Melyik számít keresetnek a nyugdíjnál? Jutalom, osztalék, végkielégítés – mutatjuk a szabályt
A nyugdíj kiszámításánál nem az a döntő, hogy egy kifizetés neve prémium, végkielégítés vagy osztalék, hanem az, hogy az adott összeg a kifizetés időpontjában hatályos szabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező keresetnek vagy jövedelemnek minősült-e. Az is számít, hogy melyik évben fizették ki, mert a szabályok az évek során változtak. Ezenkívül még más tényezőket is figyelembe vesznek a nyugdíj összegének kiszámításánál, mutatjuk tételesen, hogy mi számít bele a nyugdíjba.
Így számítják ki a nyugdíj összegét
Maga a folyamat több lépésből áll. A nyugdíj összegét alapvetően két dolog határozza meg: hány év szolgálati időt szerzett valaki, és mennyi volt a keresete a munkával töltött évei alatt. Minél hosszabb a szolgálati idő, és minél magasabb a figyelembe vehető kereset, annál magasabb lehet a nyugdíj.
Elsőként összeszámolják az elismert szolgálati időt, vagyis azokat az éveket, amelyeket a nyugdíj megállapításakor figyelembe lehet venni. Ide tartozik például a munkaviszony és bizonyos gyermeknevelési időszakok is. A szolgálati évek száma azért fontos, mert ettől függ, hogy a kiszámított átlagkereset mekkora részét kapja meg valaki nyugdíjként. Például 40 év szolgálati idő esetén az átlagkereset 80 százalékával számolnak.
Ezután megvizsgálják az 1988-tól a nyugdíjba vonulásig figyelembe vehető kereseteket. A bruttó fizetésből levonják az adott időszakra vonatkozó járulékokat és adót, így megkapják a nettó keresetet. A régebbi fizetéseket ezután korrigálják, hogy azok a nyugdíjazást megelőző év bérszínvonalához igazodjanak. Ezt nevezik valorizációnak. Erre azért van szükség, mert például egy húsz-harminc évvel ezelőtti fizetést nem lehet egyszerűen a korabeli összegén figyelembe venni.
A következő lépésben az így korrigált keresetekből kiszámítják a havi átlagkeresetet. Vagyis nemcsak az utolsó fizetés számít, hanem a korábbi évek keresetei is. Ha az átlagkereset meghalad egy meghatározott összeget, a fölötte lévő részt csak részben veszik figyelembe. Ezt hívják degressziónak. Végül az átlagkeresetet megszorozzák a szolgálati időhöz tartozó százalékkal. Például ha valakinek a nyugdíjszámításnál figyelembe vett havi átlagkeresete 400 000 forint, és 40 év szolgálati időt szerzett, akkor a 80 százalékos szorzó alapján a kezdő nyugdíja havi 320 000 forint lenne. Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozik, és ezalatt nem igényli a nyugdíját, bizonyos feltételek mellett további nyugdíjnövelést kaphat. Ennek mértéke minden 30 napnyi további szolgálati idő után 0,5 százalék.
Mi számít bele a nyugdíjba?
A nyugdíj összegének kiszámításakor az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig szerzett, figyelembe vehető kereseteket veszik alapul. De nemcsak a munkabér számít, hanem bizonyos egyéb jövedelmek és ellátások is, emellett van még egy csoport: azok az ellátások, amiket csak akkor vesznek figyelembe, ha azokkal magasabb összegű nyugdíj jön ki.
A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításakor általában azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, amelyek után a vonatkozó szabályok szerint nyugdíjjárulékot kellett fizetni.
- Munkabér és egyéb kereset: a munkaviszonyból és más biztosítási jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem.
- Prémium, jutalom, év végi részesedés: a vonatkozó időszakokra érvényes szabályok szerint figyelembe vehető kifizetések.
- Felszolgálási díj és borravaló: a felszolgálási díj a 2020. június 30-ig tartó időszakban 81 százalékban, ezt követően teljes összegben számít bele. A vendégtől közvetlenül kapott borravalónál a korábbi időszakra külön szabály vonatkozik.
- Egyes ekho-s jövedelmek: a nyugdíjszámításnál nem feltétlenül a teljes EKHO-alap számít, hanem annak a jogszabályban meghatározott része.
- Kisadózók jövedelme: a főállású kisadózók, illetve az egyéni vállalkozók esetében a társadalombiztosítási ellátások alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget veszik figyelembe.
- Egyéb, jogszabályban meghatározott jövedelmek: például bizonyos esetekben a járulékfizetés alapjául szolgáló előírt összeg vagy az uniós nyugdíjbiztosítási szabályok szerint beszámított jövedelem.
A pontosan figyelembe vehető összegek attól is függnek, hogy melyik évben keletkezett a jövedelem, és milyen szabályok vonatkoztak rá akkor.
Ha a nyugdíjszámítással kapcsolatban lenne még kérdése, írjon ügyfélszolgálatunknak! Két munkanapon belül, díjmentesen válaszolunk!
Mely ellátásokat veszik figyelembe csak akkor, ha az kedvezőbb nyugdíjat eredményez?
Bizonyos ellátások és az ezek folyósítása alatt szerzett keresetek esetében kétféleképpen is kiszámítják a nyugdíjat: egyszer ezek figyelembevételével, egyszer pedig nélkülük. Végül a kedvezőbb eredményt választják.
Ide tartozhatnak például:
- Álláskeresési ellátások: például az álláskeresési járadék, a korábbi munkanélküli-járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély.
- Gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások: a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), a korábbi gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás (GYET).
- Ápolási és gondozási ellátások: a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és az ápolási díj.
- Rehabilitációs ellátások: a rehabilitációs ellátás, valamint a korábban folyósított rehabilitációs járadék.
- Egészségkárosodáshoz kapcsolódó egyes ellátások: például bizonyos rendvédelmi és honvédelmi egészségkárosodási járadékok, illetve keresetkiegészítések.
- Prémiumévek programhoz kapcsolódó juttatások: az érintett foglalkoztatási programban kapott összegek.
- Az ellátások folyósítása alatt szerzett munkabér: az előbb felsorolt ellátások egy részének folyósítása közben végzett munka keresetét is figyelembe vehetik, ha ez kedvezőbb a nyugdíjigénylő számára.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha valaki például GYES-en volt, vagy ápolási díjat kapott, az érintett időszak és az ellátás összege nem feltétlenül rontja a nyugdíját. A nyugdíjmegállapítás során a szabályok szerint összehasonlítják a számítási változatokat, és a kedvezőbbet alkalmazzák.
