Dupla bérpótlék jár a munkádért, ha karácsonykor dolgozol – 6 fontos tudnivaló az ünnepi munkavégzésről
Bizonyos munkakörökben Karácsonykor sem áll meg az élet. A tűzoltók, ápolók nem zárhatják be két napra a “boltot”, ilyenkor is becsülettel ellátják a munkájukat. De egyéb területeken sincs megállás: a szállodák, közműszolgáltatók vagy a tömegközlekedési eszközök ugyanúgy működnek Karácsonykor is. A munkaszüneti napokon végzett munkáért ünnepi bérpótlék jár, mutatjuk a konkrét eseteket.
Főszabály szerint a munkaszüneti napokon a munkavállalók nem kötelezhetők munkavégzésre, de ahogyan a bevezetőben is szó volt róla bizonyos munkakörökben ez elkerülhetetlen. A Munka Törvénykönyvének vonatkozó szakasza egytől egyig felsorolja a munkaszüneti napnak minősülő napokat.
Ezek az alábbiak:
- január 1.,
- március 15.,
- május 1.,
- augusztus 20.,
- október 23.,
- november 1.
- december 25–26.
- illetve nagypéntek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő
Ez alapján látható, hogy például december 24. nem munkaszüneti nap, csak december 25-26. Ettől függetlenül sok helyen nincs munkavégzés, de a Munka törvénykönyve szerint december 24. nem minősül munkaszüneti napnak.
Ilyen esetekben történhet ünnepi munkavégzés
A Munka Törvénykönyve szerint munkaszüneti napokon csak olyan esetben történhet munkavégzés, amikor az közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából szükséges.
Azaz,
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben:
a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.”
- az idényjellegű,
- a megszakítás nélküli,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés során
Mit jelent ez a gyakorlatban? Rendeltetése folytán Karácsonykor is nyitva van pl. egy étterem vagy színház. De nem áll le az ivóvíz szolgáltatás vagy az áramellátás sem.
Ide tartozik az is, ha valaki külföldön teljesít kiküldetést vagy ugyan itthon dolgozik, de külföldre nyújt szolgáltatást. Ilyen lehet egy nemzetközi ügyfélszolgálati munka például.
Baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében munkaszüneti napokon, azaz Karácsonykor is elrendelhető a túlóra.
A karácsonyi túlóra akkor jogszerű, és abban az esetben jár ünnepi bérpótlék, ha a fentiek szerint valósul meg a munkavégzés és rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló.
Milyen összegben jár az ünnepi bérpótlék?
Karácsonykor rendes munkaidőben végzett munkáért alapbér jár a dolgozónak, illetve 100 százalékos bérpótlék. Ez minden esetben jár, függetlenül attól, hogy a fent felsorolt esetek közül mi miatt került elrendelésre a munkáltató által a munkaszüneti napon a munkavégzés.
Fontos tudni, hogy ha a munkaszüneti napi munka rendkívüli munkaidőben történik, akkor a 100 százalékos ünnepi bérpótlék mellett a munkavállalót 100 százalék túlórapótlék is megilleti. Amennyiben a munkáltató a munkaszüneti nap helyett másik pihenőnapot biztosít, úgy a pótlék mértéke 50 százalék.
Tehát a karácsonykor rendes munkaidőben végzett munkáért – természetesen az alapbéren felül – 100 százalékos bérpótlék illeti meg a dolgozót. Túlóra esetén pedig szintén 100 százalékos bérpótlék jár.
Kérdésed van az ünnepi bérpótlékkal kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két munkanapon belül segítenek!
