Bedöntheti-e a 14. havi nyugdíj bevezetése a rendszert? Ebből még baj lehet – figyelmeztet a szakértő
Jelenleg úgy tűnik, a 14. havi nyugdíj bevezetése nem fog megvalósulni 2026-ban. Farkas András nyugdíjszakértő szerint minden olyan plusz juttatás, amelynek nincs járulékfedezete, közelebb hozza nyugdíjrendszer megroppanását. Márpedig a 14. havi nyugdíjnak nincs.
Orbán Viktor a Facebookon, egy videóban jelentette be, hogy a kormány eldöntötte: lesz 14. havi nyugdíj. Részleteket nem közölt, csupán annyit tudtunk meg a miniszterelnöktől, hogy annak bevezetési rendjét még tárgyalják. Az elmúlt hetek hírei és nyilatkozatai alapján a kormánynak hasonló tervei lehetnek, mint a 13. havi nyugdíj bevezetése előtt voltak. Idézzük fel, mi történt pontosan.
A 13. havi nyugdíjról
A 13. havi nyugdíjat 2002-ben Medgyessy-kormány (MSZP) vezette be, amelyet az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor (Fidesz) nem támogatott. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget. Az első részét – maximum 40 ezer forintot – 2009 márciusában még folyósították, de az ősszel már nem. Történt egy újabb törvénymódosítás, ami a 13. havi nyugdíjat megszüntette, ugyanakkor bevezette a nyugdíjprémiumot.
2010-ben Orbán Viktor alakíthatott kormányt, ám a 13. havi nyugdíj visszavezetése 10 évig csak ígéret maradt. Elsőként 2020 nyarán hallhattunk konkrétumot; úgy tervezték, a plusz egy havi nyugdíjat több részletben hozzák vissza. 2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havi nyugdíjat fizetnek, és 2024-ben kapják meg az idősek először egyben a teljes havi ellátásukat. 2021 februárjában az érintetteknek valóban csak a nyugdíj egynegyedét folyósították, aztán váratlanul megtörtént a bejelentést: a választás évében, 2022 februárjában minden jogosult hozzájutott a teljes 13. havi nyugdíjához.
Miben különbözik a 14. havi nyugdíj bevezetése a 13. haviétól?
14. havi nyugdíj ígéretét Lázár János dobta be, konkrétumok nélkül. Később tette hozzá, hogy a bevezetésre úgy kerülhet sor, ahogy eredetileg a 13. havi esetében tervezték. (Vagyis 4 év alatt évente egy-egy heti plusz pénzzel.) Ezt árnyalta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki úgy fogalmazott, 2-4 év alatt lehet bevezetni a 14. havi ellátmány, de ahhoz gazdasági erőre is szükség van.
Valószínűleg a kormány nem tervez olyan hirtelen manővert 2026-ban, mint 2022-ben. Több okból sem valószínű.
Már a 13. havi is problémás
Farkas András nyugdíjszakértő a Magyar Hangnak elmondta, a 13. havi nyugdíj már most is problémás, mert nincs mögötte járulékfedezet, így az állam adóbevételekből finanszírozza. Ha a 14. havit is ugyanígy vezetnék be, az újabb mintegy 600 milliárd forintos kiadást jelentene. Mivel a kormány jövőre nagyjából 7700 milliárd forintot költ nyugdíjakra, és a költségvetés gyenge lábakon áll, egy ilyen plusz teher komoly kockázatot jelentene.
Jelenleg nagyon úgy tűnik, az újabb havi nyugdíjról szóló ígéret a választási kampány része. Hatásos akkor lehetne, ha annak teljes összege vagy egy része még a választások előtt megérkezne a nyugdíjasokhoz. Úgy gondolom, a bejelentés célja a nyugdíjasok, illetve a társadalom szondázása, vajon emeli-e a szavazási hajlandóságot – mondta a nyugdíjszakértő.
Arra is emlékeztetett, hogy 2022-ben a 13. havi nyugdíj kifizetése még nem okozott gondot, mert a gazdaság erősebb volt. Most azonban gyenge a gazdaság, komoly gondokkal küszködik a költségvetés, így egészen más a helyzet. Valószínűleg ezért halogatják a részleteket is: lehet, hogy évente csak egy heti plusznyugdíjat adnának, és négy év alatt érnék el a teljes összeget. Emellett szól, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter is részleges bevezetést említett, és azt mondta, az első heti kifizetés akár már jövőre megtörténhet.
Nyugdíjjal vagy más ellátással kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Ugyanakkor 2026-ban választunk. Mi van akkor, ha a kormány mégis a teljes összegű bevezetésben gondolkodik? Farkas úgy véli, ez felgyorsíthatja a nyugdíjrendszer megroppanását: a 2037–2041-re várt problémák akár öt évvel korábban is jelentkezhetnek. Ilyen esetben vagy a nyugdíjakat kellene csökkenteni, vagy a járulékokat emelni. Minden olyan plusz juttatás, amely mögött nincs járulékfedezet, közelebb visz a rendszer pénzügyi összeomlásához.
Mindez akkor kerülhető el, ha olyan kormány alakul, amely hozzá mer nyúlni a nyugdíjrendszerhez – ennek reformja már nagyon régóta várat magára.
