Kérhető-e az elhunyt házastárs nyugdíja a sajátunk helyett? Így működik az özvegyi nyugdíj feléledése

Az özvegyi nyugdíj összetett szabályai feladják a leckét az igénylőknek. Az ideiglenes szakasznál viszonylag egyértelmű, hogy kinek és mennyi ellátás jár, azonban a továbbfolyósítás és a feléledés feltételei még azokat is elbizonytalaníthatják, akik ezeknek teljes mértékben megfelelnek. Milyen esetben folyósítható az „állandó” özvegyi nyugdíj? Megválaszthatja-e az igénylő, hogy a kedvezőbb összeget – tehát például az elhunyt házastárs nyugdíját – kérje a sajátja helyett?

Fontos tisztázni, hogy a jogszabály nem három külön szakaszról ír, de ezzel a felosztással könnyebb elkülöníteni, hogy mikor mire jogosult az özvegy. A törvényben ideiglenes özvegyi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, illetve az özvegyi nyugdíj feléledése olvasható. Ezek nagyon hasonló elnevezések, de a jogosultsághoz lényegében teljesen más feltételeknek kell teljesülniük.

Idén változtak a jogosultsági feltételek

2026. július 1-jétől új szabályok vannak érvényben, amelyek többek között az élettársak, a különélő házastársak esetében jelentenek változást. Erről részletesebben az Államkincstár oldalán olvashat, illetve korábbi cikkünkben.

Házastársak esetében számít, hogy az elhunyt a házasságkötéskor betöltötte-e már az öregségi nyugdíjkorhatárt. Két szabály van érvényben:

• 2026. július 1-je előtt bekövetkezett halálesetnél, ha a házasságot az elhunyt nyugdíjkorhatárának betöltése után kötötték, özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasságkötésük óta legalább öt évig megszakítás nélkül együtt éltek.
• 2026. június 30-át követően, ha a házasságot az elhunyt nyugdíjkorhatárának betöltése után kötötték, özvegyi nyugdíj akkor jár, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott, a házasság legalább öt évig fennállt, vagy a házasságot közvetlenül megelőző élettársi együttélés és a házasság ideje együttesen eléri a 10 évet.

Ha a felek már az elhunyt nyugdíjkorhatárának betöltése előtt házasok voltak, majd elváltak, és csak a korhatár betöltése után házasodtak össze újra, akkor is jár özvegyi nyugdíj. A fenti feltételek az ilyen esetekre nem vonatkoznak.

Első szakasz: az ideiglenes özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, ha az elhunyt öregségi nyugdíjban részesült. (Ide sorolható a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék.) Ha az elhunyt nem volt még nyugdíjas, de szerzett annyi szolgálati időt, ami alapján meg lehetne állapítani számára egy elméleti nyugdíjösszeget, akkor az özvegyi nyugdíjat abból számítják ki.

Második szakasz: az özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes ellátás megszűnését követően folyósítható özvegyi nyugdíj, ha az özvegy az elhunyt halálakor

• betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
• megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíj akkor is megállapítható, ha ezek a feltételek az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkeznek.

Ha az özvegy öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén kapja az özvegyi nyugdíjat, akkor az ellátás összege az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka. Ha ilyen ellátásban nem részesül, akkor ennek mértéke 60 százalék.

Harmadik szakasz: a már megszűnt özvegyi nyugdíj feléledése

A „szakaszolásnál” figyelembe kell venni, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj után nem jön automatikusan egy „második”, majd egy „harmadik” ellátás. A haláleset után közvetlenül folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj, ami után két lehetőség van:

• ha teljesíti az özvegy a jogosultsági feltételeket, akkor az ellátás járhat tovább,
• ha nem, akkor az ellátás megszűnik.

Később viszont az özvegyi nyugdíj feléledhet. Ez azonban már nem ugyanaz a helyzet, mint amikor az ideiglenes özvegyi nyugdíj után közvetlenül jár tovább az ellátás. A feléledésnél az özvegyi nyugdíj már korábban megszűnt, és később következik be olyan körülmény, ami miatt ismét fennáll a jogosultság. Ezeket a feltételeket a második szakasznál részleteztük.

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az ellátás nem házasságkötés miatt szűnt meg, és a jogosultság valamelyik feltétele

• az 1993. március 1-je előtt elhunyt házastárs esetében az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 éven belül,
• az 1993. február 28-a után elhunyt házastárs esetében az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 10 éven belül bekövetkezik.

Ha az özvegyi nyugdíjat házasságkötés miatt szüntették meg, a jogosultság a házasság megszűnése után feléledhet, ha

• az igénylő a házasságkötéskor nem vett fel végkielégítést az 1998. január 1-je előtt hatályos szabályok alapján, és
• ha nem kötött volna új házasságot, az özvegyi nyugdíj egyébként továbbra is megilletné.

Akkor mi az állandó özvegyi nyugdíj?

A „rendes” (feléledt) özvegyi nyugdíj is megszűnhet, ezért nem lehet „állandó” vagy „végleges” özvegyi nyugdíjnak nevezni – magyarázza Farkas András nyugdíjszakértő. Például ha a korhatár betöltése előtt az özvegy új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, illetve bizonyos esetekben akkor is, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű, így a jogosultsága nem áll fenn.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság tehát feléledhet, majd a feléledt özvegyi nyugdíj is megszűnhet, és bizonyos feltételekkel ismét feléledhet. Lényegében ez az, ami miatt az özvegyi nyugdíjé az egyik legbonyolultabb szabályozás.

Kérhető-e az elhunyt házastárs nyugdíja a saját nyugdíj helyett?

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Ha az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt újabb házasságot köt, akkor az özvegyi nyugdíj már nem folyósítható tovább. Ugyanez a szabály, ha az özvegy már nem számít megváltozott munkaképességűnek, vagy ha már a gyermekei nem jogosultak árvaellátásra.