10 évvel később mehetnek nyugdíjba a magyarok: így változott a nyugdíjkorhatár 1990 óta
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a nyugdíjba vonulás ideje, aminek fő oka a társadalom elöregedése és a demográfiai változások. Míg a ’90-es évek elején még jóval korábban visszavonulhattak a dolgozók, ma már egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár. Cikkünkben bemutatjuk a nyugdíjkorhatár alakulását 1990-től.
A magyar nyugdíjrendszer gyökerei az 1920-as évekre nyúlnak vissza. Bár a világon elsőként Németországban vezették be a közvetlen finanszírozású nyugdíjrendszert még 1889-ben, Magyarország 1928-ban csatlakozott ehhez a folyamathoz az első magyar nyugdíjtörvénnyel. A tényleges kifizetések 1929-ben indultak meg a munkásrétegek számára. Ez egy egypilléres rendszer volt, ami úgy működött, hogy az állam a dolgozó lakosság befizetéseiből fizette ki az ellátást az időseknek. Ez addig volt fenntartható, amíg az aktívan dolgozó lakosság létszáma messze meghaladta a nyugdíjasokét. A második világháború után, egy 1951-es törvény egységesítésével jött létre a felosztó-kirovó rendszer.
A nyugdíjkorhatár alakulását 1990-től meghatározó tényezők
A rendszerváltozás idejére, az 1990-es évekre a nők nyugdíjkorhatára 55 év, a férfiaké pedig 60 év volt. Ebben az időszakban azonban komoly kihívások jelentkeztek: az 1980-as évektől kezdve egyre kevesebb aktív dolgozóra jutott egyre több eltartott nyugdíjas. Ezt a folyamatot a csökkenő születésszámok, a várható élettartam növekedése és az is erősítette, hogy a tanulmányi idők kitolódtak, ami miatt a fiatalok később álltak munkába. Mindez hosszú távon egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre.
Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, a nyugdíjkorhatár alakulása 1990-től szorosan összefügg azzal, hogy a megváltozott körülmények miatt az eredeti állami rendszer fenntarthatatlanná vált. A felgyülemlett társadalmi és pénzügyi feszültségeket az 1998-as reform igyekezett kezelni, amelynek alapját az 1997. évi LXXXI. törvény adta. Ekkor hozták létre a magánnyugdíjpénztárak rendszerét, amellyel a korábbi kizárólag állami modellt – a már 1994-ben elindult önkéntes pénztárakkal kiegészülve – egy hárompilléres rendszerré bővítették. Az 1998-tól elinduló szabályozás teremtette meg a jogi alapot ahhoz is, hogy a korábban érvényes 55 és 60 éves nyugdíjkorhatár fokozatosan 62 évre emelkedjen.
Azonban ez sem volt hosszú távon tartható. Egy újabb, több éven át tartó emelési szakasz következett, amely fokozatosan 62 évről 65 évre tolta ki a nyugdíjkorhatárt. Az intézkedés az 1952-ben és utána születetteket érintette: aki 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életévétől mehetett nyugdíjba, az 1952-ben születettek esetében pedig a 62. életév betöltését követő 183. nap volt a határ. Ezt követték az 1953-ban születettek 63 évesen, az 1954-esek pedig a 63. életév betöltését követő 183. napon. Az 1955-ben születetteknél a korhatár 64 évre, az 1956-osoknál pedig a 64. életév betöltését követő 183. napra módosult.
Mi van most?
A folyamat 2022-ben zárult le véglegesen. Azok esetében, akik 1957-ben vagy azt követően születtek, az öregségi nyugdíjkorhatár már egységesen 65 év.
Ahhoz, hogy valaki teljes öregségi nyugdíjat kapjon, az életkor betöltése mellett legalább 20 év igazolt szolgálati idővel is rendelkeznie kell. Szolgálati időnek számítanak a nyugdíjjárulék befizetésével fedezett naptári napok, amelybe a munkaviszonyon túl bizonyos feltételekkel beleszámíthat többek között a gyermekneveléssel vagy katonai szolgálattal töltött idő, valamint a táppénz, az álláskeresési járadék folyósításának időszaka is. 15-19 évnyi szolgálati idővel öregségi résznyugdíj igényelhető, míg 15 évnél rövidebb szolgálati idő esetén az állami öregségi nyugdíj nem jár. A korábban létező egyéb életkori kedvezmények (például a különböző korkedvezményes ellátások) mára megszűntek, új jogosultság nem állapítható meg.
Kérdése van a nyugdíjkorhatár változásáról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Egy kivétel maradt: a Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíj. Ez a lehetőség biztosítja, hogy a nők a korhatár elérése előtt is visszavonulhassanak, ha rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel. Ebbe legfeljebb 8 év gyermekneveléssel töltött idő is beszámítható, így a feltételeket teljesítő nők életkoroktól függetlenül nyugdíjba mehetnek.
Jelenleg nincs olyan hivatalos javaslat vagy terv, ami a nyugdíjkorhatár emeléséről szólna. Ugyanakkor a társadalom elöregedése miatt hosszabb távon nem zárható ki, hogy változásra lesz szükség.
