Ekho adózás hátrányai: a minimálbér-emelés után csökkenhet a fizetés
Általában az év utolsó heteiben derül ki, hogy mennyivel emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum januártól. 2023-ban hamarabb sor került a megállapodásra, így már december 1-jétől a magasabb fizetést kapják azok, akik minimálbért, vagy a felett nem sokkal keresnek. Ezt januárban fogják először megkapni az érintettek, hiszen a bért utólag fizetik. A minimálbér-emelésnek azonban van egy hátulütője: az ekhósok nettó fizetése csökkenhet, ha a munkáltató nem kompenzál. Olvasónk épp erre hívta fel a figyelmet, rámutatva az ekho adózás hátrányaira.
Hogyan változik a minimálbér és a garantált bérminimum?
A minimálbér-emelés 15 százalék, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal növekszik. Vagyis
- a minimálbér bruttó 266 800 forint,
- míg a garantált bérminimum bruttó 326 000 havonta.
A 2024-es bruttó minimálbérből – az egyéni alapon meghatározott kedvezmények nélküli alapesetben – levonják a 15%-os személyi jövedelemadó és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez összesen 33,5%, kedvezmények nélkül ez mind levonásra kerül a bérből. Ebből kiindulva a nettó minimálbér havi 177 422 forint, a nettó garantált bérminimum pedig 216 790 forint.
A minimálbért minden munkavállalónak ki kell fizetni, aki főállású dolgozóként van bejelentve. Ennél kevesebbet tehát senki sem kereshet, függetlenül attól, hogy mi a munkaköre, milyen a végzettsége. Garantált bérminimumot azok kapnak, akiknek a munkaköre legalább középfokú végzettséghez kötött. Az emelés természetesen a részmunkaidős munkavállalókra is vonatkozik, januárban már ők is az emelt összeget kapják meg. A pontos számokról itt írtunk.
Nő a gyed, a gyod, az álláskeresési járadék és táppénz
A minimálbér emelése az államtól kapott támogatások és juttatások összegére is hatással van. Ezek is emelkednek, de minimálbérrel és a garantált bérminimummal ellentétben csak januártól. Ezt azt jelenti, hogy az emelt összegű gyed, a gyod és a táppénz először februárban kerül kifizetésre. Ugyanez a helyzet az álláskeresési járadéknál is.
Az ekho adózás hátrányai: csökkenhet a fizetésünk a minimálbér-emelés után
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) olyan adózási forma, amit meghatározott foglalkozások művelői választhatnak, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. Akár úgy, hogy az ekhós bevétel egy részére az általános szabályokat alkalmazzák, az e feletti részre pedig az ekhót.
Az ekhót speciális körre hozták létre: újságírók, fordítók, szerkesztők, színészek, zenészek, képzőművészek, sportolók, edzők, grafikusok, multimédia-tervezők, fény-, hangtechnikusok, színházi háttérszemélyzet stb.
Az ekhónak megvannak a maga előnyei. A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho kiváltja
- a személyi jövedelemadót (magánszemély esetében),
- a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot (magánszemély esetében),
- és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.
Mekkora az adóteher?
2023-ban 16 százalékkal, 200 000-ről 232 000 forintra emelkedett a minimálbér és ez az ekho adóterhelését is érintette. A 232 000 forintos minimálbért tavaly
- 42 920 forint tb-járulék,
- 34 800 forint szja terhelte,
- míg a munkaadó 30 160 forint szociális hozzájárulási adót fizetett.
A havi 232 000 forint feletti rész viszont minimális, csak 15 százalékos terheléssel adózott, amit munkavállaló ekhónak is neveznek. Ez tartalmazza a 9,5%-os szja-t és a 5,5% tb járulékot. A nyugdíjas magánszemély ekho-ja 9,5%, tb járulékot nem fizet.
Tehát egy 400 000 forintos jövedelem ekhója a minimálbér terhein kívül mindössze 25 200 forint volt 2023-ban. Minél magasabb a 200 000 forint feletti rész, annál jobban jár az ekhózó munkavállaló. Az ekhó maximum évi 60 millió forint bevételre alkalmazható (edzőknél 250 millió, sportolóknál 500 millió forint a felső határ).
Az ekho adózás hátrányai: ekkora az adóteher a minimálbér emelése után
Akik egyszerűsített közteherviseléssel (ekho) adóznak, azoknál a minimálbéremelés miatt csökkenthet a nettó fizetésük. Vegyünk egy példát:
Bruttó 500 ezer forintos fizetésből 232 ezer forint után kell adót fizetni, felette van az ekho. 2023-ban ennek 382 080 forint a nettója. A minimálbér emelése után a nettó fizetés 375 642 forintra csökken, ha a munkáltató nem kompenzál, bruttó 7575 forintos emelés szükséges ahhoz, hogy a nettó bér ne csökkenjen.
Olvasónk bére 6500 forinttal csökkent
Lázasan folyik a bérszámfejtés, hiszen a legtöbb helyen a munkavállalóknak legkésőbb minden hónap 10-éig meg kell kapniuk a fizetésüket. Olvasónk, aki szintén ekhós, azzal keresett meg minket, hogy a decemberi bére alacsonyabbra jött ki, mint a novemberi, éppen a minimálbér emelése miatt. A bérjegyzékekből kiderül, hogy a cégének többet kell adóznia utána, ezért csökkent a fizetése pontosan 6438 forinttal. Sokak számíthatnak ilyen kellemetlen meglepetésre a napokban, ha a munkáltató nem tervez kompenzációt.
