárs vagy élettárs elhunyta után sajnos nemcsak a gyásszal, hanem egy sor elintézendő üggyel is meg kell birkóznia az özvegynek. Egy közülük az özvegyi nyugdíj, amiről sokan hiszik azt tévesen, hogy minden házastársnak automatikusan jár. Cikkünkben tisztázzuk, ki és meddig részesülhet az ellátásban, és azt is megmutatjuk, hogyan kell igényelni.

Mi az az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj a magyar nyugellátások özvegyek részére folyósított típusa, ami nyugdíjban részesülő és nem részesülő személyeknek jár. Az ellátást megkaphatja az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is.

Kinek jár?

Az ellátás úgy kapható meg, ha mind az özvegy, mind az elhunyt részéről teljesülnek bizonyos feltételek.

A megözvegyült házastárs vagy élettárs részére akkor folyósítható az özvegyi nyugdíj, ha

• legalább 1 éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük
• megszakítás nélkül legalább 10 éve együtt élnek.
• Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
• Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
• Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.

Az elhunytra vonatkozó feltételek első sorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt

• öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
• 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül / összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
• 22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• 25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• 30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• 35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
• 45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
• illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.

Mennyi az özvegyi nyugdíj összege és meddig jár?

Az özvegyi nyugdíjnak két típusa van. Az ideiglenes, ami korlátozottan jár, viszont kérhető hosszabbítás. Az ideiglenes megszűnését követően igényelhető a”rendes” özvegyi nyugdíj.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár az özvegynek

• a házastárs halálát követő 1 évig,
• 1,5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig,
• fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3. életévéig.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60%-a.

Mi az, hogy „feléled” az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, a jogosultság még kétszer feléledhet. Ez azok számára érhető el, akik

• az elhunyt társuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy
• az egészségügyi állapotuk legfeljebb 50%-os, vagy
• legalább 2 gyermeket vagy egy fogyatékos/tartósan beteg gyermeket nevelnek és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak.

Egyéb esetek

Az özvegységi nyugdíj feléledése azokra is vonatkozik, akiknek a fenti események közül valamelyik feltétel létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül. Elvált özvegyek esetében a feléledés csak akkor következhet be, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.

Az özvegyi nyugdíj feléledése életkor alapján is lehetséges: ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti az (haláleset évében megadott) öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor megkapják, nők 40-nél viszont nem jár.

Ekkor az özvegyi nyugdíj összege 60%, ha az özvegy egyéb járadékban nem részesül. Ha igen, akkor az özvegyi nyugdíj összege 30%.

A feléledt özvegyi nyugdíj akkor szűnik meg,

• ha az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
• ha felülvizsgálják munkaképességét és egészségi állapota meghaladja az 50%-ot;
• ha már nem illeti meg árvaellátás gyermektartás címén.

Az özvegyi nyugdíj harmadszor, véglegesen is feléledhet, ha

• az özvegyi nyugdíj megszűnésének az oka nem új házasságkötés volt,
• az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 (a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén);
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül betölti az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt,
• vagy egészségügyi állapota maximum 50%-ra romlik.

Az özvegyi nyugdíj összege itt is 60%, illetve 30%, ha az özvegy részesül más járadékban.

Hogyan kell igényelni az özvegyi nyugdíjat?

Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan, azt minden esetben igényelni kell. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően (ha feltételeknek eleget teszünk).

Abban az estben, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Ha az elhunyt nyugdíjas volt (nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült) ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. További részletek a Magyar Államkincstár oldalán.

Forrás: MÁK, Nyugdíjguru, Pénzcentrum