A nyugdíjrendszer legnagyobb átverése: van, aki csak az utolsó pillanatban érti meg
A magyar nyugdíjrendszer 2025-ben is felosztó-kirovó elven működik. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresők által fizetett járulékokat azonnal szétosztják a jelenlegi nyugdíjasok között. Nincs állami nyugdíj-megtakarítási számla, nincs tartalék, amit befizetésenként félretesznek nekünk – a mi járulékainkból nem a mi nyugdíjunk gyűlik, hanem a mai idősek ellátása valósul meg.
A jogosultság és a nyugdíj összege nem attól függ, mennyi pénz lett félretéve a nevünkre, hanem attól, hogy mennyi szolgálati időt szereztünk, és hogy mennyi volt az életpályánk átlagkeresete (valorizálva). A tényleges nyugdíjat az határozza meg, hogyan és mennyi járulékot tudnak majd fizetni azok, akik akkor aktívak lesznek.
A nyugdíjrendszer egyik legnagyobb tévhite, hogy az emberek azt hiszik, hogy a több évtizeden át befizetett járulékaik valamilyen formában félretevődnek. A rendszer működése miatt azonban minden forint, amit ma befizetünk, egy hónapon belül ki is kerül a rendszerből – a jelenlegi közel 2,4 millió nyugdíjas ellátására. Már most látszik:
Egyre kevesebb aktív dolgozónak kell egyre több nyugdíjast eltartania.
A 2025-ös adatok alapján a járulékfizetők száma stagnál vagy csökken, miközben a nyugdíjasok száma évről évre nő. Sokan máig úgy hiszik, hogy a korábban működő magánnyugdíjpénztári rendszer valamilyen formában nyomon követi a régi befizetéseiket. A valóság az, hogy a 2010-es visszaléptetés után az egyéni számlák megszűntek, a visszakerült összegeket beolvasztották az állami kasszába. Nincs külön nyilvántartás ezekről a járulékokról. Az érintettek nyugdíját pontosan úgy számítják, mintha mindig is az állami rendszerben lettek volna.
Nyugdíjrendszer 2025 – mi jöhet még?
Az idősek száma gyorsabban nő, mint az aktív dolgozóké. A 65 év felettiek várható élettartama egyre magasabb: egy 2025-ben nyugdíjba vonuló nő átlagosan 87 évig fog élni, a férfiaknál ez az érték 82 év fölött van. Egyelőre sem korhatáremelés, sem reform nincs napirenden, ugyanakkor a szakértők rendszeresen jelzik: a jelenlegi forma hosszú távon nem tartható fenn komoly változtatások nélkül.
Mire építhetünk?
A hivatalos kommunikáció szerint az állami nyugdíjrendszer „biztos alap marad”, de egyre több jel utal arra, hogy a jövőbeli nyugdíjak reálértéke (még inkább) csökkenni fog. Az elmúlt években tapasztalt infláció és a gazdasági kilátások nem sok jót ígérnek.
Ezért egyre fontosabb az öngondoskodás, legyen szó:
- önkéntes nyugdíjpénztárról,
- nyugdíjbiztosításról,
- állampapírokról vagy más befektetésekről,
- lakáscélú megtakarításokról, bérbeadási lehetőségekről, vagy akár
- rugalmas munkavégzésről idősebb korban.
A döntés a mi kezünkben van: megvárjuk, amíg kiderül, mire lesz elég az állami nyugdíj vagy időben felkészülünk.
