Ez történik, ha nem veszi át a NAV értesítést: nem éri meg kipróbálni
Sokan úgy gondolják, hogy ha nem veszik át a hivatalos levelet, akkor a benne szereplő kötelezettségek alól is mentesülnek. A NAV esetében azonban ez nem így működik. A jogszabályok meghatározott határidőket írnak elő, amelyek letelte után a hivatalos iratot akkor is kézbesítettnek tekinthetik, ha a címzett valójában nem olvasta el. Az át nem vett NAV értesítés tehát nem jelenti azt, hogy az értesítésben szereplő kötelezettségek érvényüket veszítik.
Ha valaki nem nyitja meg a NAV-tól érkező elektronikus üzenetet, vagy nem veszi át a postai levelet, egy idő után akkor is kézbesítettnek minősülhet az irat. Ezt nevezik kézbesítési vélelemnek. A határidők lejárta után akár a végrehajtás is megindulhat, és késedelmi pótlékot is felszámíthatnak. Érdemes tehát tisztában lenni a pontos szabályokkal, valamint azzal is, hogy milyen lehetőségek vannak, ha valaki önhibáján kívül maradt le egy fontos értesítésről.
Az át nem vett iratot is kézbesítettnek tekintik
A kézbesítési vélelem lényege, hogy az iratot hivatalosan kézbesítettnek tekintik akkor is, ha a címzett nem vette át.
Ez a gyakorlatban kétféleképpen is kinézhet, attól függően, hogy a NAV postai úton vagy elektronikusan küldte-e meg az iratot:
- Postai kézbesítés esetén ha a postás nem tudja átadni a levelet, és a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a NAV-hoz, a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon beáll a kézbesítési vélelem. Tehát átvettnek tekintik az iratot, és ez akkor is így van, ha közben elköltöztünk vagy más címen tartózkodunk életvitelszerűen. Ha ez nincs hivatalosan lejelentve, akkor a hivatal nem tudja figyelembe venni, hogy miért nem vettük át a levelet.
- Elektronikus kézbesítés esetén a NAV a hivatalos elektronikus tárhelyre küldi az iratokat. Ha a címzett nem nyitja meg és nem tölti le a küldeményt, a rendszer a kézbesítési folyamat részeként automatikus értesítéseket küld. Az elektronikus tárhelyre érkezett irat átvételére öt munkanap áll rendelkezésre. Ha ez idő alatt nem történik meg a letöltés, a rendszer második értesítést küld. Amennyiben az iratot ezután sem veszik át, a második értesítés igazolásában szereplő időpontot követő ötödik munkanapon beállhat a kézbesítési vélelem.
Más szabály vonatkozik arra az esetre, ha a címzett megtagadja a levél átvételét. Ilyenkor a küldemény már az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek minősül.
A vállalkozások számára különösen fontos a folyamatos elektronikus elérhetőség biztosítása, de magánszemélyként is célszerű rendszeresen ellenőrizni a beérkező üzeneteket és az esetleges adótartozásokat. Ez akár mobiltelefonról is egyszerűen megtehető.
Mi történik a tárhelyről eltűnt iratokkal?
Az elektronikus tárhelyre érkező hivatalos iratok nem maradnak korlátlan ideig elérhetők. Az át nem vett küldemények a kézbesítési vélelem beállásától számított 30 napig még megtekinthetők a Tárhelyen, ezt követően automatikusan törlődnek. A kézbesítési folyamat sikertelenségéről szóló igazolás azonban továbbra is elérhető lehet a Tárhely „Meghiúsult igazolások” mappájában, ahol a rendszer 180 napig őrzi meg az ilyen dokumentumokat. A 30 napos határidő letelte után tehát előfordulhat, hogy az eredeti határozat vagy más hivatalos irat már nem érhető el közvetlenül az elektronikus tárhelyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dokumentum tartalma végleg hozzáférhetetlenné válik. Ezért nagyon jó a tartós tárhely funkció, mert ezzel meg lehet előzni, hogy a hivatalos dokumentumok egyszerűen eltűnjenek.
Mit lehet tenni, ha valaki önhibáján kívül maradt le az értesítésről?
Előfordulhat, hogy valaki betegség, hosszabb kórházi kezelés vagy más elháríthatatlan körülmény miatt nem tudta átvenni a NAV levelét. Ilyen esetekben lehetőség van úgynevezett kézbesítési kifogás benyújtására. A kifogást főszabály szerint az akadály megszűnésétől, illetve attól az időponttól számított 15 napon belül kell előterjeszteni, amikor az érintett tudomást szerzett a kézbesítésről. Emellett egy objektív határidő is érvényesül: a kézbesítési vélelem beállásától számított 45 nap elteltével főszabály szerint már nem lehet kifogást benyújtani.
Van azonban egy fontos kivétel. Ha valaki csak egy későbbi fizetési felszólításból vagy a végrehajtás megindításáról szóló értesítésből szerez tudomást arról, hogy korábban kézbesítettnek tekintettek egy iratot, a kifogásra vonatkozó 45 napos korlát alól külön szabályok alapján mentesülhet. Ilyenkor a későbbi értesítés kézhezvételétől, illetve a végrehajtásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül élhet a kifogással.
A kérelemben nem elegendő pusztán arra hivatkozni, hogy az érintett nem látta vagy nem olvasta a levelet. Konkrét körülményekkel és lehetőség szerint bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy a mulasztás önhibán kívül történt.
Hogyan lesz ebből végrehajtás?
A jogszabályok szerint a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon a levelet hivatalosan kézbesítettnek tekintik, a korábban már taglat kézbesítési vélelem beálltától kezdve pedig elindul a határozat elleni fellebbezési vagy jogorvoslati határidő (általában 15 nap). Ennek letelte után a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ettől az időponttól kezdve pedig – ahogy a döntés végrehajtható – , a NAV külön figyelmeztetés nélkül, azonnal elindíthatja az adóvégrehajtást. Ennek egyik formája az azonnali beszedési megbízás, azaz inkasszó, másik pedig a munkabér letiltása.
Ingyenes jogi tanácsért forduljon bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz! Két munkanapon belül válaszolunk.
Hol lehet megnézni, hogy van-e át nem vett hivatalos levelem?
A NAV online felületén van lehetőség lekérdezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiküldött – át nem vett – adóhatósági iratok adatait. Ezek az iratok a kézbesítéstől számított 30 napig az elektronikus tárhelyen is megtekinthetők. A lekérdezéshez az adóazanosító számra van szükség.
