5 vállalkozói bevétel, ami 0 Ft-ot ér a nyugdíjszámításnál – A leggyakoribb tévhiteket vesszük sorra
Sok cégtulajdonos és egyéni vállalkozó hiszi azt, hogy az osztalék beleszámít a nyugdíjba. Sőt azt, hogy minden befizetett adója növeli a leendő időskori ellátását. Ez azonban az egyik legnagyobb tévedés.
A nyugdíjrendszer szigorú szabályok alapján működik: kizárólag azok a jövedelmek számítanak, amelyek után társadalombiztosítási járulékot fizet. Nézzük meg, melyek azok a népszerű vállalkozói bevételek, amelyek hiába hoznak pénzt ma, a nyugdíjszámításnál pontosan nulla forintot érnek.
A nyugdíj megállapításának alapja az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset. A társadalombiztosítási törvény világosan fogalmaz: a számításnál kizárólag az az összeg vehető figyelembe, amely után a kifizetés idején érvényes szabályok szerint megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Az, hogy egy bevétel után személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet, önmagában nem teremt nyugdíjjogosultságot.
Ezek a bevételek 0 forintot érnek a nyugdíjban
Melyek azok a bevételek, amelyek kimaradnak? Íme a lista azokról a tételekről, amelyek a fenti okok miatt nem növelik a jövőbeli ellátást:
- Osztalék: Sokan kérdezik, hogy a cégből felvett osztalék beleszámít a nyugdíjba? A válasz határozott nem. Bár szochót és szja-t fizet utána, tb-járulékot nem vonnak belőle, így a nyugdíjalapot sem növeli.
- Passzív jövedelmek: Ide tartozik a banki kamat, az árfolyamnyereség és például a kriptovaluta-ügyletek bevétele. Ezek tőkejövedelmek, nem minősülnek járulékalapot képező összegnek.
- Ingatlan-bérbeadás: Hiába adózik szabályosan a kiadott lakás vagy üzlethelyiség után, ez a bevételi forrás sem növeli az átlagkeresetét.
- Béren kívüli juttatások: A cégtulajdonosként, vezetőként felvett béren kívüli juttatások (például a SZÉP-kártya) kedvezményesen adóznak, de mentesülnek a tb-járulék alól, így a nyugdíjban sem fognak megjelenni.
- Fizetés nélkül végzett munka: Ha cégtulajdonosként nem vesz fel járulékköteles jövedelmet, csak a kötelező minimumot fizeti be, a ténylegesen elvégzett munkája nyugdíj szempontjából láthatatlan marad.
A KATA csapdája és az arányos szolgálati idő
Bár a KATA-s vállalkozók fizetnek adót, a nyugdíjszámításnál komoly hátrányból indulnak. A nyugdíjtörvény 39. §-a szerint: ha a járulékalap nem éri el a minimálbért, az időszakot csak arányosan lehet szolgálati időként figyelembe venni az összeg kiszámításakor.
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseidre ingyenesen válaszol a Hóvége ügyfélszolgálata.
Egy főállású kisadózó törvényi ellátási alapja havi 108 000 forint. A 2026-os minimálbér 322 800 forint. Mivel a 108 000 forint a minimálbér 33,46 százaléka, egy évnyi KATA-s múlt a nyugdíj megállapításánál alig 122 napnyi szolgálati időt ér. Ez jelentősen csökkenti az induló nyugdíjat, és az érintett az állami minimumvédelemtől is eleshet, ha az arányosított ideje nem éri el a 20 évet.
Látható, hogy sem a kivett osztalék, sem a kisadózói befizetés nem garancia a nyugodt időskorra. Érdemes időben átgondolni a lehetőségeket, és önálló megtakarítással pótolni azt, amit az állami rendszer nem biztosít.
