A mikrobiom szent grálja: fermentált káposzta télire, ami csodásan hat a bélflórára

A fermentált káposzta, más néven savanyú káposzta, nemcsak a magyar konyha alapvető eleme, hanem a bélflóra egyik legjobb barátja is. A fermentálás folyamata során a természetes cukrok tejsavas erjedésen mennek keresztül, ami nemcsak az ízt formálja, hanem a jótékony baktériumok számát is növeli. Ezek a hasznos mikroorganizmusok, különösen a probiotikumok, létfontosságú szerepet játszanak a bélflóra egyensúlyának megőrzésében. Cikkünkben még a receptet is bemutatjuk: így készül a fermentált káposzta télire! 

Miért olyan menő a fermentálás? 

Az elmúlt években a fermentálás igazi reneszánszát éli és egyre többen fedezik fel újra ezt a régi, hagyományos technikát. Az egyik fő ok, hogy az emberek egyre inkább visszatérnek a természetes, adalékanyag-mentes élelmiszerekhez, amelyek egyszerre egészségesek és fenntarthatóak. A fermentálás során semmilyen mesterséges tartósítószert nem használnak, mégis hosszú távon megőrzi az ételek frissességét és tápanyagtartalmát. Emellett a fermentált ételek különleges, összetett ízvilágot kínálnak, ami a modern gasztronómiában is felkapottá tette őket. Az ínyencek és a szakácsok egyaránt értékelik azt a mély, savanykás ízt, amit más technikákkal nehéz elérni. 

De mi káposztában terem a probiotikum? 

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, amelyek alapvető szerepet játszanak az emésztőrendszer egészségében és az immunrendszer működésében. Segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát azáltal, hogy ellensúlyozzák a káros baktériumokat, amelyek emésztési zavarokat és gyulladásokat okozhatnak. Az egészséges bélflóra nemcsak az emésztést javítja, hanem befolyásolja a vitaminok, ásványi anyagok felszívódását is, valamint az immunrendszer válaszreakcióit. A probiotikumok fogyasztása különösen fontos lehet stresszes időszakokban, antibiotikum-kezelés után vagy az emésztőrendszer zavarai esetén.

A káposztán kívül sokféle ételt lehet fermentálni, például az uborkát, répát és a céklát. A kimchi, egy koreai eredetű erjesztett zöldségétel, szintén kiváló probiotikumforrás, ahogy a miso és a tempeh, amelyek erjesztett szójából készülnek. Ezek az ételek a világ számos pontján hagyományosak, és az emberek régóta használják őket az egészség megőrzésére, de napjainkban újra felfedezték őket a modern étrendek követői is. Érdemes kipróbálni, mert tökéletesen beilleszthetőek a magyar étrendbe is és bár a nevük megrémiszthet, olcsó és finom ételek! 

Fermentált káposzta

A tökéletes savanyúság télire
Recept nyomtatása
Fogás savanyúság
Konyha magyar
Kulcsszavak fermentált, káposzta

Felszerelés

  • jól záródó befőttesüveg

Hozzávalók

  • Víz
  • Jódmentes só
  • Káposzta
  • Fűszerek

Elkészítés

  • A fermentált káposzta elkészítése egyszerű és otthon is könnyen megoldható. A folyamatot a sóoldat, az állandó szobahőmérséklet (20-22 °C az ideális) és anaerob környezet együttesen biztosítják. Utóbbi különösen fontos, hiszen az erjedésnek oxigéntől elzártan kell végbemennie, különben a káposzta (vagy bármi más, amit készítünk) rohadásnak indul. Extrán figyeljünk arra, hogy a zöldségek ne érintkezzenek a levegővel, teljesen egészében lepje el őket a lé.

Vágjunk is bele:

  • A befőttesüvegeket, eszközöket elmossuk. Forrázni nem szükséges, csak tiszták legyenek.
  • Megcsináljuk a sóoldatot: vizet forralunk, visszahűtjük, majd hozzáadjuk a jódmentes sót. (1 literhez kb. 20 grammot, vagyis egy evőkanál sót kell adni.)
  • A friss káposztát felvágjuk, üvegbe töltjük, és összenyomkodjuk, hogy a lehető legtömörebb legyen. Ha kevésnek bizonyult, adjunk hozzá még káposztát.
  • A fűszerezés opcionális. A savanyú káposzta remekül megvan ezek nélkül is, de adhatunk hozzá babérlevelet, borsot egészben, karikára vágott hagymát, koriandert.
  • Jöhet a sóoldat: öntsük fel vele a káposztát úgy, hogy teljesen lé alatt legyen. Kerüljön rá valamilyen nehezék, hogy a zöldségek ne kandikáljanak ki alól. Van, aki ezt szeletelt répával oldja meg, más egy befőttesüveg tetejét használja, valaki pedig vízzel töltött zacskót alkalmaz. A cél, hogy oxigénmentes környezetet teremtsünk.
  • Helyezzük az üveget tálcára. A folyamat beindulása után hajlamos egy kevés lé kifolyni, ezt fogja felfogni.
  • A fermentált káposzta 4-5 napon belül elkészülhet, ekkor már meg lehet kóstolni. Tovább is savanyíthatjuk, ha úgy úgy tetszik: gondoskodjunk róla, hogy mindig elegendő sóoldat legyen a befőttesüvegben és csakis tiszta eszközöket használjunk, ha belenyúlunk.
  • A folyamat lezajlik, és végül egy savanykás, ropogós állagú finomságot kapunk, amit ételeinkhez kísérőként vagy önmagában is fogyaszthatunk.

Megjegyzések

Ahhoz, hogy a fermentált káposzta megőrizze jótékony hatásait, érdemes megfelelően tárolni. Miután elkészült, légmentesen zárható üvegekben hűtve tartható, ami lelassítja az erjedési folyamatot és megőrzi az ízét, valamint a benne lévő hasznos baktériumokat. Ha nem hűtjük, a fermentáció tovább folytatódik, ami változtathat az ízen és az állagon, így fontos, hogy hideg helyen, akár pincehőmérsékleten vagy hűtőben tartsuk.
Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Ki volt a legrövidebb ideig magyar miniszterelnök? Új műveltségi kvíz!

Még egy újabb műveltségi kvíz érkezik, miután a legutóbbit nagyon sokan kitöltöttétek! Ezúttal a...

Kérdéseid vannak a családi adókedvezménnyel kapcsolatban? Mi segítünk!

Amit mindenkinek tudnia kell a családi adókedvezmény kapcsán – Gyakori kérdések, érthető válaszok. A Hóvége segít.

3 töltött tojás húsvétra, ha unod már a kaszinót – recept

Töltött tojás húsvétra, meglepő? Nos, ezek egy kicsit igen. Három rendhagyó receptet hoztunk,...

A túlevés nemzeti sportjának ünnepe – húsvéti szokások és hagyományok

Húsvét, ez a tavaszi csoda, amikor a nyuszi tojást tojik (igen, biológiát meghazudtolva),...

Elveszik a jogosítványod, ha erre nem figyelsz: így nézheted meg, mennyi büntetőpontod van

Hány büntetőpont esetén vonják be a jogsit és hol lehet megnézni, hogy eddig hány pontot gyűjtöttünk?

Beutaló nélkül is elérhetjük a szakorvost? Mutatjuk, mikor nem kell a háziorvoshoz fordulni

Futjuk a felesleges köröket, telik az idő, és ezen sokszor az sem változtat, ha egyértelmű, melyik szakterülethez tartozik a problémánk.